Meg tudjuk jósolni, meddig esnek még a piacok?
Nem tudjuk. Az idén több hullámban is estek a tőzsdék, aminek a fő oka az, hogy az infláció megindult, amit kamatemelések követtek, és ez rontotta a cégek értékeltségét. Különösen érzékenyek az állampapírhozamok emelkedésére a növekedési részvények, mint például a zöld cégek és a technológiai papírok. Ezek estek legtöbbet az első hullámban. A háború és a geopolitikai kockázatok kapcsán azután jött egy második hullám, mert kiderült, hogy mindez még több inflációt és gyorsabb kamatemelést okozhat. A legutóbbi, harmadik hullámban pedig új félelmek jöttek elő, attól tartanak a befektetők, hogy a kamatemelések recesszióba taszíthatják a világgazdaságot.
Hogy meddig esnek a piacok, ahhoz tudni kellene, hogy lesz-e, és mekkora lesz a recesszió. Amerikában beszélnek hard landing (kemény földet érés) és soft landing (puha földet érés) verziókról. A soft landing lényege, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed úgy tudja emelni a kamatokat, hogy az ne vezessen a gazdaság zsugorodásához. A hard landing esetében viszont recesszió következik be.
A technikai indikátorok jelentős része azt mutatja, hogy innét felfelé irányuló mozgásnak kellene következnie. De lehet, hogy ez csak a korrekció korrekciója lesz, a fő irányt az dönti el, hogy hogyan alakul a gazdasági növekedés. Ha nem következik be egy súlyos gazdasági visszaesés, akkor ma már attraktívak a részvénypiaci árazások. Viszont, ha erősebb recesszióba csúszunk bele, akkor a tőzsde még jelentősen tovább is eshet. Átlagosan 40 százalékos visszaeséssel szokott járni egy recesszió, ezt a szintet még nem értük el. (Az idei mélyponton nem egészen húsz százalékot esett az amerikai S&P 500 részvényindex legutóbbi csúcsáról – a szerk.)
Melyikre nagyobb az esély?
A megugró infláció a múltban az esetek többségében recesszióhoz vezetett, ezt mutatják az utóbbi 50 év statisztikái. A nagy elemzőházak is igen megosztottak az esélyeket illetően.
Amerikában az infláció és a kamatemelések jelentik a fő kockázatot, Európában itt vannak a háborús kockázatok és az energiabiztonsági kérdések, Kínában a zérócovid-politika és az ingatlanpiaci problémák. Az ottani beszerzési menedzser index már 50 alatt van, ami szintén gazdasági zsugorodásra utaló jel. Most minden régiónak vannak rendesen kockázatai. A következő időszakban majd egyre jobban kirajzolódik, hogy melyik forgatókönyv irányába megyünk.
Nem lehetséges, hogy bármilyen szomorú is, a háború közép- és hosszútávon növelni fogja a gazdasági teljesítményt? Fegyverkezési verseny indul, a hadifelszerelést megújítanák, lecserélnék, bővítenék... Másrészt számos kutatást is felgyorsíthatnak az események a dróntechnológiától kezdve a mesterséges intelligencián át a rakétatechnikáig, műholdakig.
A háborúkra a tőzsdék általában kisebb visszaeséssel szoktak reagálni, de azután pár hónap alatt visszatérhet az eredeti állapot. Nem szokott tartósan negatív tartományba kerülni emiatt a részvénypiac. Most azonban a háború akkor érkezett, amikor már eleve emelkedő pályán mozgott az infláció. Ezen még tolt is egyet.
Ez a háború geopolitikai szinten is átrendeződést hoz, például megindult Európa leválása Oroszországról. Az átrendeződésnek súlyos ára van, a más energiaforrásokra való áttérés Európában nagy költséggel jár, de felgyorsíthatja a beruházásokat is a zöld energia terén. A rövid- és középtávú hatásai inkább negatívak.
A zöld energiára való eltérés, a függőségek, beszállítói láncokban levő szűk keresztmetszetek megszüntetése, az Oroszországról való leválás, mind-mind rengeteg beruházást igényel. Ez nem elégséges egy újabb növekedési hullám beindításához?
