<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az idős éveikre megtakarítók által kiválasztott portfoliók többségének ugyanis nem sikerült lépést tartania a 14 éve nem látott inflációval. Ráadásul több olyan portfolió is akadt, amely nemcsak reál-, hanem abszolút értelemben is negatív lett. Jobbára csak azok pénze őrizte meg az értékét, vagy még növekedett is, akik felvállalták az akár jelentős kockázatokat, a szárnyaló tőzsdei részvényárfolyamok ugyanis hoztak a konyhára.

Ilyenkor, új év elején sok minden más mellett arra is fény derül, hogyan teljesítettek a nyugdíjpénztárak. Vagyis, hogyan alakult a magunk mögött hagyott esztendőben azoknak a pénzeknek a profi vagyonkezelőkre bízott hozama, amelyeket az idős éveinkre teszünk félre, azokra az időkre, amikor már nem dolgozunk.

Több mint 1,1 milliónyian érintettek, ennyi honfitársunknak van nyugdíjpénztári megtakarítása. Közülük csaknem 1,1 milliót önkéntes alapon nyitottak, s csak alig valamivel többen, mint ötvenezren fialtatják a pénzüket magánnyugdíjpénztárakban. Ennyien maradtak abból a mintegy 3 millióból, akik az effajta pénztárak 2010. novemberi államosítása után dönthettek, megtartják-e a tagságukat, vagy kilépnek, így a járulékaik már kizárólag a társadalombiztosításhoz kerülnek, ennek következtében az abban felhalmozódott összegek alapján határozódik meg, mekkora lesz a nyugdíjuk.

A nyugdíjpénztáraknak – a törvényi kötelezettségük alapján – minden évben egyszer, február 28-áig egy úgynevezett számlaértesítő levélben kell tájékoztatniuk a tagjait a tárgyévet megelőző év befizetéseiről, az elért hozamokról és az előző év december 31-ei pénztári számlaegyenlegről. Ám, aki nem akarja vagy tudja kivárni, amíg csenget a postás, vagy beérkezik az email, és már korábban tudni szeretné, hogyan alakult 2020-ről 2021-re az idős éveire félretett megtakarításainak az értéke, az most is kielégítheti a kívánságát. A pénztárak online ügyfélszolgálatán egy regisztrációt követően bármikor lekérdezheti az aktuális számlaegyenlegét, de akár telefonon is megérdeklődheti azt, egy beazonosítást követően.

Fontos tudni, hogy a lekérdezett egyenleg nem egyezik meg a lekérdezés napjának egyenlegével, hanem az azt 5 munkanappal megelőző nap portfoliós árfolyama szerinti összeget mutatja. 

Más kérdés, hogy érdemes-e most a nyugdíjpénztári tagoknak a szívüket fájdítaniuk. Hiszen a többségük pénze a 2021-es évben kevésbé nőhetett, mint amennyi volt a decemberi éves infláció, azaz 7,4 százalékot elmaradó értékben – derül ki a pénztárak honlapjának áttanulmányozása után.

Nem szabad kapkodni, hosszú távon még jók lehetnek a számok. Fotó: depositphotosNem szabad kapkodni, hosszú távon még jók lehetnek a számok. Fotó: depositphotos

A feltételes mód azért indokolt, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által nyilvántartott – s a jegybank engedélyével rendelkező – 33 önkéntes nyugdíjpénztárból mindössze 9 közöl árfolyamokat és hozamokat a honlapján, vagyis érhetők el azok a kívülállók, azaz nem-pénztártagok számára. Más kérdés, hogy e kilenc pénztár súlya meghatározó, ami azt jelenti, hogy a közel 1,1 millió tag döntő része náluk tartja a megtakarítását, így az adataik alapján általános érvényű következtetések levonhatók. 

De akkor lássuk a részleteket. A kilenc pénztárnál elérhető 38 portfolióból mindössze 11 ért el magasabb hozamot a 2021. decemberi 7,4 százalékos éves inflációnál, 15 pedig nemcsak reálértékben (azaz az inflációhoz viszonyítva), hanem abszolút értékben is negatív hozamot ért el. 

Magyarul, az ügyfelek által választott portfoliók csak kevesebb mint egyharmada tudta megőrizni az azokban lévő megtakarítások értékét 2021-ben.

