Az általánosan elterjedt vélekedéssel szemben a házassági és élettársi vagyonjogi szerződés nem csak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket. Kifejezetten fontos lehet olyan esetekben, amikor a férj vagy a feleség vállalkozásához, vagy egyéb célból hitelt vesz fel – hívja fel a figyelmet Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. A közjegyzők tapasztalatai szerint, noha egyre többen kötnek ebből a megfontolásból is házassági vagyonjogi szerződést, nem ez a tipikus ok. Pedig ezzel a szerződéssel számos kockázattól, így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél. Házassági vagyonjogi szerződés hiányában a házassági vagyonközösség miatt ugyanis – ha nem különíthető el egyértelműen, hogy mi számít a felek közös, illetve különvagyonába – nemcsak az életközösség során szerzett bevételek, hanem általában a kötelezettségek, hitelek, adósságok is közösek. Ha a szerződésben világosan el van határolva, mi számít különvagyonnak, akkor a házastárstól e vagyonból nem követelhető a tartozás.
Ugyanakkor ehhez arra is szükség van, hogy a házasfelek a szerződést bejegyezzék a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY). Enélkül a felek könnyen bajba kerülhetnek a hitelezőkkel szemben, mert a szerződés harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha a szerződést a HÉVSZENY-be bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. A bejegyzést a házasfelek (illetve élettársak) kizárólag személyesen kérhetik a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerint illetékes, vagy a szerződést közjegyzői okiratba foglaló közjegyzőtől.
Tavaly 8 százalékkal több szerződést vezettek be a nyilvántartásba, mint 2017-ben, négy év alatt pedig 45 százalékos volt a bővülés. A 2014-ben hatályba lépett polgári törvénykönyv által létrehozott nyilvántartást egyre többen használják, a bejegyzések száma másfél ezerre tehető évente, míg a keresések, lekérdezések száma 2018-ban megközelíttette a 75 ezret.
A közjegyzők tapasztalatai szerint a leggyakrabban azok kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, akik nem az első kapcsolatukban élnek. Céljuk, hogy leválasszák a korábbi életükben keletkezett vagyont (aktívumokat, passzívumokat egyaránt). Ezzel egyúttal azt is befolyásolni tudják, hogy mi, illetve milyen módon kerül a hagyatékukba, ami különösen fontos lehet, ha nem csak egy házasságból született gyermekük, aki örökössé válhat. Szintén gyakran kötnek házassági vagyonjogi szerződést akkor, ha az egyik házasulandó lényegesen vagyonosabb, mint a másik, például ajándékba kap lakást a szülőktől. Tipikusan ingatlanok, autók, értékpapírok, bankszámlák, üzletrészek kerülnek bele a házassági vagyonjogi szerződésekbe, de sokan egészen aprólékosan szabályozzák jövőbeli vagyoni viszonyaikat. Egyesek azt is kikötik, melyik fél fizeti majd az internetet, kit terhel az egyikük által felvett diákhitel visszafizetésének a terhe.
Érvényes házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés kizárólag közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan köthető, az otthon, egymás között írt szerződés még akkor is érvénytelen lesz, ha azt tanúk is aláírták. A közjegyző vagy az ügyvéd eljárása azt is biztosítja, hogy a megállapodás aláírását megelőzően a házastársak megismerjék a szerződésben rejlő kockázatokat – hangsúlyozza Tóth Ádám. A MOKK elnöke hozzátette, hogy az ügyvéd által készített szerződés esetén a házasfeleknek, illetve élettársaknak személyesen kell intézkedniük annak érdekében, hogy a szerződés bekerüljön a nyilvántartásba, amelyet közjegyzőnél lehet kérni. Ha közjegyző előtt készül a szerződés, az okiratot készítő közjegyző a felek kérelmére azt nyomban bejegyzi a HÉVSZENY-be. Régebbi házassági vagyonjogi szerződés is bejegyeztethető a nyilvántartásba, amennyiben az megfelel a hatályos jogszabályok szerinti házassági vagyonjogi szerződés kritériumainak.
A cikk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szakmai közreműködésével készült