Ha a beruházások nőnek is, a hatékonyság csökkenése és a jelentős plusz költségek végső soron negatívan hathatnak a gazdasági növekedésre rövid és középtávon. Hosszú távon viszont erősíthetik a növekedést.
Érdemes ilyen helyzetben befektetni? Ha igen, hogyan, milyen stratégiával?
Mi mindig úgy közelítjük meg a dolgot, hogy a kellő időtávot kell figyelembe venni, ami egy részvénybefektetésnél minimum öt-hét év. De ha még hosszabb távon gondolkodik valaki, akkor még egy rossz beszállási pont mellett is elérhetünk megfelelő hozamot.
A piaci helyzettől függően mindenki próbál optimális beszállási időpontot találni a részvénypiacokon, de ez ritkán sikerül. Vannak olyan stratégiák, amelyek segítik ezt a beszállást, például a bekerülési költség átlagolás. Ennek során az ember a pénzét részekre osztja, és időről időre újra és újra befektet a tőzsdén. A módszer előnye, hogy a befektető egy hosszabb időszak átlagárán jut hozzá az értékpapírokhoz. Az Erste Cost Averaging termékcsalád is ezt a technikát alkalmazza, az alapokban egy év alatt építjük ki a részvénykitettséget.
Ez csökkenti a rossz időzítés kockázatát, ami akkor jelentkezik, ha egy szerencsétlen napon, rossz időpillanatban vásárolunk meg valamit. Pszichológiailag is sokat segít, mert az emberek maguktól nehezen döntenek, hogy melyik hónapban, melyik napon vásároljanak részvényt.
Meg kéne ugyan venni, de most olyan csúnyán néz ki piac, inkább mégsem veszem meg – mondják. Így kimaradnak egy jó vételből?
Igen, ez gyakori. Végül sokan teljesen kimaradnak épp akkor, amikor a leginkább érdemes lett volna vásárolni.
A Cost Averaging alapok erre a problémára kínálnak megoldást. Amikor elindul az alap, akkor pénzpiaci eszközöket tart, majd egy év alatt érjük el a közel százszázalékos részvénykitettséget. Főként globális részvényalapokat vásárolunk, de tematikus alapok is helyet kapnak az alapban.
Szerintem ez most egy érdekes termék, hiszen várhatóan egy éven belül eldől, hogy merre indul el a gazdaság, lesz e például jövőre az USA-ban recesszió. Ha pedig csökkenő árfolyamok jönnek, akkor az ügyfél folyamatosan egyre olcsóbban tud vásárolni részvényeket.
Mi lesz azokkal, akik egy év múlva készülnek vásárolni? Azoknak újabb alapot indítanak?
Igen, folyamatosan, évente kétszer vagy háromszor bocsátunk ki ilyen befektetési jegyeket. Pár hónap elteltével ezek feltöltöttsége még alacsony, így még alkalmasak lehetnek az átlagolásos beszállásra a kibocsátást követő 4-5 hónapon belül. Egy év után azonban már egy jól diverzifikált részvényalapot vásárol a befektető.
Az utóbbi két évben indított Cost Averaging alapjaink már mind egyben ESG-alapok is, olyan fenntarthatósági alapok, amelyek megfelelnek az SFDR (sustainable finance disclosure regulation) jogszabály nyolcadik cikkében foglalt követelményeknek.
Érdemes ESG-szempontból jó minősítésű befektetéseket vásárolni? Jobb lesz ezek hozama, mint a többié?
Tanulmányok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben felülteljesítők voltak az ESG-befektetések. Ha a három elemet, a környezeti, a társadalmi és az irányítási tényezőket külön vizsgáljuk, akkor az irányítási, azaz “governance” tényezővel mindenképpen szoros volt az összefüggés. Vagyis a jól vezetett cégek részvényei jobban teljesítettek. De általában az ESG-alapok is.
Kérdés persze, hogy ez a jövőben hogyan fog alakulni. Amíg az alapkezelők átállnak az ESG-alapokra, addig ez egészen biztosan ad majd egy plusz keresletet az ESG-kritériumoknak megfelelő cégek iránt. Ez biztosít egyfajta hozampotenciált.
