Business must go on, vagyis az üzletnek mennie kell tovább. Ez lehet az olvasata a Szemerey-érdekeltségek december 19-ei és 20-ai OTP-s és CIB-es számlanyitásainak. Addig ugyanis e cégek a Szemerey közvetett érdekeltségében lévő NHB Banknál parkoltatták a pénzeiket – betétben és/vagy elszámolási számlákon. Csakhogy az NHB-ra kirótt kifizetési limit ellehetetlenítette volna, hogy a szóban forgó társaságok a számlájukra érkező bevételeikből rendezzék a fizetési kötelezettségeiket az üzleti partnereik felé, valamint átutalják az alkalmazottaik bérét.
Nehezebb kibogarászni Matolcsy Ádám cégeinek motívumait. Találtunk olyan érdekeltséget, a Balaton Bútor Belsőépítészeti, Bútorgyártó és Kereskedelmi Tanácsadó Kft-t, amelyik a jegybanki határozat előtt napokkal nyitott új számlát a Gránit Banknál. Felvetődik a kérdés, vajon mi szükségük volt arra, hogy a már meglévő 3 NHB-s számlájuk mellé két újabbat nyissanak még a jegybanki határozat előtt és azokat miért a Gránit Banknál létesítették, valamint, hogy köze van-e ezen számlanyitásoknak az MNB fellépéséhez.
A cég a megkeresésünkre azt válaszolta, hogy szükségük volt egy újabb bankszámlára és a piaci felmérés után a Gránit Banktól kaptak olyan kedvező feltételű ajánlatot, ami a legmegfelelőbb volt számunkra.
Az NHB-s kifizetések korlátozására piaci berkekben hallott egyik lehetséges magyarázat az lehet, hogy a két unokatestvér, Szemerey és Matolcsy György jegybankelnök összekapott az MKB Bank kapcsán, amelynek Szemerey tavaly július óta közel 33 százalékos tulajdonosa.
Állítólag a vita miatt a jegybankelnök annyira berágott, hogy kérte az MNB-alapítványokat, vigyék át más bankhoz az addig az NHB-nál tartott betéteiket. Hogy ez utóbbiak összességében mennyit tettek ki, azt nem tudni. Mindenesetre a zoom-nak adott tájékoztatásuk szerint az MNB-alapítványok 2018 elején 4 milliárdnyi betétet parkoltattak az NHB-nál, ám az mfor.hu-val két nappal a kifizetések korlátozása után azt közölték, hogy folyószámláik egyenlege az OBA betétbiztosítási összeg (100 ezer euró) körüli nagyságrendben van. Ami – tekintve, hogy 3 alapítvány működik – összességében legfeljebb 100 millió lehet.
Az alapítványok szerint a jelenlegi alacsony kamatok miatt nem igazán kifizetődő bankbetétben tartani a szabadon lévő pénzeket – jutott el lapunkhoz az álláspontjuk ezzel kapcsolatban. Jelezték, hogy az államkötvényeik utolsó csomagja tavaly szeptember vége előtt néhány nappal járt le és kapták meg kamatostul annak ellenértékét. Ezért az bankbetétként szerepelt a tavalyi 3. negyedéves vagyonközleményükben. Viszont röviddel azután befektették, tehát csak rövid ideig állt banki betétben.
Ez alapján arra tudunk következtetni, hogy az alapítványok szerint üzleti alapú döntés született, amikor átcsoportosították a pénzt a bankbetétekből.
Üzleti titok lévén azt is csak megtippelni lehet, hogy mennyit tartottak a Szemerey-cégbirodalom tagjai a bankban az MNB fellépésének idején. A nyilvánosan elérhető cégadatok legfeljebb csak fogódzkodót adnak. Ezek szerint 2017 végén például az NHB által teljes egészében birtokolt, fő tevékenységként saját tulajdonú, valamint bérelt ingatlan bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó NHB 2 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 200 millió forintot tartott az anyabankjánál, az alapvetően a villamosenergia-bizniszben utazó BanKonzult Commerce Kereskedelmi Kft. 54 milliót, a Kaláris-Haris Üzletház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. közel 20 milliót, míg a BanKozult Vill Kereskedelmi Kft. 18,9 milliót. Így már érthető – ha csak a nagyságrendek nem változtak jelentősen tavaly –, hogy e cégeket mennyire érzékenyen érintette, hogy maximum csak 7 milliót vehetnek fel a számlájukról.
Az viszont első ránézésre meglepő, miért pont az OTP Banknál és a CIB Banknál nyitottak új számlát a Szemerey-cégek. A kézenfekvő lehetőség ugyanis – tulajdonosi mivolta miatt – az MKB Bank lett volna.
