Központi banki politikák a lazítástól a szűkítésig
Jerome Powell, a Fed elnöke továbbra is bízik a növekedésben, és tart attól, hogy az infláció kikerül a Fed ellenőrzése alól. A Fed ebben az évben eddig kétszer emelt kamatot, és év végéig további két emelésre számít a piac. Ha ez így lesz, az a hozamgörbe elején nagyobb felhajtó hatással fog bírni, mint a görbe hosszú távú szakaszán. A központi banki politika eddig is nagymértékben rányomta a bélyegét az USD kötvények idei teljesítményére: a kétéves állampapír hozama 75 bázispontot emelkedett ebben az évben, míg a 10 éves papíroké 50 bázispontot, vagyis laposodott a hozamgörbe.
Jóllehet az Európai Központi Bank és a Bank of Japan politikája még nem váltott szűkítő módba, de már mindkét intézmény elkezdte vásárlásainak csökkentését. Ha ez így folytatódik, akkor számíthatunk arra, hogy kisebb támogatása lesz a kötvények árainak, és a kötvénypiacon időszakosan nőhet a volatilitás, különösen a feltörekvő piaci szegmensben.
Az EKB tegnapi ülésén nem született döntés arról, hogy mikor és milyen feltételekkel kezdi meg az EKB leépíteni a mérlegét, ugyanakkor Draghi az ülést követően elmondta, hogy az inflációs célérték elérése kapcsán bíztató jeleket látnak. Érdemes figyelni a meghatározó központi bankok elkövetkezendő üléseit: a Fed Nyíltpiaci Bizottsága augusztus 1-én ül össze, a BoJ pedig augusztus 31-én.
Trump elnök politikája
A piac aggódva figyeli az Egyesült Államok és a partnerei (Kanada, Mexikó, Kína és az Európai Unió) közt eszkalálódó kereskedelmi háborús hangulatot, de a kötvénypiac szempontjából egy hasonló nagyságrendű probléma kezd kibontakozni: Trump elnök ugyanis egyre nagyobb figyelmet fordít a Fed politikájára. Trump legutóbb negatív megjegyzéseket fűzött a kamatemelésekhez, és bár elvileg az Egyesült Államok elnökének semmilyen hatalma nincs a monetáris politika alakítása felett, de a megjegyzései áringadozásokat okozhatnak.
Olaszország
A központi bankokon és Trump elnök lépésein túl a legnagyobb kockázatot jelenleg Olaszország jelenti. Az új olasz kormány a költségvetésének összeállításán dolgozik: az Északi Liga szeretne proporcionális (állandó kulcsos) adókat bevezetni mind a vállalati, mind a személyi adózásban, míg az Öt Csillag Mozgalom a jóléti kiadásokat növelné, és jövedelemtámogatást vezetne be az alacsony jövedelmű polgárok számára. Amellett, hogy ezek a tervek nincsenek összhangban az EU-szabályokkal, még az olasz költségvetési hiányt is nem kívánt szintre emelnék. A miniszterelnök helyettes Matteo Salvini már kijelentette, hogy Olaszország érdekeit szem előtt tartva a kormány kész átlépni az EU által felállított limiteket. Várható, hogy az olasz költségvetés őszi elfogadásáig még okoz áringadozásokat ez a téma az állampapírok és a vállalati kötvények körében, különösen az olasz pénzintézetek rövidlejáratú és alárendelt kötvényeit érintve.
