Több mint 100 éves múltra tekintenek vissza a jelzáloglevelek a fejlett, külföldi országokban. Egyik előnyük, hogy hosszú távú befektetési lehetőséget kínálnak a befektetőknek, futamidejük általában egytől tíz évig terjed. Tulajdonságaik alapján a leginkább az idehaza manapság a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz kapcsán felkapott állampapírokhoz hasonlítanak. Azoknál ugyan magasabb kockázatúak, de csak kevéssel, annak köszönhetően, hogy mögöttük ingatlanfedezettel rendelkező jelzáloghitelek, valamint állampapír-fedezetek állnak.
Bár a jelzáloglevelek visszafizetésére nem érvényes az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája, a kibocsátásukra kivételesen szigorú törvényi előírások vonatkoznak. Az ingatlanfedezet jogszabályban foglalt biztosíték arra, hogy egy esetleges csőd esetén a jelzálogbank a jelzáloglevél tulajdonosainak követeléseit elsőként elégítse ki. A jelzáloglevelek fedezeteinek a meglétét és kiváló minősítését folyamatosan ellenőrzik.
Az elején még futott a szekér
Magyarországon a rendszerváltást követően egy ideig csak az intézményi befektetők – bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak – vásárolhattak jelzálogleveleket, s csak 2001-től a magánszemélyek is. Akik éltek is e lehetőséggel, évről évre egyre több ilyen értékpapírt jegyeztek. Az általuk birtokolt állomány értéke 2008 második negyedévében, azaz a pénzügyi válság kitörése előtt néhány hónappal érte el az addigi csúcsát. Az akkori 137,4 milliárd forintos jelzálogportfolió az összállomány 7,6 százalékát tette ki.
Azt követően kezdett apadni, de csak összességében, hiszen voltak olyan periódusok, amikor még sikerült gyarapodnia. 2014 márciusától azonban már folyamatos volt a csökkenés, amely a mai napig tart, a most forgalomban lévő jelzálogleveleknek már alig 0,1 százaléka, 1,1 milliárd forintnyi van magánszemélyeknél.
A csökkenés 2011 óta részben arra vezethető vissza, hogy az OTP, az FHB (ma: Takarék) és az UniCredit által tulajdonolt jelzálog-hitelintézetek a lejártnál kevesebb új sorozatot bocsátottak ki – derül ki abból a magyarázatból, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adott az Mfor.hu megkeresésére. (A ma piacon lévő jelzálogbankok közül akkor az Erste-é és a K&H-é csak 2015-ben indult el, s az MKB-nak is volt 2016-tól, de azt 2018-ban végelszámolták).
A kibocsátások mérséklődése annak tudható be, hogy míg a 2008 őszén kirobbant válságot megelőző években a banki hitelexpanzióhoz szükséges likviditás biztosítása érdekében bocsátottak ki jelzálogleveleket, addig a krízis jelentősen visszavetette a bankok lakossági kihelyezéseit, ezért sem hiteloldalon, sem likviditási szempontból nem volt szükség ilyen típusú forrásbevonásra – közölték lapunkkal az OTP-nél.
A jelzáloglevél-állományban egy nagyobb zuhanás 2016 harmadik negyedévében következett be, amikor az harmadára, 3,9 milliárdra esett. A Bloomberg adatai alapján arra lehet következtetni, ezt az idézhette elő, hogy az OTP közel 4,7 milliárd forint névértékű jelzáloglevél-sorozata kifutott, az azonban nem derül ki, hogy ez lakossági vagy intézményi papír volt. Lapunk megkérdezte erről az OTP-t, konkrét válasz helyett azonban egy másik, logikusnak tűnő magyarázatot kaptunk. Eszerint 2016. augusztus végén jártak le azok a tízéves jelzáloglevelek, amelyeket még a kamatadó 2006-os bevezetését megelőzően bocsátottak ki.
Az Államadósság Kezelő Központ elmúlt években folyamatosan tágította a lakossági és intézményi papírok kamatainak különbségét, előbbieket túlfizetve az utóbbiakhoz képest – mutattak rá ugyanakkor az Mfor.hu érdeklődésére a Takarékbanknál. Ezért a jelzáloglevél-kibocsátók lakossági piaca is gyengült, mert ma már csak rendkívül magas hozamprémiummal lehetne lakossági körben jelzálogleveleket teríteni az intézményeknek biztosított hozamokhoz képest. A lakossági jelzáloglevelek hozama nem volt versenyképes a lakossági állampapírokéval – érzékeltette az UniCredit –, s a június 1-jétől megjelent, közel évi 5 százalékos MÁP Plusz megjelenésével egyre kevésbé az.
Erős konkurensek az állampapírok
Az MNB adataiból ugyanakkor az is látszódik, csak a lakossági jelzáloglevél-tulajdon apadt, a teljes állomány 2016 óta már emelkedik. A kibocsátások jelentős részét az MNB vásárolta meg, illetve a banki kibocsátók is elsősorban az intézményi szereplőkön keresztül próbálják elérni a magánszemélyeket. Így a jelzálogleveleket ma alapvetően befektetési alapok, nyugdíjpénztárak, biztosítók, valamint bankok vásárolják. A lakossági befektetők közvetlenül csak kis mennyiségben jegyeznek ilyen értékpapírokat, amit az Ersténél azzal magyaráznak, hogy azok futamideje jellemzően hosszú (5-10 év), miközben a hozamuk az alacsony kockázat miatt mérsékelt. Az MNB szerint ugyanakkor azért is birtokolnak a magánszemélyek viszonylag kevés jelzáloglevelet, mert azok nem tudtak, illetve tudnak most is lényegesen magasabb kamatot kínálni, mint a lakossági állampapírok.