Másrészt viszont egy ESG-alap kockázatkezelési szempontból egyértelműen előnyösebb lehet. Azáltal, hogy például a környezetvédelmi szabályok szigorítására fel vannak ezek a cégek készítve, vagy a társadalmi értékeket jobban képviselik, kevésbé fordulhat velük olyasmi elő, hogy például a fogyasztók hirtelen elfordulnak tőlük. Vagy hogy kiderül valamilyen kellemetlen dolog az adott cégről. Tehát az ESG-alapoknak és részvényeknek nemcsak a hozam, hanem a kockázat oldaláról is vannak jelentős előnyeik.
De még ha hosszú távon hasonló hozamot biztosítanának is, mint a teljes piac, akkor is ott van az a faktor, hogy ESG-befektetésekkel mi is hozzájárultunk a fenntartható fejlődés megvalósításához.
Az Erste alapkezelő harmadik helyezést ért el a Privátbankár Klasszis 2022 ESG-díj kiosztásánál. Minek köszönhető ez?
A cégcsoport bécsi központja, az Erste Asset Management nagyon elkötelezett ebben a kérdésben, már több mint húsz éve. Nálunk 2001-ben indult az első úgynevezett ESG-alap, az Erste WWF Stock Environment, majd 2003-ban egy globális fenntarthatósági részvényalapot is indítottunk. Így mi egyáltalán nem divatból fogtunk bele, ez nálunk már egy rendkívül hosszú történet. Csatlakoztunk a Principle for Responsible Investment közösséghez is 2009-ben, alapdokumentumának aláírásával.
De utolért bennünket az idő, mert míg régebben ez csak egyes befektetőknek volt fontos, ma már általánosan elterjedt és a szabályozás is szigorodott. Mivel ez a központunkban ennyire fontos szerepet kapott, saját módszertanunk és értékelési eljárásunk van. A magyar alapkezelő a bécsi központtal működik együtt, és az is természetes, hogy a központunk állítja elő az ESG-termékeink java részét.
Hány ilyen termékről van szó?
Magyarországon jelenleg 50 ESG-alapunkat kínáljuk a befektetőknek, ebből tíz az itteni alapkezelő saját terméke, 40 pedig a cégcsoport külföldi alapja, amelyeket itt is forgalmazunk. Egy tavaly év végi adat szerint ezen alapok összértéke mintegy 200 milliárd forint volt, tehát igencsak nagy súlyuk van.
És hogy néz ez majd ki egy-két év múlva?
A kezdeti nagy lendület ma is kitart, bár mérsékeltebb dinamikával, de folyamatosan jön a pénz az ESG-alapokba. Ezen kívül nagyon sok olyan piaci tényező határozza meg ezt a dinamikát, mint például, hogy a zöld részvényalapok iránt mekkora a kereslet. Az elmúlt három-négy év hatalmas sztorija volt, hogy elindult a világban a zöld átalakulás. A zöld energia, a hulladékhasznosítás, az ivóvíz kérdése, az iparvállalatok transzformációja előtérbe került, nagyon sok tőke érkezett erre a területre. Lehet azzal számolni, hogy ez a tendencia 2050-ig is folytatódik.
Viszont ezek a részvények már nagyon felértékelődtek eddig is. Zöld alapunk, az Erste Stock Environment messze az átlagos részvénypiac feletti hozamot biztosított az elmúlt három évben. A termék sikerére való tekintettel elindítottuk a Green Invest Alapot is szintén zöld tematikával. Ezek környezeti célkitűzéssel rendelkező, az SFDR kilencedik cikkének megfelelő dedikált zöld alapok.
Most már vannak olyan vegyes alapjaink is, amelyben zöld kötvények, zöld részvények, ESG-részvények találhatók, mint például az Erste Green Mix, vagy a Multi Asset ESG Active.
Az utóbbi egy-két év sikersztorija volt az árupiaci szektor is. Erről mi a véleményük?
Ez a terület most nagyon érdekli az ügyfeleket is. Miután az utóbbit több mint tíz évben alig volt napirenden az infláció, most sok befektetőben felmerül, hogy mivel védekezzenek ellene. Úgy gondoljuk, hogy egy normál inflációs környezetben a részvények alkalmasak leginkább értékmegőrzőnek. De egy olyan környezetben, amikor folyamatosan magas szinten marad az infláció, akkor a múltban egyértelműen az árupiacok vezették a befektetések mezőnyét. Például a hetvenes években az olaj, az arany és más nemesfémek is jó reálhozamot termeltek.
