A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
Kóstolók és banános ládák
A Lavet sok más mostanra nagyra nőtt magyar céghez hasonlóan nem sokkal a rendszerváltás után született. A céget 1991 végén alapította néhány lelkes állatorvos, azzal a céllal, hogy állatgyógyászati készítményeket fejlesszenek és értékesítsenek a magyar piacon, ahol ekkor kifejezetten hiány volt ezekből.
„Se tapasztalatunk, se konkrét célkitűzéseink nem voltak még ekkor. Bár az Állatorvosi Egyetemen még 1990 előtt alakultak gazdasági munkaközösségek, mai fejjel gondolkodva tényleg nem volt sok elképzelés abban, ahogy ebbe az egészbe belevágtunk”
– emlékszik vissza Laczay Péter, a társaságot jelenleg is irányító alapító-tulajdonos. Mindenesetre összedobtak egymillió forintot, ami épp arra volt elég, hogy el tudják indítani a vállalatot. Mivel ekkor gyógyszerek fejlesztéséhez nem voltak meg a feltételek és a pénzügyi háttér, először kutyáknak és macskáknak szánt vitaminokkal és ásványi anyagokkal indultak.
„Saját laboratóriumunk és gyártóhelyünk nem volt, így az első termékeket szakirodalom alapján fejben fejlesztettük. Elég nagy szakmai tapasztalat állt mögöttünk, ezt igyekeztünk kihasználni. Aztán ezek az elméletben kidolgozott receptúrák eljutottak a Kaposvári Gyógyszertári Központba, amely nagyon sokáig a bérgyártást végezte számunkra. Ott elkészítették a próbatablettákat, amiket mi magunk kóstolgattunk, hogy vajon megfelelő lesz-e az ízesítésük az állatoknak”
– meséli a cégvezető. Nem csak előkóstolók voltak azonban a tulajdonosok ekkor, hanem fuvarozók is. Mivel semmilyen disztribúciós hátterünk nem volt, banános ládákban maguk hordták ki a termékeket a kisállat-kereskedőkhöz, illetve az állatorvosokhoz. Ezek mellett a gyógyszertári központokon keresztül is értékesítettek, így a termékeket patikákban is lehetett kapni.
Gyorsan átlépték az országhatárt
A piacon lévő hazai készítményeknél kissé magasabbra pozicionált, így némileg drágább Lavet-termékek elég nagy sikert arattak, és ezeknek köszönhetően hamar nevet szerzett a vállalat. Az eredetileg öt különböző étrend-kiegészítőből álló portfóliót folyamatosan bővítették, figyelve a piaci igényekre. Eleinte maradtak a vitaminoknál, és ez annyira bejött, hogy a készítmények jelentős részét mind a mai napig értékesítik, sőt az eredetileg öt szerből álló termékcsoportban most épp kétszer ennyi készítményük van.
Nem sokkal később pedig nyitottak a gyógyszerek irányába is. Itt már jóval komplexebb volt a termékfejlesztés, laboratóriumi háttérre is szükségük volt, amit részben a gyógyszertári központ, részben az Állatorvostudományi Egyetem biztosított. Olyan szereket próbáltak fejleszteni, amelyekről feltételezték, hogy nagy mennyiségben fogynak majd, mint például a haszonállatoknak (csirkéknek, marháknak) szánt antibiotikumok vagy a kutyáknak előállított féreghajtók.
Nagyjából ekkor született meg a döntés, hogy a Lavet kizárólag a fejlesztésre, a gyártásra és a törzskönyvezésre koncentrál, a forgalmazást partnerszervezetekre bízza. Az első komolyabb ilyen a Sanofi Phylaxia, majd mai nevén a Ceva Phylaxia lett, amely viszont egyből a határokat is megnyitotta a kis magyar cég előtt, hiszen nemcsak itthon, hanem a környező országokban is megkezdte a vállalat termékeinek értékesítését.
A forgalom ennek köszönhetően elég szépen felfutott, és
az egymillió forinttal alapított vállalat a 2000-es évek elején éves szinten már több mint 400 milliós bevételt hozott.
A legnagyobbaknak szállítanak
Ekkor döntött úgy a cégvezetés, hogy ideje saját gyártókapacitást építeni teljesen saját forrásból, és 2002-ben fel is avatták első gyártóüzemüket Kistarcsán. A társaság a helyi önkormányzattól vásárolta meg az egykori internáló tábor egy részét, és itt alakította ki a gyárat, amit azóta többször is bővített, így ma már négy különböző épületben zajlik termelés.
A bővítésére már csak azért is szükség volt, mert a forgalom növekedése nem állt le a 2000-es évek elején, sőt ekkor indult be igazán. Három évvel az üzem felavatását követően sikerült megszerezniük az első engedélyüket Nyugat-Európában is, így a fejlettebb piacokon is megkezdhették az értékesítést.
