A július elsején elindult jegybanki kötvényprogram elnevezése ugyanúgy a növekedési előtagot kapta, mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013 tavasza – Matolcsy György első hatéves elnöki periódusa kezdete – óta működő hitelprogramja, ám van egy alapvető különbség. Míg az utóbbi kifejezetten a kis- és középvállalkozások (kkv) kedvező feltételű forráshoz juttatását tűzte célul, addig a kötvényprogram első körben nem rajtuk segíthet.
Hanem „A kötvénykibocsátás elsősorban a nagyobb vállalatok számára jelenthet alternatívát, azonban a piac fejlődésével később kkv-kal szemben fennálló hitelkövetelések is megjelenhetnek értékpapírosított formában, ami a kkv-szektor finanszírozási feltételeinek további javulását eredményezheti” – olvasható az MNB tavasszal publikált 330 pontos versenyképességi programjában.
Kétszázas kör
A növekedési kötvények lehetséges kibocsátói körét a jegybank azzal is szűkítette, hogy a minimális kibocsátási volument 1 milliárd forintban határozta meg. Márpedig az MNB szerint ma Magyarországon hozzávetőleg 100-150 olyan cég van, amely kellően nagy egy 1 milliárd forint feletti, 40-60 pedig egy 10 milliárd feletti kötvénykibocsátáshoz.
E potenciális kört sikerült is jelentős arányban elérni, hiszen október közepéig csaknem 150 vállalat regisztrált a programba – tájékoztatott az MNB a közel két hete nyilvánosságra hozott versenyképességi tükörben, amely a tavaszi 330 pontos javaslatcsomag végrehajtásának az állását értékelte.
A növekedési kötvényprogram jelentőségét érzékelteti, hogy az arra regisztráltak összesített mérlegfőösszege megközelíti a GDP 15 százalékát, e cégek fele 1-10 milliárdos mérlegfőösszeggel rendelkezik. Közülük az MNB szeptember elejei tájékoztatása szerint 33-an kértek hitelminősítést az erre kijelölt két német cégtől, a Scope Ratings-től és az Euler Hermestől, s azt eddig már 26-an meg is kapták. Közülük 22-en eddig összesen közel 400 milliárd forint értékű növekedési kötvény kibocsátásáról hoztak döntést.
Úgy tűnik, a NER a kötvényprogram során sem hazudtolja meg önmagát. Bár a 26 növekedési kötvényes cégben számszerűen kisebbségben vannak a tulajdonosaik alapján kormányközelinek tekinthető társaságok, az elfogadott kibocsátási értékeik alapján a súlyuk jelentős, így kimondható, hogy a kedvező forrás lehetőségével a rendszer nagyrészt a hűségeseket jutalmazza. Az Opus Global (Mészáros Lőrinc), a Duna Aszfalt (Szíjj László), a 4iG (Jászai Gellért), az Appeninn (Tiborcz István), a Market Építő (Garancsi István), a Baromfi-Coop (Bárány László), a BIF (Schmidt Mária) és az egyesek szerint Rogán Antalhoz köthető B+N Referencia Zrt. együttesen 187 milliárdot vonhat be növekedési kötvények révén. S ez az összeg még nagyobb lehet, mivel a szintén Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Tigáz még nem számszerűsítette szándékait. Hasonlóan további három társasághoz, melyek közül kettő, a Bonafarm Csoport és a Pick Szeged Csányi Sándornak, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának az érdekeltsége.
Az MNB kinyilvánított célja az, hogy a programban részt vevő cégek – fogalmaz a jegybank a versenyképességi tükörben – „a bankhitelek mellett megfelelő mértékben támaszkodjanak a kötvénykibocsátáson keresztüli forrásbevonásra is”. Erre talán a legjobb példa a Mészáros Lőrinctől látványosan elszakadni próbáló Jászai Gellért többségében és vezetése alatt állló 4iG, amely a T-Systems Zrt. már a nyáron bejelentett, de még tető alá nem hozott felvásárlásának 50-60 milliárd forintosra taksált vételárának a felét a növekedési kötvényekből teremti elő. (E dealt akár napokon belül bejelenthetik.)