Az árupiaci fellendülés nem fog véget érni a háború végével?
Az elmúlt egy évben is jelentős árupiaci emelkedés volt. Ebben lehet korrekció, ha véget ér a háború és megnyugszanak a piacok. De ha évtizedes távlatban gondolkodunk, látunk esélyt, hogy eljön az árupiaci szuperciklus fellendülő szakasza, ahogy az árupiaci elemzőnk szokta mondani.
Ebben a szuperciklusban a Föld népességének növekedése, a középréteg felemelkedése is benne van, és a zöld átalakulás is szerepet játszik. Ahogy sokan áttérnek a zöld energiára, már nem lesznek új beruházások a fosszilis energiaforrásokat kitermelő cégeknél, és ez magasan tudja majd tartani az energiahordozó-árakat. De az átálláshoz óriási beruházásokra lesz szükség, amelyeknek hatalmas az alapanyag-szükségletük. Például rengeteg nyersanyag kell a szélerőművekhez, az akkumulátorokhoz.
Úgy tudom, hogy már 2014-től nem történt megfelelő mennyiségű beruházás egyes ágazatokban, főleg az olajiparban. Vannak, akik egyenesen egy új olajárrobbanást várnak.
Igen, az elmúlt pár év energiaár-sokkjához ez is hozzájárult, nem csak a Covid végén megnőtt kereslet és az orosz ukrán háború. A háború előtt is magas szinten voltak már az energiaárak.
Van egy Erste Stock Commodities nevű alapunk, amely olyan részvényekbe fektet, amelyek szorosan kapcsolódnak az árupiachoz, mint például a bányatársaságok részvényei. Ez körülbelül 50 százalékban energiát jelent, a másik 50 százalékban pedig fémeket és egyéb árupiaci cikkeket. Így részvényeken keresztül lehet az árupiacba fektetni.
Az árupiaci árfolyamokat elnézve ez az alap az utóbbi egy évben szép hozamot kellett elérjen.
Igen, az utóbbi egy év hozama mintegy 50 százalékos volt, de feltétlen ki kell emelnem, hogy ez nem jelent indikációt a jövőre nézve. Egyébként ezek a részvények hosszabb távon erősen korrelálnak az árupiaci árfolyamokkal, ez a termék egy érdekes portfólióelem lehet.
Mi védhet meg még bennünket az inflációtól?
Van még külön aranyalapunk, az arany még alig emelkedett, pedig a hetvenes években az is nagyon nyerő volt. De így most még nem olyan drága. Van kimondottan reáleszközöket vásároló Erste Real Assets alapunk is, amelyben az árupiac mellett ingatlanpiaci befektetések, inflációkövető kötvények és részvények vannak.
Ez a termék a portfólió kiegészítő elemei lehetnek, azoknak való, akik arra számítanak, hogy az infláció ebben az évtizedben magas szinten ragad, nem sikerül megfékezni. Ilyen környezetben a reáleszközök szoktak jól teljesíteni.
Az elmúlt időszakban a forint sokat leértékelődött. Az előzőekben említett alapok védelmet nyújtanak a leértékelődés ellen? Devizában vannak?
Vannak közöttük devizás alapok, amelyek követik a forint gyengülését és kompenzálni tudják azt. De vannak olyan alapjaink is, amelyek forintra fedezik a devizás kitettséget. Magyarországon most az euróhoz képest mintegy hét százalékos a kamatkülönbözet, tehát ha az eurós eszközöket forintra visszafedezzük, az plusz hét százalékot ad hozzá a hozamhoz éves szinten. Ráadásul az inflációs célok teljesüléséhez erősebb forintra van szükség. Ezek a forintra fedezés mellett szólnak.
Másrészt amíg itt van a háború, amíg itt van az infláció, amíg ilyen magas az egész világban a bizonytalanság, addig a forint árfolyamában mindig lehetnek hullámok.
A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. Az mfor.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek az mfor.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az mfor.hu felelősséget nem vállal. A Menedzsment Fórum Kft, mint az mfor.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
