Bár a csapból is az folyik, hogy boldog-boldogtalan hitelt vesz fel ma Magyarországon, a katás vállalkozókra még mindig rájár a rúd, ha kölcsönt akarnak felvenni. Vajon ez lesz a helyzet a 10 milliós ingyenhitel esetében is?
Kifejezetten rossz helyzetben vannak azok a katás egyéni vállalkozók, akik ma Magyarországon lakossági hitelt szeretnének felvenni - összegezte lapunk kérdésére az egyik legkedveltebb vállalkozási és adózási formát űzők helyzetét a Bank360. Pedig egyre többen választják ezt az adózási formát, hiszen havonta 50 000 forint befizetésével minden adó- és járulékkötelezettséget letudtunk, miközben idén már 12 millió forint lett az alanyi áfamentesség felső határa. A tavaly novemberi adatok szerint már több mint 310 ezer a katás vállalkozó.
Sok katás viszont igencsak megdöbben, amikor kiderül, milyen feltételekkel kaphat személyi kölcsönt, jelzáloghitelt, vagy akár csak egy hitelkártyát a bankoktól. Hiába van ugyanis egy katás vállalkozónak több százezer forintos jövedelme havonta, a pénzintézetek más szemmel nézik ezt, mint egy bejelentett alkalmazott keresetét.
A probléma az igazolt jövedelemmel és a munkaviszony hosszával van
Hiszen mi is kell a hitelfelvételhez? Akár ingatlanfedezetű vagy jövedelemfedezetű hitelről van szó, a bank mindig elvárja, hogy legyen
- legalább 3 hónapos munkaviszonyunk
- és egy bank által meghatározott minimumot elérő jövedelmünk
Igen ám, de a három hónapos munkaviszony az alkalmazottakra vonatkozik. Azoktól, akik katásként kérnek hitelt, a bankok legjobb esetben is legalább egy teljes évnyi működést várnak el. Akik tehát februárban váltak katás vállalkozóvá, legközelebb 2020-ban tudnak hitelt felvenni. Miért van ez? A bank számára egy vállalkozó sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint az, aki rendszeresen, stabil forrásból kapja a jövedelmét, hiszen előbbinél nem garantálja semmi a folyamatos bevételt - ismerteti a helyzetet a Bank360. A banki gyakorlat viszont nagyon eltérő: van olyan pénzintézet, amelyik két naptári évet, egy másik pedig 12 hónap folyamatos működést vár el.
Még kényesebb a második pont, a katás jövedelem, amely hatalmas akadálya lehet annak, hogy a szükséges hitelösszeget vegyük fel. Ismert: a bankok a JTM-mutató (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) alapján kalkulálják ki, hogy mekkora lehet a maximálisan felvehető hitelösszeg. A JTM szerint a havi nettó bevétel csak egy bizonyos része fordítható törlesztésre, de jelzáloghitel esetén legfeljebb a nettó jövedelem 60 százaléka (400 000 forintos igazolt havi nettó felett) fordítható törlesztőrészletre. Ez eddig jó hír is lehetne például annak a katásnak, akik ekkora bevétellel számolhat havonta.
Igen ám, csakhogy a bankok a NAV által készített jövedelemigazolást várják a hitelfelvevőktől, ám az adóhatóság mindössze az adott lezárt évben keletkezett bevétel 60 százalékát tünteti fel igazolt nettó jövedelemként. Mit jelent ez? Ha havonta 500 000 forintot számláztunk tavaly, a jövedelemigazolásunk alapján 300 000 forintos nettó jövedelemmel kalkulál a bank. A maximálisan vállalható törlesztőrészlet így a legjobb esetben is 150 000 forint lehet, mivel az igazolt nettó jövedelmünk nem éri el a 400 000 forintot, ezért 60 százalék helyett csak 50 százalék mehet törlesztésre. Ha a teljes 500 000 forintos jövedelmet figyelembe venné a pénzintézet, a vállalható maximális törlesztőrészlet 300 000 forint lehetne egy fix kamatozású jelzáloghitel esetén.
Összehasonlításképpen: az első verzió egy 20 millió forintos jelzáloghitel felvételére lehet elég, ami a jelenlegi ingatlanpiaci árak mellett a fővárosban átlagosnak mondható, ám az utóbbi verzióval egy jóval nagyobb mozgásteret adó, nagyjából 40 millió forint lenne a felső határ egy 20 éves futamidővel felvett, végig fix kamatozású lakáshitel esetében a Bank360 számításai szerint.
Persze, ahogy a másik esetben, úgy itt is eltér, hogy a bank milyen képlet alapján számítja ki a katások jövedelmét: van, ahol a csökkentett éves nettó bevételt osztják el 12 részre, máshol pedig a csökkentett összegből még a havi 50 ezer (vagy 25, illetve 75 ezer) forintos “kata adót” is levonják, ami természetesen így még rosszabb havi nettó jövedelmet eredményez a hitelbírálatnál, hiszen alapesetben további 600 000 forinttal csökken az igazolt éves nettó bevétel.
Mi a helyzet, ha katás vállalkozó akarja az “asszonyhitelt”?
Van itt egy aktuális kérdőjel is a katások körül: a kormány nemrég jelentette be, hogy 10 millió forintos kamatmentes hitellel támogatja a fiatal, gyermeket vállaló házastársakat, a kölcsönt pedig a fiatalasszony veheti fel.
Bár a részletek egyelőre még nem ismertek, arról már lehet tudni, hogy a kölcsön felvételét várhatóan valamilyen hitelbírálat előzi meg, illetve szükséges lesz 3 év munkaviszony vagy felsőoktatási jogviszony igazolása. Arról egyelőre nincs hír, hogy lesz-e valamilyen eltérés az alkalmazotti és katás vállalkozói hitelbírálat között, ezért feltételezhetjük, hogy katás vállalkozás esetén is igazolni kell legalább 3 lezárt üzleti évet, de azt nem tudni, hogy milyen arányban számít majd a katás bevétel, amennyiben jövedelemvizsgálatra is sor kerül.
Nem egyszerű a katások élete
Egy katás hiteligénylő sincs könnyű helyzetben tehát, pedig egyre többen választják ezt a kedvező adózási formát, ugyanakkor az ingatlanárak miatt egyre nagyobb hitelösszegre van szüksége annak, aki lakást akar vásárolni. A Bank360 szerint ebben az esetben különösen fontos a hitelek összehasonlítása és érdemes alaposan utánajárni, hogy melyik bank miként számolja el a katás jövedelmet, hiszen a felvehető hitelösszegek között százezres, vagy akár milliós különbségek is lehetnek.
