Kiderült, kik voltak a legtöbbet beszélő képviselők 2025-ben

A parlament idei felszólalásaiból szépen kirajzolódik, hol találhatók a hazai közélet legégetőbb problémái. A két leghosszabban, egyben legtöbb alkalommal felszólaló képviselő ugyanis két miniszterhelyettes. Az ő feladatuk ugyanis, hogy a honatyák által feltett kérdésekre, interpellációkra választ adjanak.

Fónagy János, az Építési és Közlekedési Minisztérium fideszes államtitkára 2025-ben összesen 208 alkalommal szólalt fel a Tisztelt Ház falai között, ezek összesen 13 óra 31 percet vettek igénybe. Nem csodálkozhatunk, a tárcához tartozó ügyek, így például a MÁV kritikán aluli teljesítménye miatt számos alkalommal kényszerült magyarázkodásra a kabinet.

Nem sokkal marad el mögötte Rétvári Bence. A KDNP-frakció soraiban helyet foglaló politikus a Belügyminisztérium parlamenti államtitkári posztját is betölti, az oktatás, az egészségügy vagy éppen a gyermekvédelem problémái pedig napi szinten szolgáltattak muníciót az ellenzéki pártoknak 2025 során. Rétvári 204 felszólalása mindösszesen 11 óra 55 percet vett igénybe.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokára egy ellenzéki honatya került. A jobbikos Z. Kárpát Dániel 110 felszólalása összesen 11 óra 10 percig tartott. Az ellenzéki politikus a devizahitel-károsultak ügyében számos alkalommal csapott össze Répássy Róberttel, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, de Orbán Viktor miniszterelnököt is kérdezte az azonnali kérdések órájában.

Felszólalásszámokat tekintve őt egy kormánypárti képviselő, a KDNP-s Vejkey Imre követi 98 darab, összesen 6 óra 49 percnyi felszólalással, a Mi Hazánk képviselője, Novák Előd pedig 94 alkalommal mindösszesen 7 óra 1 percnyi időt használt fel.

A Demokratikus Koalícióból Barkóczi Balázs volt a legaktívabb (69 felszólalás, 5 óra 47 perc), a Párbeszéd frakciójából Tordai Bence (56 felszólalás, 5 óra 45 perc), az MSZP-ből Komjáthi Imre (33 felszólalás, 2 óra 21 perc). A Momentumból Cseh Katalin 8 felszólalása 29 percet vett igénybe, de neki azt követően is volt 3 felszólalása összesen 8 percig, hogy kizárták a parlamenti frakcióból.

A független képviselők közül a korábbi LMP-s Kanász-Nagy Máté kért szót legtöbbször az év során, 43 felszólalása összesen 3 óra 49 percig tartott.

Orbán Viktor miniszterelnök összesen 68 alkalommal beszélt idén a parlamentben mindösszesen 2 óra 40 percig.

A rendszeresen a Fidesszel együtt szavazó német nemzetiségi képviselő, Ritter Imre 14 alkalommal emelkedett szólásra, ezek összesen 2 óra 30 percig tartottak.

Érdekesség, hogy 2023 után ismét megszólalt Rogán Antal, a DK-s Kálmán Olga kérdezte őt az azonnali kérdések és válaszok órájában a szankciós listára helyezésről. A propagandaminiszternek ez a két megszólalása kevesebb mint 3 percig tartott.

A frakcióvezetők közül Kocsis Máté (Fidesz) 8 alkalommal szólalt meg összesen 54 percig, Simicskó István (KDNP) 42 felszólalása 2 óra 53 percen keresztül tartott. Az MSZP-s Tóth Bertalan 8 alkalommal kért és kapott szót, ezek összesen 33 percig tartottak. Bedő Dávid (Momentum) 5 felszólalása 10 percet vett igénybe, a jobbikos Lukács László György viszont 47 felszólalást tett a Ház falai között, melyek összesen 2 óra 32 percig tartottak.