A többi betétest viszont vélhetően az foglalkoztatja, hozzájuthatnak-e korlátlanul a pénzeikhez, és ha igen, mikor. S csak az OBA által biztosított, mostani árfolyamon nagyjából 32,2 milliót kapják vissza – ami kivételes esetekben további mintegy 16 millióval megfejelődhet –, vagy a teljes összeget. Az is kérdés, hogy a betétkifizetési moratórium mennyire és milyen alapon sérti az ügyfelek saját pénzükhöz való hozzáférésének jogát. Valamint az, hogy bármelyik ügyfél kezdeményezhet-e a bíróságtól az NHB-val szemben végrehajtást, vagy felszámolást.
Meglehet, csak véletlen egybeesés, hogy a 2017. szeptember 24-én, 5 milliós alaptőkével alakult BanKonzult Finance Befektetési Zrt. vezérigazgatója 2018. december 12-étől Szemerey Tamás. A cég az NHB Bank mellett a Takarékbanknál is vezet számlát.
A szabályok szerint az OBA kártalanítása automatikus. Akkor indul, amikor az MNB visszavonja a működési engedélyt, vagy amikor a bíróság elrendeli a felszámolást. A kettő közül az a döntő, amelyik hamarabb történik – válaszolta az mfor.hu kérdésére Tóth István, az OBA kommunikációs vezetője.
Egyelőre azonban még egyik opció sem játszik. Információink szerint az MNB szeretné elkerülni a csődöt. Aminek egyik megoldása az lehet, hogy csendesen kivezetik a piacról az NHB-t, például akként, hogy a működő bankot eladják. Úgy tudni, már van is érdeklődő. De az sem kizárt, hogy végül az MKB-hoz kerül az NHB betétállománya. A befektetési szolgáltatási üzletágával ugyanis nincs gond, így akár az is meglehet, hogy azt leválasztják a bankról. Elvileg az NHB szanálása is szóba kerülhetne, csakhogy nem biztos, megfelel-e a szanálhatósági kritériumnak. (Eközben az index tegnap arról írt, hogy valamennyi vidéki fiókját bezárja az NHB.)
A legkisebb esélyt a működési engedély visszavonásának adják a jól értesültek. Mindenesetre hamarosan választ kaphatunk, hiszen az óra ketyeg: a 30 napos betétkifizetési korlátozás és a felügyeleti biztos kirendelésének ideje január 17-én lejár. Igaz, mindkettő meghosszabbítható.
Először alkalmazták az LCR-t
Magyarország 2015 októberében adaptálta azt az uniós rendeletekben előírt mutatót, ami alapján december 18-án felügyeleti biztost küldött ki az NHB Bankhoz. Ez az úgynevezett likviditásfedezeti követelmény (angolul: Liquidity Coverage Requirement – LCR), amelynek célja annak biztosítása, hogy rövid távon (30 napon belül) megfelelő mennyiségű és minőségű likvid eszköz álljon a bankok rendelkezésére egy esetleges likviditási sokk esetén.
A hazai hitelintézeteknek egy féléves átmeneti időszakot követően, 2016. április 1-jétől már teljes mértékben, a 100 százalékos szintet elérve kell megfelelniük a mutatónak, noha ezt az uniós jogszabályok csak 2018. január 1-jétől tették kötelezővé. Az MNB 2015. augusztus végén „a bankrendszer sokkellenálló képességének erősítése érdekében” tartotta indokoltnak az LCR-előírásnak való gyorsított megfelelést, annak ellenére, hogy a hazai hitelintézetek likviditását megfelelőnek tartotta. Ez nem volt egyedülálló az EU-ban, Magyarország előtt már az Egyesült Királyság és Hollandia is így tett.
Elemzők a likviditási szabályozás szigorítását az önfinanszírozási programnak tudták be, mondván, az MNB ily módon is az állampapírok felé kívánta terelni a bankokat. A Bázel III. szabályozás értelmében 2015 és 2019 között fokozatosan életbe lépő likviditásfedezeti mutató ugyanis a kötvénnyel szemben nem likvid eszközként tartja számon a kéthetes betéteket, ami azt jelenti, hogy az állampapír-befektetések előnyt élveznek a jegybanknál elhelyezett betétekkel szemben.
Az NHB volt az első, amellyel szemben az MNB az LCR-mutató alapján fellépett, amelyet egyébként szakmai berkekben – ahogy az mfor.hu-nak fogalmaztak – „eléggé gyengének” tartanak.