Ezek kivétel nélkül olyan portfoliók, amelyek a bennük összegyűlt pénzek befektetéseinél kiugróan magas kockázatot vállalnak, döntően részvényekbe invesztálnak (igaz, akad köztük úgynevezett ESG-alap, azaz olyan, amely fenntarthatósági szempontokat követ, lásd klímaváltozás). A magas részvényhányad miatt ezeket érthetően – hiszen a nyugdíjas éveikre takarékoskodók jellemzően óvatosak – csak viszonylag kevesen preferálják, de az alacsony tagsági arányt az is magyarázhatja, hogy e portfoliókat nem is választhatók önállóan, csak kiegészítő portfólióként, egy másik alap mellé. Akik viszont mégis erre voksoltak, voksolhattak, azok jól jártak, hiszen hasznot húzhattak a részvénypiacok tavalyi jó teljesítményeiből, rekorddöntögetéseiből.

Ezzel szemben a legfeljebb 25-40 százalékban részvényt, a többiben alapvetően állampapírt tartó portfoliók nem tudták megverni az inflációt. Elég csak összevetni, hogy még az utóbbiak közül sztárnak, szupernek kikiáltott Magyar Állampapír Plusz öt éven át éves átlagban 4,95 százalékos hozama is kevésnek bizonyult, az inflációkövető államkötvények pedig csak jelentős késéssel „árazódnak át”.

Az Allianztól az Erstéig

Ami az egyes pénztárakat illeti, közülük még a legjobban az Allianz úszta meg a 2021-es évet, hiszen a négy portfoliója közül kettő árfolyama jobban nőtt az inflációnál, kettőé negatív lett, ugyanakkor azzal dicsekedhet, hogy övé lett a messze legsikeresebb konstrukció.

A Budapest Bank is ötven százalékos teljesítményt mutatott fel: két portfoliójából az egyik reálértéken növelte a pénztártagjai hozamát, ellenben a másik negatívan zárt.

A nemsokára részleges állami tulajdonba kerülő Aegon, valamint az Aranykor lekopírozta egymást: öt-öt portfoliójukból csak kettő hozott többet az inflációnál, de csak egy lett mínuszos abszolút értelemben.

Az OTP hat portfoliójából csak kettő ért el reálhozamot, igaz, azok kétszámjegyűt, kettő a pozitív tartományban zárt, de az inflációnál alacsonyabb mértékkel, míg kettő a negatívban.

A Pannónia négy portfoliójából csak egy hozott többet az inflációnál, kettő pedig pirosban zárt. De a Honvéd sem dicsekedhet, a négy portfoliójából csak egy körözte le az inflációt, a másik háromból egy lett mínuszos.

Rendkívül gyenge lett az MKB-pénztárak teljesítménye, a négyből egyiküknek sem sikerült megverniük az inflációt, ketten pedig abszolút értelemben is negatívan zártak. Mégsem a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő hitelintézet lett a sereghajtó ebben az összevetésben. Hanem a 15 százalékban állami tulajdonú (70 százalékban meg az osztrák Erste Group AG és ugyancsak 15 százalékban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az EBRD által birtokolt) Erste, azáltal, hogy négy portfoliójából egyik hozama sem nőtt reálértéken – ilyen „nullás” teljesítményt senki más nem ért el. Ráadásul a négy konstrukcióból három árfolyama is alacsonyabb volt a 2021-es év végén, mint az elején.

Ám a négy magánnyugdíjpénztár arányaiban még az önkénteseknél is gyengébben zárta a tavalyi évet, hiszen a tizenkét portfoliójuk közül mindössze egy, a Szövetségé hozott többet az inflációnál, de az is csak hajszállal.

Mégsem szabad azonban végképp elkeseredni, mi több, a tavalyi hozamok láttán azonnal rohanni és kivenni az eddigi megtakarításokat a nyugdíjpénztárakból. S nemcsak azért, mert az idő előtti felbontásnak jelentős költsége van. Nem szabad elfelejteni, hogy bármennyire is rosszul festenek most a rövid távú hozamok, ez egy pillanatnyi állás. Ami azt jelenti, hogy amilyen hirtelen és nagyot zuhantak a világ pénz- és tőkepiacai, olyan gyorsan és mértékben vissza is épülhetnek azok.

De ha még lassabban is, a nyugdíjpénztári tagok döntő többségének akkor sincs feltétlenül oka az aggodalomra, hiszen nekik nem most, hanem évek – esetenként évtizedek múlva – lesz szükségük a pénztárakban fialtatott pénzeikre. Márpedig a tíz, illetve tizenöt évre visszamenő, azaz a 2011-2020., illetve 2006-2020. közötti időszak átlagos éves nettó hozamai kivétel nélkül pozitívak voltak – derült ki az MNB tavaly márciusban közzétett adataiból. Ebből már következik, hogy a már 2021-es számsorokat is tartalmazó átlaghozamokat is csak jó két hónap múlva tudhatjuk meg. Mindenesetre, ha a tavalyi adatok alapvetően gyengék is voltak, azért annyira nem, hogy teljesen lerontsák az összteljesítményt.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.