TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A 2018-as év, az önkéntes nyugdíjpénztári hozamokat tekintve, finoman szólva sem volt sikeresnek tekinthető. Az MNB adatait szemlézve jól látható, hogy átlagosan -1,8%-os volt a különböző portfóliók hozamvesztesége. Azonban 2019-ben már magukra találtak a piacok (így a pénztárak is), és várhatóan - bár még a végleges adatok nincsenek közzétéve - kétszámjegyű pozitív hozammal zárták az évet. De vajon megéri-e az ÖNYP-be fektetni pénzünket?

Lantos Tamás, a Nyugdíj Másképpen üzleti igazgatójának, megtakarítási szakértőjének szakcikke

Elöljáróban érdemes néhány szót ejteni az önkéntes nyugdíjpénztárakról. Az ÖNYP a legrégebbi nyugdíj előtakarékossági forma: már negyed évszázada, 1994 óta velünk van. A magánnyugdíjpénztárakkal szemben (amivel egyébként a szerencsétlen névválasztás miatt mind a mai napig sokan összekeverik), ezek nem kerültek állami oldalról kivezetésre (és ezáltal perifériára), így még most is rengeteg pénz gyűlik az ágazatban.

Népszerűségét többek között ennek - vagyis régre nyúló múltjának -, továbbá a cafeteriával támogatott rendszernek köszönheti. Sajnos a munkáltatók által biztosított cafeteriás támogatást már nem sok foglalkoztató engedheti meg magának: először 2017-ben egy 40%-os adóval sújtották, amelyet 2019-ben ugyan 21%-ra csökkentettek, azonban ehhez a “munkavállaló levonandó közterhe” néven újabb, 33,5%-os illetéket tettek hozzá. Így ugyanakkora összeg nagyobb adóterhet jelent a munkáltatók számára. 

Ennek ellenére - egy 2018-as, év végi adat alapján - az ÖNYP ágazat összesen több, mint 1,1 milliós taglétszámmal rendelkezik. Népszerűségének kulcsa nem csak az adóvisszatérítésben keresendő: hosszú távon ugyanis rendkívül jó hozamokat termel.

Hogyan válasszunk önkéntes nyugdíjpénztárt? 

A megfelelő önkéntes nyugdíjpénztár kiválasztása során a következő szempontokat javaslom figyelembe venni:

  • Legyen kellően magas taglétszáma, és kezelt vagyona
  • Az életkorhoz, és a habitushoz illő portfólióban legyen jó - nemcsak a 10 éves, de a 15 éves - nettó átlaghozama is
  • A pénztár működési költségei kedvezőek legyenek
  • Illetve más, egyéb megbízhatósági szempontokat is érdemes figyelembe venni (például a pénzinézet hírneve, fennállásának ideje, satöbbi)

Persze ezekkel kapcsolatban több kérdés is felmerülhet, például mindjárt az első pont esetében. Hiszen mi számít magas taglétszámnak? Jómagam a határt ott húznám meg, hogy legalább 30.000 taggal és mindemellett 30 milliárd Ft kezelt vagyonnal rendelkezzen az adott pénztár. Nem véletlen az és kötőszó, ugyanis mindkét feltétel egyszerre kell, hogy teljesüljön.

Ennek a kritériumnak, a jelenlegi pénztárakat tekintve, a 35 nyugdíjpénztárból 10 felel meg: az Aegon, az Allianz, az Aranykor, az Erste, a Honvéd, az MKB, az OTP, a Pannónia, a Prémium és a Vasutas. 

Lantos Tamás, a Nyugdíj Másképpen szakértője Lantos Tamás, a Nyugdíj Másképpen szakértője

Ebből a tízből a Honvéd nem teljesen nyílt pénztár, hisz - bár már nem csak fegyveres erők testületeinek dolgozói - de rajtuk kívül továbbra is csak a közalkalmazottak, köztisztviselők és kormánytisztviselők lehetnek tagok. Összességében tehát - a kezelt vagyon alapján - 9 nyílt pénztár jöhet számításba.

