4p

Többek között az élelmiszer-drágulás nyomta fel az inflációt márciusban, az üzemanyagárak zuhanása pedig csak részben szerepel benne. Az év hátralévő részében az a kérdés, hogy az élelmiszerek és a mindennapi cikkek drágulását mikor állítja meg a keresletcsökkenés, emellett az üzemanyagárak alakulása is nagyban befolyásolhatja a mutatót. A mostani kilátások alapján az év végére 2,5 százalékos infláció valószínűsíthető, az éves átlagos mutató pedig 2,9 százalék körül lehet.

Márciusban az infláció 3,9 százalékos volt, havi szinten pedig 0,2 százalékkal emelkedtek az árak. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat értékelve azt mondta, a 3,9 százalékos mutató meghaladja a piaci várakozásokat, amelyek 3,6-3,7 százalékos pénzromlást valószínűsítettek.

Éves összevetésben az élelmiszerek 7,6 százalékos drágulása, valamint a dohánytermékek több mint 11 százalékos áremelkedése húzta fel az inflációt. Februárhoz képest pedig szintén az élelmiszerek és a dohánytermékek drágulása volt kiemelkedő, valamint a ruházati termékek is hozzájárultak a gyorsuláshoz. A dohánytermékek árának emelkedése nem meglepetés, ahogy a ruházati termékeké sem, utóbbiaknál a kollekciók cseréje miatt minden évben emelkedő árakat generál.

Mit csináltak az üzemanyagárak?
A K&H szakembere elmondta, hogy az üzemanyagárak jelentős csökkenése a márciusi inflációban még nem látszik teljesen, ennek részben az az oka, hogy a KSH az adott hónapban 20-áig veszi fel az adatokat, az üzemanyagok ára pedig március végén tovább zuhant. „Az üzemanyagok ára havi szinten két számjegyű csökkenést mutatott eddig, kérdés egyelőre, hogy a hónap hátralévő részben merre tartanak” - tette hozzá.

„Visszatérve a márciusra, az élelmiszerek éves és havi szintű drágulása részben a felvásárlási lázzal, a járványhelyzet miatti ellátási problémákkal, beszállítói áremelésekkel magyarázható” - fogalmazott a szakember. Azt is elmondta, hogy az idényáras élelmiszerek, az energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció továbbra is magas szinten van, márciusban 4,3 százaléknál tartott. Vagyis a februári 4,1 százalékos szinthez képest gyorsult. A maginfláció emelkedése részben a feldolgozott élelmiszerek - amelyek között megtalálható többek között az olaj, a cukor, a kenyér – drágulásával, valamint a piaci szolgáltatások díjának növekedésével magyarázható. Utóbbi hátterében pedig a mobil-, és internetszolgáltatások, valamint a pénzügyi szolgáltatások drágulása áll. A részletes adatokból kiderül az is, hogy márciusban már nem emelkedtek az elmúlt években fokozódó inflációs várakozások.

Mi várható?
Az üzemanyagárak már említett zuhanása áprilisban a fő inflációs mutatót akár 1 százalékponttal mérsékelheti. Ugyanakkor az áprilisi maginflációt nem fogják lejjebb húzni az olcsóbb üzemanyagok, azok ugyanis nem befolyásoljak ezt a mutató.

„Egyelőre nagyon bizonytalan a további helyzet a járvány miatt. A jövőben egyrészt az lesz a kérdés, hogy meddig tart az élelmiszerárak, mindennapi fogyasztási cikk árának felfutása. Másrészt, hogy ezt a drágulást a járványhoz köthető keresletcsökkenés mikortól és mennyire tudja ellensúlyozni vagy átfordítani dezinflációs trendbe” - mondta a K&H szakértője.

A mostani kilátások szerint a következő hónapokban 2 százalék körüli inflációra is lehet példa, az év végén 2,5 százalék körüli szint valószínűsíthető, az éves átlagos mutató pedig 2,9 százalékos szint körül alakulhat. Az infláció alakulását befolyásolják majd az üzemanyagárak, az előbbi prognózisban már szerepel egy mérsékelt - 5 százalékos - üzemanyagár-emelkedés az év végéig.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!