Hozzá hasonlóan aktív volt Tordai Bence (Párbeszéd) is, akinek 56 felszólalása összesen 4 óra 55 percet vett igénybe. Toroczkai László, a Mi Hazánk képviselőcsoportjának feje is 32 alkalommal szólalt meg, ezek összesen 3 óra 20 percig tartottak. Az LMP frakciója még a tavaszi ülésszak kezdete (február 24.) előtt megszűnt, ugyanis Csárdi Antal kilépett a zöldpárti frakcióból, így annak létszáma 5 fő alá csökkent. A korábbi frakcióvezetőjük, Ungár Péter 2025-ben nem szólalt fel.

Váltás volt év közben a DK-frakció élén is. Gyurcsány Ferenc frakcióvezető visszavonult a közélettől, május 9-én lemondott parlamenti mandátumáról, az idei évben ő sem kért szót az Országgyűlésben. Utódja a képviselőcsoport élén Sebián-Petrovszki László lett, aki viszont 7 alkalommal is felszólelt, melyek összesen 45 percig tartottak.

Az egy felszólalós képviselők listája 15 főből áll, közülük 14-en a kormánypártok frakcióiban ülnek. A kivétel a momentumos Stummer János, aki saját mentelmi ügyében – gyülekezési joggal visszaélés miatt tettek ellene feljelentést – szólalt fel 1 percben meglehetősen emlékezetes módon.

Akik némák maradtak

Az év során több mandátumváltozás is történt a parlamenti patkóban. Év elejéhez képest két időközi választáson addig betöltetlen mandátumról is döntöttek a választók, így került be az Országgyűlésbe a fideszes Csibi Krisztina és került vissza a DK-s Varju László.

Még a tavaszi ülésszak kezdete előtt, február 21-én mondott le mandátumáról a Fidesz „régi motorosa”, Varga Mihály, aki a jegybank alelnöke lett. Az ő mandátumát Fülöp Attila kapta meg.

A jegybank felügyelőbizottságának tagjává választotta az Országgyűlés a fideszes Kovács Zoltánt, aki így szintén lemondott az országgyűlési képviselői tisztéről, az ő helyére Király Nóra ült be. A szintén fideszes Hende Csaba május 31-ével vált meg parlamenti székétől (alkotmánybíróvá választották), az ő mandátumát Csuzda Gábor kapta meg.

Ellenzéki oldalon két csere volt parlamenti lemondás miatt: a DK-s Gyurcsány Ferenc helyére Rónai Sándor, míg a momentumos Orosz Anna székébe Stummer János ült.

Így január 1-jétől elvileg összesen 204 képviselő kérhetett volna szót a Tisztelt Házban, a gyakorlatban azonban Varga Mihálynak a már említett ok miatt nem volt lehetősége. (A Magyar Nemzeti Bank elnökeként azonban a honatyák több alkalommal is kérdezték őt. – A szerk.)

Rajta kívül 16 olyan képviselő volt, akinek bár a lehetőség adott volt, de mégsem élt a felszólalás lehetőségével. Ebből hét honatya fideszes: Demeter András, Horváth István, Kovács József, Kovács Zsolt, Kövér László (az ülésvezetéshez szükséges megszólalások természetesen nem minősülnek érdemi parlamenti felszólalásnak, azok úgynevezett technikai megszólalások – A szerk.), Kubatov Gábor és Tiba István. Kubatov, aki egyébként a Fidesz pártigazgatója, utoljára 2007-ben szólalt fel az Országgyűlésben.

A néma ellenzékiek közül négyen a Momentum képviselői: Gelencsér Ferenc, Hajnal Miklós, Orosz Anna (ő május 9-én mondott le mandátumáról, így lehetősége lett volna szót kérni) és Tompos Márton. A DK képviselői közül a már említett Gyurcsány Ferenc mellett Oláh Lajos sem szólalt fel, ahogy két független, korábban LMP-s képviselőt sem hallhattunk idén a parlament falai között: Bakos Bernadettet és a már szintén említett Ungár Pétert.

Rajtuk kívül még a Facebookon nagyon aktív Hadházy Ákos független képviselő sem beszélt 2025-ben a Tisztelt Ház falai között.