4p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Bár a Magyar Bankholding MKB Bankra tett nyilvános vételi ajánlatát az egyetlen rajta kívüli részvényes, az MKB Bank MRP Szervezet visszautasította, az MKB-ból, a Takarékbankból és a Budapest Bankból álló társaság így is hatalmas, 97,19 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik az MKB-ban. Amelyet ennek ellenére nem áll szándékában kivezetni a tőzsdéről - derült ki a lapunk kérdésére adott válaszból. 

Egyetlen további MKB Bank-részvény sem került a Magyar Bankholding Zrt. birtokába a most lezárult kötelező nyilvános vételi ajánlattételi eljárás során - tette közzé az MKB a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A 2,81 százalékos pakettet tulajdonló MKB Bank MRP Szervezet (amely a hitelintézet dolgozóit tömöríti) ugyanis nem volt hajlandó megválni részesedésétől a Magyar Bankholding által felajánlott, részvényenként 1985 forintos áron. Pedig annak idején ennek a töredékéért jutott hozzá az MKB-részvényekhez. Az, hogy az MRP Szervezet nem élt a lehetőséggel, arra utal, hogy a bank dolgozói arra számítanak, részesedésük még többet érhet azt követően, hogy az MKB egyesül a Takarékbankkal és a Budapest Bankkal.

Csak formaságnak bizonyult a nyilvános vételi ajánlat. Fotó: MTI
Csak formaságnak bizonyult a nyilvános vételi ajánlat. Fotó: MTI

E három bank hozta létre a Magyar Bankholding Zrt.-t a fúziójuk előkészítésére, amelybe a hitelintézetek tulajdonosai apportálták a banki részesedésüket. Ezekért cserébe a Takarékbank tulajdonosai 37,69, az MKB Bankéi 31,96, míg a Budapest Bankot birtokló magyar államot képviselő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 30,35 százalékos gazdává vált. Az apportok következtében a tulajdonosok már nem rendelkeznek közvetlenül az egyes bankok részvényeivel, miután a Magyar Bankholding Zrt.-ben szereztek részesedést az apporttal megvalósult tőkeemelés révén.

Ez az MKB esetében összességében 97,19 százalékos mértéket tett ki. Ami egyúttal azt is jelentette, hogy a Magyar Bankholding Zrt. a hatályos tőkepiaci törvény értelmében köteles volt nyilvános vételi ajánlatot tenni a BÉT-en szereplő hitelintézet nem nála lévő többi részvényére. (Mivel a Takarékbank és a BB nem szerepel a tőzsdén, ergo zártkörűek, esetükben nem keletkezett a Magyar Bankholdignak nyivános vételi ajánlattételi kötelezettsége.)

Más kérdés, hogy az MKB-nál mindössze egy részvényesre vonatkozhatott a vételi ajánlat, a bank MRP Szervezetére, amely 2,81 százalékot tulajdonol, de - mint már említettük - nem élt ezzel a lehetőséggel.

Ettől függetlenül a Magyar Bankholding 90 százalék feletti tulajdonosként kezdeményezhetné az MKB kivezetését a BÉT-ről. Lapunk még az ajánlat megtételét követően, január elején rá is kérdezett erre a Magyar Bankholdingnál, amelyre a követkető választ kaptuk:

"A nyilvános részvénytársaságok tőzsdéről való kivezetéséről az adott társaság közgyűlése dönt. Nincs tudomásunk ezzel kapcsolatos részvényesi kezdeményezésről."

Azt is megtudakoltuk ugyanakkor, vajon tervezik-e a Magyar Bankholding bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére? A válasz erre az volt, hogy

"A Magyar Bankholding pénzügyi holding társaságként prudenciális kontroll és csoportirányítási funkciókat lát el a három bankcsoport felett, valamint megtervezi és levezényli a bankok működését optimalizáló fúziós folyamatot. A Bankholding részletes üzleti stratégiájának kidolgozására 2021 folyamán kerül sor, ennek keretében minden olyan lehetőséget megvizsgálunk, amely hozzájárulhat eredményes működéséhez."

Vagyis a dolgok jelenlegi állása szerint az MKB részvényei maradnak a tőzsdén, annak ellenére, hogy a több mint másfél évvel ezelőtti, 2019 júniusi bevezetésük óta egyetlen üzletre sem került sor. Elképzelhető, hogy ez a helyzet egészen addig fennmarad, amíg az MKB a másik két bankkal együtt nem hozzá létre az óriásbankot. Amely a tavaly december végén 740 milliárd forintra taksált majdani értékével a mintegy háromszor ekkora OTP Bank mögé zárkózhat fel a hazai hitelintézetek listáján, s ezt követően a tőzsdére kerülhet, mely esetben végre a kisbefektetők is részesedhetnének az esetleges értéknövekedésből. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!