Tavaly nyáron robbant be a piacra a Magyar Állampapír Plusz, amely rendkívül impozáns kamatozásával - az öt éves futamidő alatt éves átlagban 4,95 százalékot kínál - rögtön a megcélzott lakossági befektetők kedvencévé vált. Az állomány gyorsan kezdett felépülni, idén március végén már 3747,9 milliárd forint megtakarítást tartott a lakosság ebben az instrumentumban.
A jegyzések egészen a közelmúltig a megszokott mederben folytak, a Magyar Államkincstár minden héten meghirdette a jegyzést, amely során 100 milliárd forintot kínáltak fel. Áprilisban aztán - nyilván a koronavírus-járvány gazdasági hatására - visszavették a keretet. Az április 14-ével indult jegyzési időszakban már csak 50 milliárd forintot kínáltak fel, azóta ezt a mennyiséget tartják.
A lelkesedés lohadásának első jelei már a járvány kitörése előtt jelentkeztek, de igazán csak március végén esett be a forgalom, az akkor kibocsátott papírok állománya 30 milliárd forint alá került, de áprilisban előfordult ennél is rosszabb heti jegyzés. Ehhez képest a két héttel ezelőtti 38 milliárdos jegyzés jó eredménynek számított, a legutóbbi jegyzés pedig még jobbnak.
Az Államadósság Kezelő Központ statisztikája szerint a legutóbbi, múlt heti jegyzés során a felkínált 50 milliárd forintra 42,695 milliárd forint jegyzés érkezett (a kibocsátott mennyiség végül 51,3 milliárd forint lett).
Vagyis május elején mintha visszatérni látszana a befektetői érdeklődés a MÁP Plusz iránt. A javulás mögött az állam jelentette garancia állhat, egyre többen akarják biztonságban tudni megtakarításaikat. Valamint lejáró egyéb befektetéseik újrapozícionálása is a MÁP Plusz felé fordíthatta a lakosság figyelmét. A jegyzések azonban továbbra sem teszik indokolttá, hogy 50 milliárd forint fölé emeljék a mennyiséget.