„A 2005-ös engedély elsősorban azért volt fontos, mert elhittük, hogy képesek vagyunk Nyugat-Európában is megjelenni. Sok magyar cégnél ennek a hitnek a hiánya akasztja meg a fejlődést”
– magyarázza Laczay Péter. A kontinens nyugati részén még inkább beigazolódott, hogy jó döntést hozott a Lavet, amikor nem a disztribúcióra helyezte a hangsúlyt. Ezeken a piacokon ugyanis a legnagyobb globális szereplők versenyeznek, amelyek mellett egy kis magyar cég saját márkanévvel nem igazán tudott volna labdába rúgni. Az ügyvezető szerint még akkor sem, ha hatalmas összegeket költenek el márkaépítésre.
Éppen ezért az üzleti modell azóta is az, hogy elsősorban a nagy piaci szereplőkkel próbálnak leszerződni, akik aztán saját brandjük alatt értékesítik a Lavet termékeit. A magyar cégnek ebben az az üzlet, hogy az általuk fejlesztett készítményeket mindenképpen ők gyártják, és tőlük veszi meg a partner, még akkor is, ha utóbbi a megállapodás értelmében esetleg a termék licencét is megvásárolta korábban.
Irány az Egyesült Államok
Egy kisebb kelet-európai cég számára ebben a folyamatban a legnagyobb feladat az, hogy meggyőzze a globális cégeket arról, hogy megfelelő minőségben tud szállítani és képes megfelelni a különböző elvárásoknak.
„Az egyik legfontosabb partnerünkhöz úgy kerültünk be, hogy egy olyan problémával kerestek meg minket, amit ők nem tudtak megoldani. Egy nagyon keserű hatóanyagból kellett olyan tablettát fejleszteni, amit a kutyák hajlandók elfogyasztani. Rengeteget irodalmaztunk, és végül egy humán gyógyászatból vett ötlettel, amelyet ipari szinten akkor még csak az Egyesült Államokban alkalmaztak, sikerült megoldanunk a problémát határidőre” – meséli Laczay Péter.
A Lavet mostanra olyan jó nevet szerzett a szektorban, hogy
a világpiac tíz legnagyobb szereplőjéből háromnak szállít, és van közöttük olyan, amely az egyik vezető termékének a továbbfejlesztését és gyártását is rábízta.
Ez persze igencsak exportorientálttá tette a vállalatot, amely bevételének zöme a kistarcsai üzem létesítésekor azért még Magyarországról származott. Tavaly azonban a 7,5 milliárdos forgalomból már több mint 6 milliárd jött külföldről. Ténylegesen pedig ennél is nagyobb azoknak a náluk előállított termékeknek az aránya, amit végül külföldön használnak fel, hiszen előfordul, hogy tőlük ugyan egy magyarországi vállalat veszi meg a készítményt, ám az végül a határokon kívül ad túl rajta.
Jelenleg a Lavet termékeit 35-40 országban értékesítik, legnagyobb részben az Európai Unióban, de egyre aktívabbak az EU-n kívül is. Újabb komoly előrelépés lenne, ha a tengerentúlon is sikerülne engedélyt szerezniük, és ez belátható közelségbe is került. Az Egyesült Államokban nagyon komoly minőségbiztosítási elvárásokat támaszt az ellenőrző hatóság, így anélkül nem lehet ott piacra lépni, hogy az adott terméket előállító gyárat ne ellenőrizné és minősítené az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala.
Kistarcsán évek óta fejlesztenek, hogy megfeleljenek az előírásoknak, és vélhetően 2020-ban sort is keríthetnek erre az úgynevezett inspekcióra. Ha ezt az akadályt sikerrel veszik, és az üzem megkapja az engedélyt, akkor az adott típusú termékekből (például tablettából) a továbbiak engedélyeztetéskor már nem kell bevizsgáltatni a gyárat, csak az adott készítményt. Azaz igencsak felgyorsulhat a tengerentúli piaci terjeszkedés.
160 millió tabletta
Nem csak az Egyesült Államok irányába nyitnának azonban, a tervek között szerepel az ázsiai és az afrikai terjeszkedés is. A szaúdiak illetékes hatósága épp a közelmúltban tartott Kistarcsán a várt amerikaihoz hasonló vizsgálatot, de próbálkoznak piacra lépéssel például Kínában is.
A Lavet egyébként már most is hatalmas mennyiségű terméket állít elő. Tablettából éves szinten nagyjából 160-170 millió darabot gyárt, de mintegy 300 tonna por és 50-100 ezer liter oldat is készül Kistarcsán. A cég ráadásul kiemelkedően hatékonyan működik, az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték például a magyar cégek átlagának rendre öt-hatszorosa, de még az ágazati átlagot is meghaladja, pedig a gyógyszergyártás területén elég sok komoly tapasztalattal rendelkező nemzetközi cég ténykedik Magyarországon.
(G7)
