Az alacsony kamatszint, az állami támogatások és a reálbér-növekedés egyaránt fűti a magyarországi ingatlanpiacot, nem várható, hogy a következő években a trend jelentősen megváltozna, az árak növekedésének üteme azonban mérséklődhet – mondta Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője.
A Raiffeisen Lakásárindex adatai alapján 2018-ban országos átlagot tekintve az új építésű lakások 7,3 százalékkal, míg a használt lakások 5,5
százalékkal drágulhatnak majd. Az árak további emelkedése különösen Budapesten, és a vidéki, főleg egyetemi városokban lehet majd látványos.
Az idén év végére a fővárosban a használt lakások átlagos négyzetméterára 409.000 forint lehet, míg az új lakások esetében 555.000 forintot kell majd fizetni. 2020-ban pedig a prognózis szerint egy újépítésű lakás várható átlagos négyzetméterára már 612.000 forint lesz, a használt ingatlanok esetén nominálisan kisebb növekedés, 440.000 forintos árszint várható.
Az elmúlt évek dinamikus ingatlanpiaci növekedésének számos érdekes tapasztalata van Pálffy Gergely véleménye szerint. Újra nagyon keresettek lettek a panellakások – ezek ennek megfelelően jelentősen drágultak, a főváros egyes kerületeiben már 25-30 millió forintot is elkérnek egy kétszobás lakótelepi ingatlanért, de a vidéki városokban is erőteljes az árnövekedés. Itt a keresletet elsősorban a hazai vásárlóközönség adja, míg a belvárosi téglalakásokat a legtöbbször azonnali, sokszor rövidtávú kiadásra vásárolják meg.
Módosultak az ingatlanpiaci preferenciák a vidéki nagyvárosokban is, sok helyen a kiadó lakások árai megközelítik a fővárosi árszint alsó sávját. Mivel egy lakáshitel törlesztő-részlete most sok esetben jelentősen alacsonyabb a havi bérleti díjnál, sok szülő a felsőoktatási tanulmányokat megkezdő gyermeke számára inkább vásárol egy ingatlant, amely a felsőoktatási évek után ki- vagy eladható.
A jelzáloghitel-piacon a Raiffeisen elemzőinek várakozása szerint az új lakáshitelek növekedése a teljes 2018-as évre vonatkozóan 35 százalék
lesz. A rögzített kamatozású jelzáloghitelek térnyerése és az átlagkamat csökkenése pedig az idei év hátralévő részében is fennmarad. Az ügyfelek egyre szívesebben választják a rögzített kamatozású jelzáloghiteleket: 2018 márciusában arányuk 76
százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 54
százalékról. Az új jelzáloghitelek átlagkamata jelentősen csökkent: a rögzített kamatozású hiteleknél 5
százalék
alá került, a változó kamatozásúaknál 3
százalék
közelébe – egy év távlatában a csökkenés előbbiek esetében 1,3 százalékpont utóbbiaknál 0,9 százalékpont.
A Raiffeisen elemzői által készített modell szerint a növekedés 2020-ig biztosan kitart, ám a jövő év végén várható kamatemelkedés fokozatosan fékezi majd a piac lendületét: a befektetők egy csoportja visszatérhet a hagyományos pénzügyi instrumentumokhoz. A korábbi évekhez képest jelentősen megemelkedett ingatlanárakkal azonban még sokáig együtt kell majd élniük a potenciális vásárlóknak.