Több kibocsátó szeme előtt ugyanakkor persze az (is) lebeg, hogy a kötvényekkel lecseréljék a magasabb kamatozású hiteleik egy részét (így e jegybanki projekt e tekintetben mutat rokonvonásokat "nagytestvérével", a növekedési hitelprogrammal, amelyet számos kkv szintén adósságterhei mérséklésére használt). Mint ahogy azt ugyanis a kötvényprogramban szereplő egyik prominens cég vezetője lapunknak név nélkül érzékeltette: a kötvény-hitel cserével csaknem le tudjuk felezni a finanszírozási költségeinket.
Kétségtelenül vonzónak tűnik, hogy az eddigi kilenc kötvényértékesítés során 1,91-3,82 százalék közötti éves hozamokkal keltek el a papírok. Ennél a korábban felvett bankhitelek kamata bizonyosan magasabb, akár jóval. De a kötvények az új hitelekkel is versenyképesek, ha azt vesszük, hogy a jegybank adatai szerint az egymillió euró alatti vállalati forinthitelek átlagos – a pénzpiaci ügyletektől szűrt – kamatszintje az idei második negyedévben 3,1 százalékot tett ki, az efelettieké 1,7 százalékot, a folyószámlahiteleké pedig 2,2 százalékot.
Tiszta csere
Ugyanakkor a hitelterhek kötvényekre való lecserélésének némileg ellentmond a jegybank „Hitelezési folyamatok” című kiadványának szeptemberi számában megjelent értékelés, miszerint „a bankok eddig nem tapasztaltak kivárást, elhalasztott hitelfelvételt a növekedési kötvényprogram miatt, az a várakozásaik szerint jelentős részben addicionális tőkepótló elemként jelenik meg, és csak kisebb részben fog hitelfelvételt helyettesíteni. A bankok többsége szerint a program előnye, hogy a piaci szereplők megismerhetik a kötvényalapú forrásbevonás menetét.”
Az pedig már makrogazdasági szempontból előnyös az MNB szerint, hogy a kötvények elterjedése következtében „a jegybanki kamatdöntések hatékonyabban tudják befolyásolni a vállalatok finanszírozási költségének alakulását” – olvasható ugyancsak a versenyképességi tükörben.
A kötvénykibocsátás a vállalatok számára azért előnyös, mert egyszerű finanszírozási forma (a bankhitel alternatívája), nagyobb függetlenséget biztosít a vállalat számára, nem kell hitelcélhoz rendelnie a forrásbevonást, rugalmasan alakíthatók a kondíciói, szélesebb befektetői bázis érhető el vele és erősíti a vállalat iránti bizalmat.
Szakértők ugyan felhívják a figyelmet arra, hogy a kötvények fedezetlenek. Ám egy sima kötvényhez képest azt azt megvásárlók számára jóval nagyobb biztonságot ad, hogy az MNB azokból sorozatonként 70 százalékot lejegyezhet, ebből 50-et a kibocsátáskor, további 20 százalékot pedig a másodpiacon vásárolhat.
S teszi is. Eddig már közel 80 milliárd forint értékben vett a jegybank növekedési kötvényeket, s a 70 százalékos plafont kimaxolva további 184 milliárdot vehet meg. Vagyis figyelembe véve, hogy az MNB által 33-asra taksált kibocsátói körből még 7 neve nem ismert, akár hamarosan a 300 milliárdos keret is kifogyhat. Ami azt jelenti, hogy ha valóban komolyan gondolja az MNB, hogy a nagyobb cégek mellett a kkv-knak is megteremti a kedvező kondíciójú növekedési kötvényeken keresztüli forrásbevonást, akkor emelnie kell a kereten.
Meg is kérdeztük az MNB-t, tervezik-e megnövelni a keretet, ám érdeklődésünket elhárították.
