2019. december 6. 14:01

Ennyit spórolhatna az állam, ha 4,95 százalék helyett például 3 százalékos kamatra értékesítette volna a szuperkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ – ez az egyik fontos megállapítása a Nemzetközi Valutalap (IMF) Magyarországról kiadott legfrissebb jelentésének.

Tényadatokkal támasztja alá az IMF az egyik leglényegesebb megállapítását, miszerint a MÁP Plusz többe kerül a költségvetésnek, mint a külső forrásbevonás. Bár az idei év megtakarítási üdvöskéjének számító új állampapír induló kamata évi 3,5 százalék, az ötéves átlaghozama 4,95 százalék. Ezzel szemben az ötéves állampapír-referenciahozam június közepe és szeptember között mindössze 1 százalék volt. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2025/C – tehát valamivel több mint öt év múlva lejáró – sorozatának referenciahozama jelenleg évi 1,13 százalék.

Az Orbán-kormány az utóbbi időben nem bocsátott ki eurókötvényt, mivel a célja, hogy Magyarország önfinanszírozóvá váljon, azaz az államkassza idővel már csak belföldről vonjon be forrást. Pedig az egy állam kockázatát, azaz a csődjének valószínűségét kifejező ötéves CDS-felár alapján ez olcsóbb lenne. Magyarország CDS-felára ugyanis kétségtelenül alacsony, az jelenleg a worldgovernmentbonds.com adatai szerint 85,59 pont. Csak érzékeltetésül: 2012 elején ez az érték 700 pont felett volt, az volt az eddigi csúcs.

Jelentős többletkiadás

Egyes piaci elemzők szerint a MÁP Plusz iránti keresletet alacsonyabb, akár 3 százalékos hozamígérettel is fenn lehetne tartani – osztják meg a jelentésük elkészítése során szerzett tapasztalataikat az IMF szakértői. Kiszámolva, hogy ha 3 százalékos hozammal értékesítette volna az ÁKK a szuperkötvényeket a harmadik negyedévben, akkor az államkassza kamatkiadása 41 milliárd forinttal – ez a GDP 0,1 százaléka – kevesebb lehetne.

További megállapítás, hogy amennyiben a mostani jelentős, közel 4 százalékpontos különbség fennmaradna a MÁP Plusz hozama és a referenciahozamok között, és azt feltételezzük, hogy az a kormányzati cél, miszerint a 2018 végén még 5900 milliárd forintos lakossági állampapír-állomány 2023 végére 11 ezer milliárdra nő, úgy teljesül, hogy az állomány felét a MÁP Plusz teszi ki, akkor ez már a GDP majdnem fél százalékának megfelelő, azaz mostani értéken 200 milliárdos többletkiadást jelentene a büdzsének. Márpedig Varga Mihály pénzügyminiszter legutóbbi tájékoztatása szerint már több mint 2800 milliárd forint értékben talált gazdára a MÁP Plusz.

Elszívó hatások

Egyéb fontos hatásai is vannak a szuperkötvények kiugró kamatozásának. Ezek egyikeként említi a Valutaalap jelentése, hogy a drágább állampapírok növelhetik a bankok forrásbevonási költségeit is, aminek következtében a hitelek is megdrágulhatnak, ami már – tehetjük hozzá – a gazdasági növekedés egyik letéteményesét, a lakossági fogyasztást vetheti vissza. A hitelkamatok növekedésére az IMF is kitér. Igaz, ez inkább csak elméleti veszély, hiszen a statisztikák azt mutatják, hogy a betétállomány jelenleg sokkal nagyobb, mint amit a bankok ki tudnak hitelezni.

Emellett a Valutaalap azt a már idehaza szinte naponta felbukkanó kritikát is megfogalmazza, miszerint a MÁP Plusz forráselszívó hatása alapvetően a középosztály ingatlanvásárlásait foghatja vissza. Ez nem annyira lehet jellemző a tehetősebbekre, ők inkább a kockázatosabb befektetésekből csoportosíthatják át a pénzeiket a gyakorlatilag rizikómentes szuperkötvénybe.

A magasabb MÁP Plusz-kiadások értelemszerűen növelik a költségvetési deficitet, igaz, a futamidő növekedése rövid távon csökkentően hathat az állampapírok törlesztésének finanszírozási szükségletére – hívja fel a figyelmet az IMF. A lakossági állampapírok éves átlagos hátralévő futamideje a MÁP Plusz megjelenésével 18-ról 30 hónapra nőtt.

A külföldről sem kéne lemondani

Az IMF-nél úgy vélik, az államadósság-kezelésnek reagálnia kellene a változó piaci feltételekre. Ennek jó példajaként hozzák fel az ÁKK 2019 októberi döntését, miszerint november elejétől alacsonyabb kamatokkal értékesítik a lakossági állampapírokat, egyúttal 2020-tól csökkentik a bankoknak fizetett forgalmazói jutalékot. A piaci feltételek változásával azonban a MÁP Plusz kondíciói – az árazástól, a futamidőn át az értékesítési csatornákig – is felülvizsgálatra szorulhatnak a Valutaalap szerint. Ennek során illene nagyobb súlyt helyezni a MÁP Plusz mellett alternatív hazai forrásbevonási formákra, mint ahogy arra is, hogy Magyarország ismét megjelenjen a nemzetközi piacokon – olvasható az IMF jelentésében.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek január legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 32 576 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. A K&H Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 53 283 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.