Ezzel összhangban a lakosság közvetetten tartott jelzáloglevél-állománya (a befektetési alapok és a biztosítók/nyugdíjpénztárak jelzáloglevél-állományát alapul véve) 2014 vége óta nagyjából annyival emelkedett, mint amennyivel a közvetlenül tartott állomány csökkent (mintegy 25 milliárd forinttal).
Pedig alapvetően a hosszabb távra megtakarítani szándékozók számára jó megoldás lehetne e befektetési forma, ami nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) vagy tartós befektetési számlára (tbsz) is tehető, így utána adókedvezményt lehet kapni vagy teljes adómentességet elérni.
A jelzálogleveleket tipikusan tőzsdei aukciókon és jegyzési eljárásokban értékesítik, ahol magánszemélyek közvetlenül nem vehetnek részt, emiatt ők csak befektetési szolgáltatókon keresztül tudnak jegyezni. Az sem teszi vonzóvá a jelzálogleveleket, hogy azokat a kibocsátóknál nem lehet visszaváltani – szemben például az állampapírokkal, vagy a befektetési jegyekkel –, így azok csak a másodpiacukon vagy a tőzsdén értékesíthetők. Márpedig a jelzáloglevelek piaca meglehetősen szűk, a tőzsdei és másodpiaci kereskedésük nem aktív. Ez azt jelenti, hogy ha valaki még a futamidő lejárta előtt szeretne a jelzáloglevélbe tett pénze egészéhez, vagy egy részéhez hozzájutni, akkor előbb befektetőt kell találnia. Márpedig ez rizikós, akár egy évnyi hozamot is lehet bukni, ha csak rossz árfolyamon sikerül túladni e papírokon.
Tőzsdén és azon kívül
A jelzáloglevelek 2001-től érhetők el a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). „Az ezredforduló óta megélénkülő jelzálogpiac a jelzáloglevelek tőzsdei kereskedését az egyik legdinamikusabban fejlődő piaci szegmensévé tette” – olvasható még ma is a BÉT honlapján. Ami furcsa, annak fényében, hogy ez csak az ötödik legnagyobb forgalmú az instrumentum a hazai börzén, mindössze a tőzsdén kereskedett befektetési alapokra (angol elnevezésük rövidítésén: etf-k), valamint a kárpótlási jegyekre születik kevesebb üzlet. E tekintetben csak a tavalyi év volt üdítő kivétel, amikor az MNB vételeinek köszönhetően megugrott a jelzáloglevelek adásvétele, ám az még így is csak a közel 3000 milliárd forintos teljes 2018. évi tőzsdei forgalom 2 százalékát tette ki.
Igaz, a jelzáloglevelek visszaváltásban segít, hogy a legtöbb jelzáloglevél-sorozatra folyamatos az árjegyzés – jegyzik meg az Ersténél. Hozzátéve: magánszemélyek részére a vásárlás és a visszaváltás költségeit a befektetési szolgáltatók szabadon határozzák meg.
Akinek mindezek ellenére jelzálogleveleket támad kedve venni, annak számolnia kell azzal, hogy míg az értékpapírszámlával rendelkező ügyfélnek a tőzsdén kívüli tranzakciókért nem kell díjat fizetnie – legalábbis a Takarékbanknál –, addig a tőzsdére bevezetett papíroknál a vásárolt mennyiségtől, illetve az ügyfél tőzsdei aktivitásától függő bizományosi díj még rárakódik az ügyletre. Jelzáloglevelet a beszerzési lehetőségek, a piaci viszonyok tükrében akár aznapra, vagy egy-két napon belül lehet vásárolni a Takarékbanknál. Külön költsége ennek a tranzakciónak nincs, az ajánlatkor, árba építve jelenik meg a költség. A jelzáloglevelek eladási ügyleténél szintén nincs bizományosi díj.
Ezzel szemben jelenleg sem az OTP, sem az UniCredit Bank nem értékesít jelzálogleveket a lakosságnak. Ezt az UniCredit azzal indokolta, hogy a jelzálogleveleket nem tartja versenyképes befektetési formának a magánszemélyek számára. Jelenleg a lakosság érdeklődése az állampapírok irányába fordult, jól mutatja ezt a 2019 júniusában bevezetett MÁP Plusz sikere is – vitték tovább ezt az okfejtést az OTP-sek.
Érdekes, hogy az MNB tavasszal meghirdetett 330 napos versenyképességi programjában egy szó sem szerepel a jelzáloglevelekről, ezzel szemben a lakosság által vásárolható többi instrumentum közül nemcsak az állampapírok és a részvények, hanem a szintén tetszhalott állapotban lévő vállalati kötvények vételének ösztönzése is külön figyelmet kapott. Szerettük volna megtudni, hogy ennek mi lehet az oka, ám az ezt firtató kérdésünkre az MNB nem válaszolt.