Azonban fontos tudni, hogy az ERSTE csak 2015 óta működtet választható portfóliós rendszert, így a nettó hozamráták nemhogy 10 és 15 éves, de még 5 éves időtávra sem vizsgálhatóak kellő biztonsággal. Ebből fakadóan - egyelőre - ők szintén kiesnek a listáról, és így összesen már csak 8 pénztár maradt.                   

Mielőtt továbbmennénk a pénztárak szűkítésében, jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon miért érdemes mind a 10, mind a 15 éves intervallumot megvizsgálni a hozamokat illetően, és miért nem elég csupán a hosszabb (15 éves) vagy a közelmúltat jobban leíró, 10 éves távra koncentrálni.

Fontos kiemelni, hogy a hozamokat ma még csak a 2018-as évvel bezárólag tette közzé az MNB - a 2019-es év hivatalos adatai majd csak 2020 márciusa körül várhatóak. A 15 éves hozamadatokat tekintve a vizsgált időszak tehát a 2004-2018-as évek átlagát mutatja. Azonban ezekben az eredményekben jócskán benne van a 2008-as világválság előtti fellendülés, és az azt követő visszaesés is. Ebből az egy adatból viszont nem tudható meg az, hogy egy kiemelkedő értéket inkább a válságot megelőző időszakra jellemző laza befektetési politika miatti akkori pozitív kiugrások nyomták-e meg, vagy pedig a válság utáni fellendülést is sikerült-e kellően meglovagolni. Azonban a 10 éves (2009-2018) nettó átlaghozamot is megvizsgálva pont erre kaphatunk választ, és a kettőt összehasonlítva már inkább reális képet kaphatunk arról, hogy milyen az alapkezelés minősége, és így - jóslásokba természetesen nem akarunk bocsátkozni -, de legalább következtetni lehet arra, hogy milyen hozamokra számíthatunk a későbbiekben.

Ezután már egyénfüggő az, hogy kinek, melyik nyugdíjpénztár, és azon belül is melyik portfólió felel meg a leginkább, ugyanis - “vérmérséklet szerint” - a pénztárak 3-5 választható portfóliót kínálnak. Ezek a klasszikustól (kockázatkerülőtől) elkezdve, a mérsékelten keresztül egészen a dinamikus portfóliókig terjednek. (Ez alól a fenti listánkból kivétel a Vasutas pénztár, ami a mai napig nem üzemeltet választható portfóliós rendszert. Befektetési politikájuk alapján egyértelműen a kockázatkerülő kategóriába tartoznak, így őket csak abban a kategóriában vettük figyelembe.)

Jellemzően, akinek még legalább 15 éve van hátra nyugdíjig - és a habitusa is megengedi - érdemesebb inkább a dinamikus, várhatóan magasabb hozamot termelő, de valamivel nagyobb szórású, és így kockázatosabb portfóliót választania. Ezzel szemben, akinek már csak jellemzően 5-10 éve van nyugdíjig, annak a kiegyensúlyozott-, míg akinek kevesebb mint 5 éve van hátra, annak a klasszikus portfólió ajánlott. 

A helyes választáshoz - a fenti szűkítés után - az önkéntes pénztárakat érdemes portfólió kategóriák szerint külön-külön sorba rendezni, hisz - ahogy látni fogjuk - egyes pénztárak a konzervatív értékek menti vagyonkezelésben, míg mások a dinamikusabb befektetésekben jeleskednek. Kérdéses, hogy a sorbarendezés alapjának - a fentiekben már kifejtett okok miatt - a 10 éves vagy a 15 éves nettó hozamrátát válasszuk-e.

Mivel, véleményem szerint, a két érték együttesen mondja el a legtöbbet a pénztár portfóliókezelésének hosszú távú minőségéről, a két hozamértékből egy “átlagot” is képeztem, majd a végső sorbarendezést ez alapján tettem meg. 

Az így az első három helyezettre kerülő pénztár és a konkrét portfólió neve vastag kiemeléssel látható. Ezen túlmenően a jobb átláthatóság érdekében az egyes oszlopok három legjobb értékét is vastag kiemeléssel jeleztük, hisz ezek - sokszor egyeznek ugyan, de - nem minden esetben esnek egybe a képzett érték szerinti sorrenddel.

