4p

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ennyit spórolhatna az állam, ha 4,95 százalék helyett például 3 százalékos kamatra értékesítette volna a szuperkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ – ez az egyik fontos megállapítása a Nemzetközi Valutalap (IMF) Magyarországról kiadott legfrissebb jelentésének.

Tényadatokkal támasztja alá az IMF az egyik leglényegesebb megállapítását, miszerint a MÁP Plusz többe kerül a költségvetésnek, mint a külső forrásbevonás. Bár az idei év megtakarítási üdvöskéjének számító új állampapír induló kamata évi 3,5 százalék, az ötéves átlaghozama 4,95 százalék. Ezzel szemben az ötéves állampapír-referenciahozam június közepe és szeptember között mindössze 1 százalék volt. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2025/C – tehát valamivel több mint öt év múlva lejáró – sorozatának referenciahozama jelenleg évi 1,13 százalék.

Az Orbán-kormány az utóbbi időben nem bocsátott ki eurókötvényt, mivel a célja, hogy Magyarország önfinanszírozóvá váljon, azaz az államkassza idővel már csak belföldről vonjon be forrást. Pedig az egy állam kockázatát, azaz a csődjének valószínűségét kifejező ötéves CDS-felár alapján ez olcsóbb lenne. Magyarország CDS-felára ugyanis kétségtelenül alacsony, az jelenleg a worldgovernmentbonds.com adatai szerint 85,59 pont. Csak érzékeltetésül: 2012 elején ez az érték 700 pont felett volt, az volt az eddigi csúcs.

Jelentős többletkiadás

Egyes piaci elemzők szerint a MÁP Plusz iránti keresletet alacsonyabb, akár 3 százalékos hozamígérettel is fenn lehetne tartani – osztják meg a jelentésük elkészítése során szerzett tapasztalataikat az IMF szakértői. Kiszámolva, hogy ha 3 százalékos hozammal értékesítette volna az ÁKK a szuperkötvényeket a harmadik negyedévben, akkor az államkassza kamatkiadása 41 milliárd forinttal – ez a GDP 0,1 százaléka – kevesebb lehetne.

További megállapítás, hogy amennyiben a mostani jelentős, közel 4 százalékpontos különbség fennmaradna a MÁP Plusz hozama és a referenciahozamok között, és azt feltételezzük, hogy az a kormányzati cél, miszerint a 2018 végén még 5900 milliárd forintos lakossági állampapír-állomány 2023 végére 11 ezer milliárdra nő, úgy teljesül, hogy az állomány felét a MÁP Plusz teszi ki, akkor ez már a GDP majdnem fél százalékának megfelelő, azaz mostani értéken 200 milliárdos többletkiadást jelentene a büdzsének. Márpedig Varga Mihály pénzügyminiszter legutóbbi tájékoztatása szerint már több mint 2800 milliárd forint értékben talált gazdára a MÁP Plusz.

Elszívó hatások

Egyéb fontos hatásai is vannak a szuperkötvények kiugró kamatozásának. Ezek egyikeként említi a Valutaalap jelentése, hogy a drágább állampapírok növelhetik a bankok forrásbevonási költségeit is, aminek következtében a hitelek is megdrágulhatnak, ami már – tehetjük hozzá – a gazdasági növekedés egyik letéteményesét, a lakossági fogyasztást vetheti vissza. A hitelkamatok növekedésére az IMF is kitér. Igaz, ez inkább csak elméleti veszély, hiszen a statisztikák azt mutatják, hogy a betétállomány jelenleg sokkal nagyobb, mint amit a bankok ki tudnak hitelezni.

Emellett a Valutaalap azt a már idehaza szinte naponta felbukkanó kritikát is megfogalmazza, miszerint a MÁP Plusz forráselszívó hatása alapvetően a középosztály ingatlanvásárlásait foghatja vissza. Ez nem annyira lehet jellemző a tehetősebbekre, ők inkább a kockázatosabb befektetésekből csoportosíthatják át a pénzeiket a gyakorlatilag rizikómentes szuperkötvénybe.

A magasabb MÁP Plusz-kiadások értelemszerűen növelik a költségvetési deficitet, igaz, a futamidő növekedése rövid távon csökkentően hathat az állampapírok törlesztésének finanszírozási szükségletére – hívja fel a figyelmet az IMF. A lakossági állampapírok éves átlagos hátralévő futamideje a MÁP Plusz megjelenésével 18-ról 30 hónapra nőtt.

A külföldről sem kéne lemondani

Az IMF-nél úgy vélik, az államadósság-kezelésnek reagálnia kellene a változó piaci feltételekre. Ennek jó példajaként hozzák fel az ÁKK 2019 októberi döntését, miszerint november elejétől alacsonyabb kamatokkal értékesítik a lakossági állampapírokat, egyúttal 2020-tól csökkentik a bankoknak fizetett forgalmazói jutalékot. A piaci feltételek változásával azonban a MÁP Plusz kondíciói – az árazástól, a futamidőn át az értékesítési csatornákig – is felülvizsgálatra szorulhatnak a Valutaalap szerint. Ennek során illene nagyobb súlyt helyezni a MÁP Plusz mellett alternatív hazai forrásbevonási formákra, mint ahogy arra is, hogy Magyarország ismét megjelenjen a nemzetközi piacokon – olvasható az IMF jelentésében.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!