Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Csabai Károly Csabai Károly

Ilyen értékben vásárolt ugyanis növekedési kötvényeket a jegybank kormányközelinek számító, Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, Jászai Gellért, Tiborcz István tulajdonában lévő cégektől. Legalábbis eddig, a szám még bőven emelkedhet, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még nem hozta nyilvánosságra, hogy Bárány László cége, a Baromfi-Coop által hétfőn 29,4 milliárd forintért értékesített kötvényekből mennyit jegyzett le, miközben ugyancsak hétfőn a Schmidt Mária befolyása alatt álló BIF csatlakozott a kibocsátók táborához.

A július elsején elindult jegybanki kötvényprogram elnevezése ugyanúgy a növekedési előtagot kapta, mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013 tavasza ­– Matolcsy György első hatéves elnöki periódusa kezdete – óta működő hitelprogramja, ám van egy alapvető különbség. Míg az utóbbi kifejezetten a kis- és középvállalkozások (kkv) kedvező feltételű forráshoz juttatását tűzte célul, addig a kötvényprogram első körben nem rajtuk segíthet.

Hanem „A kötvénykibocsátás elsősorban a nagyobb vállalatok számára jelenthet alternatívát, azonban a piac fejlődésével később kkv-kal szemben fennálló hitelkövetelések is megjelenhetnek értékpapírosított formában, ami a kkv-szektor finanszírozási feltételeinek további javulását eredményezheti” – olvasható az MNB tavasszal publikált 330 pontos versenyképességi programjában.

Kétszázas kör

A növekedési kötvények lehetséges kibocsátói körét a jegybank azzal is szűkítette, hogy a minimális kibocsátási volument 1 milliárd forintban határozta meg. Márpedig az MNB szerint ma Magyarországon hozzávetőleg 100-150 olyan cég van, amely kellően nagy egy 1 milliárd forint feletti, 40-60 pedig egy 10 milliárd feletti kötvénykibocsátáshoz.

E potenciális kört sikerült is jelentős arányban elérni, hiszen október közepéig csaknem 150 vállalat regisztrált a programba – tájékoztatott az MNB a közel két hete nyilvánosságra hozott versenyképességi tükörben, amely a tavaszi 330 pontos javaslatcsomag végrehajtásának az állását értékelte.

A növekedési kötvényprogram jelentőségét érzékelteti, hogy az arra regisztráltak összesített mérlegfőösszege megközelíti a GDP 15 százalékát, e cégek fele 1-10 milliárdos mérlegfőösszeggel rendelkezik. Közülük az MNB szeptember elejei tájékoztatása szerint 33-an kértek hitelminősítést az erre kijelölt két német cégtől, a Scope Ratings-től és az Euler Hermestől, s azt eddig már 26-an meg is kapták. Közülük 22-en eddig összesen közel 400 milliárd forint értékű növekedési kötvény kibocsátásáról hoztak döntést.

Úgy tűnik, a NER a kötvényprogram során sem hazudtolja meg önmagát. Bár a 26 növekedési kötvényes cégben számszerűen kisebbségben vannak a tulajdonosaik alapján kormányközelinek tekinthető társaságok, az elfogadott kibocsátási értékeik alapján a súlyuk jelentős, így kimondható, hogy a kedvező forrás lehetőségével a rendszer nagyrészt a hűségeseket jutalmazza. Az Opus Global (Mészáros Lőrinc), a Duna Aszfalt (Szíjj László), a 4iG (Jászai Gellért), az Appeninn (Tiborcz István), a Market Építő (Garancsi István), a Baromfi-Coop (Bárány László), a BIF (Schmidt Mária) és az egyesek szerint Rogán Antalhoz köthető B+N Referencia Zrt. együttesen 187 milliárdot vonhat be növekedési kötvények révén. S ez az összeg még nagyobb lehet, mivel a szintén Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Tigáz még nem számszerűsítette szándékait. Hasonlóan további három társasághoz, melyek közül kettő, a Bonafarm Csoport és a Pick Szeged Csányi Sándornak, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának az érdekeltsége.