 

Dinamikus portfóliók

(több dinamikus portfólió esetén pénztáranként a legjobb hozamú)

Portfólió neve

10 éves nettó hozamráta

(2009-2018)

15 éves nettó hozamráta

(2004-2018)

A kettő “átlaga”

(képzett érték)

  1. Aranykor - Lendület

9,40%

8,05%

8,73%

  1. Aegon - Növekedési (“D”)

8,46%

7,55%

8,01%

  1. Allianz - Kockázatvállaló

8,15%

7,49%

7,82%

  1. Pannónia - Növekedési

8,01%

7,37%

7,69%

  1. OTP - Növekedési

8,95%

6,13%

7,54%

  1. MKB - Növekedési

7,41%

6,81%

7,11%

  1. Prémium - Irány 2035

7,05%

5,75%

6,40%


 

Kiegyensúlyozott portfóliók

(több kiegyensúlyozott portfólió esetén pénztáranként a legjobb hozamú)

Portfólió neve

10 éves nettó hozamráta

(2009-2018)

15 éves nettó hozamráta

(2004-2018)

A kettő “átlaga”

(képzett érték)

  1. Aranykor - Egyensúly

8,28%

7,44%

7,86%

  1. OTP - Kiegyensúlyozott

8,44%

7,24%

7,84%

  1. MKB - Kiegyensúlyozott

7,66%

6,97%

7,32%

  1. Aegon - Kiegyensúlyozott (“B”)

7,45%

6,90%

7,18%

  1. Allianz Kiegyensúlyozott

7,37%

6,97%

7,17%

  1. Prémium - Irány 2025

7,12%

6,78%

6,95%

  1. Pannónia - Kiegyensúlyozott

6,74%

6,78%

6,76%


 

Klasszikus portfóliók

(több klasszikus portfólió esetén pénztáranként a legjobb hozamú)

Portfólió neve

10 éves nettó hozamráta

(2009-2018)

15 éves nettó hozamráta

(2004-2018)

A kettő “átlaga”

(képzett érték)

  1. Aranykor - Csendélet

7,00%

7,00%

7,00%

  1. Vasutas (nincs külön portfólió)

6,63%

6,74%

6,69%

  1. Pannónia - Klasszikus

5,60%

6,45%

6,03%

  1. Aegon - Klasszikus (“A”)

5,87%

6,11%

5,99%

  1. OTP - Klasszikus

5,45%

6,46%

5,96%

  1. MKB - Klasszikus

5,53%

5,56%

5,55%

  1. Prémium - Nyugodt Jövő

4,25%

5,01%

4,63%

  1. Allianz - Klasszikus

4,06%

4,77%

4,42%

 


A fentiekből jól látható, hogy az életkor, illetve kockázatvállalási hajlandóságtól függően más és más pénztárak jelenthetik az egyén számára a jobb alternatívát.

Bár az Aranykor nyugdíjpénztár - egyfajta kivételként - mindhárom kockázati szegmensben az élvonalban végzett, viszont elmondható, hogy dinamikus portfólió választása esetén rajtuk kívül elsősorban még az Aegon és az Allianz; kiegyensúlyozott esetén az OTP és az MKB; klasszikus esetén pedig a Vasutas és a Pannónia lehet a legjövedelmezőbb választás.

Természetesen a “végső befutó” kiválasztásához még a pénztár működési költségeit is érdemes mérlegelni, de ezek jellemzően nem mutatnak akkora szórást, hogy az - egy egyébként favoritnak számító portfólióban - alapvetően gyenge hozamú pénztárat érdemes lenne előnyben részesíteni a valamivel kisebb költségek miatt. Ezen túlmenően pedig a pénztár szubjektív megítélése, hírneve és patinássága alapján is érdemes lehet rangsorolni, de ez már némiképp túlmutat az objektív összehasonlítás keretein.

Szakmabeliként egyébként kiváncsian várom, hogy a kifejezetten jól sikerült a 2019-es év hivatalos hozamadatainak közzététele után vajon módosulhat-e a mostani sorrend, és ha igen, akkor ki kivel fog helyet cserélni.

A Nyugdíj Másképpen vonatkozó oldala a következő linkre kattintva érhető el.

 

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.