Az MNB kinyilvánított célja az, hogy a programban részt vevő cégek – fogalmaz a jegybank a versenyképességi tükörben – „a bankhitelek mellett megfelelő mértékben támaszkodjanak a kötvénykibocsátáson keresztüli forrásbevonásra is”. Erre talán a legjobb példa a Mészáros Lőrinctől látványosan elszakadni próbáló Jászai Gellért többségében és vezetése alatt állló 4iG, amely a T-Systems Zrt. már a nyáron bejelentett, de még tető alá nem hozott felvásárlásának 50-60 milliárd forintosra taksált vételárának a felét a növekedési kötvényekből teremti elő. (E dealt akár napokon belül bejelenthetik.)

Több kibocsátó szeme előtt ugyanakkor persze az (is) lebeg, hogy a kötvényekkel lecseréljék a magasabb kamatozású hiteleik egy részét (így e jegybanki projekt e tekintetben mutat rokonvonásokat "nagytestvérével", a növekedési hitelprogrammal, amelyet számos kkv szintén adósságterhei mérséklésére használt). Mint ahogy azt ugyanis a kötvényprogramban szereplő egyik prominens cég vezetője lapunknak név nélkül érzékeltette: a kötvény-hitel cserével csaknem le tudjuk felezni a finanszírozási költségeinket. 

Kétségtelenül vonzónak tűnik, hogy az eddigi kilenc kötvényértékesítés során 1,91-3,82 százalék közötti éves hozamokkal keltek el a papírok. Ennél a korábban felvett bankhitelek kamata bizonyosan magasabb, akár jóval. De a kötvények az új hitelekkel is versenyképesek, ha azt vesszük, hogy a jegybank adatai szerint az egymillió euró alatti vállalati forinthitelek átlagos – a pénzpiaci ügyletektől szűrt – kamatszintje az idei második negyedévben 3,1 százalékot tett ki, az efelettieké 1,7 százalékot, a folyószámlahiteleké pedig 2,2 százalékot.

Tiszta csere

Ugyanakkor a hitelterhek kötvényekre való lecserélésének némileg ellentmond a jegybank „Hitelezési folyamatok” című kiadványának szeptemberi számában megjelent értékelés, miszerint „a bankok eddig nem tapasztaltak kivárást, elhalasztott hitelfelvételt a növekedési kötvényprogram miatt, az a várakozásaik szerint jelentős részben addicionális tőkepótló elemként jelenik meg, és csak kisebb részben fog hitelfelvételt helyettesíteni. A bankok többsége szerint a program előnye, hogy a piaci szereplők megismerhetik a kötvényalapú forrásbevonás menetét.”

Az pedig már makrogazdasági szempontból előnyös az MNB szerint, hogy a kötvények elterjedése következtében „a jegybanki kamatdöntések hatékonyabban tudják befolyásolni a vállalatok finanszírozási költségének alakulását” – olvasható ugyancsak a versenyképességi tükörben.

A kötvénykibocsátás a vállalatok számára azért előnyös, mert egyszerű finanszírozási forma (a bankhitel alternatívája), nagyobb függetlenséget biztosít a vállalat számára, nem kell hitelcélhoz rendelnie a forrásbevonást, rugalmasan alakíthatók a kondíciói, szélesebb befektetői bázis érhető el vele és erősíti a vállalat iránti bizalmat.

Szakértők ugyan felhívják a figyelmet arra, hogy a kötvények fedezetlenek. Ám egy sima kötvényhez képest azt azt megvásárlók számára jóval nagyobb biztonságot ad, hogy az MNB azokból sorozatonként 70 százalékot lejegyezhet, ebből 50-et a kibocsátáskor, további 20 százalékot pedig a másodpiacon vásárolhat.

S teszi is. Eddig már közel 80 milliárd forint értékben vett a jegybank növekedési kötvényeket, s a 70 százalékos plafont kimaxolva további 184 milliárdot vehet meg. Vagyis figyelembe véve, hogy az MNB által 33-asra taksált kibocsátói körből még 7 neve nem ismert, akár hamarosan a 300 milliárdos keret is kifogyhat. Ami azt jelenti, hogy ha valóban komolyan gondolja az MNB, hogy a nagyobb cégek mellett a kkv-knak is megteremti a kedvező kondíciójú növekedési kötvényeken keresztüli forrásbevonást, akkor emelnie kell a kereten.

Meg is kérdeztük az MNB-t, tervezik-e megnövelni a keretet, ám érdeklődésünket elhárították.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.