<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Bár a Magyar Bankholding MKB Bankra tett nyilvános vételi ajánlatát az egyetlen rajta kívüli részvényes, az MKB Bank MRP Szervezet visszautasította, az MKB-ból, a Takarékbankból és a Budapest Bankból álló társaság így is hatalmas, 97,19 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik az MKB-ban. Amelyet ennek ellenére nem áll szándékában kivezetni a tőzsdéről - derült ki a lapunk kérdésére adott válaszból. 

Egyetlen további MKB Bank-részvény sem került a Magyar Bankholding Zrt. birtokába a most lezárult kötelező nyilvános vételi ajánlattételi eljárás során - tette közzé az MKB a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A 2,81 százalékos pakettet tulajdonló MKB Bank MRP Szervezet (amely a hitelintézet dolgozóit tömöríti) ugyanis nem volt hajlandó megválni részesedésétől a Magyar Bankholding által felajánlott, részvényenként 1985 forintos áron. Pedig annak idején ennek a töredékéért jutott hozzá az MKB-részvényekhez. Az, hogy az MRP Szervezet nem élt a lehetőséggel, arra utal, hogy a bank dolgozói arra számítanak, részesedésük még többet érhet azt követően, hogy az MKB egyesül a Takarékbankkal és a Budapest Bankkal.

Csak formaságnak bizonyult a nyilvános vételi ajánlat. Fotó: MTICsak formaságnak bizonyult a nyilvános vételi ajánlat. Fotó: MTI

E három bank hozta létre a Magyar Bankholding Zrt.-t a fúziójuk előkészítésére, amelybe a hitelintézetek tulajdonosai apportálták a banki részesedésüket. Ezekért cserébe a Takarékbank tulajdonosai 37,69, az MKB Bankéi 31,96, míg a Budapest Bankot birtokló magyar államot képviselő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 30,35 százalékos gazdává vált. Az apportok következtében a tulajdonosok már nem rendelkeznek közvetlenül az egyes bankok részvényeivel, miután a Magyar Bankholding Zrt.-ben szereztek részesedést az apporttal megvalósult tőkeemelés révén.

Ez az MKB esetében összességében 97,19 százalékos mértéket tett ki. Ami egyúttal azt is jelentette, hogy a Magyar Bankholding Zrt. a hatályos tőkepiaci törvény értelmében köteles volt nyilvános vételi ajánlatot tenni a BÉT-en szereplő hitelintézet nem nála lévő többi részvényére. (Mivel a Takarékbank és a BB nem szerepel a tőzsdén, ergo zártkörűek, esetükben nem keletkezett a Magyar Bankholdignak nyivános vételi ajánlattételi kötelezettsége.)

Más kérdés, hogy az MKB-nál mindössze egy részvényesre vonatkozhatott a vételi ajánlat, a bank MRP Szervezetére, amely 2,81 százalékot tulajdonol, de - mint már említettük - nem élt ezzel a lehetőséggel.

Ettől függetlenül a Magyar Bankholding 90 százalék feletti tulajdonosként kezdeményezhetné az MKB kivezetését a BÉT-ről. Lapunk még az ajánlat megtételét követően, január elején rá is kérdezett erre a Magyar Bankholdingnál, amelyre a követkető választ kaptuk:

"A nyilvános részvénytársaságok tőzsdéről való kivezetéséről az adott társaság közgyűlése dönt. Nincs tudomásunk ezzel kapcsolatos részvényesi kezdeményezésről."

Azt is megtudakoltuk ugyanakkor, vajon tervezik-e a Magyar Bankholding bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére? A válasz erre az volt, hogy

"A Magyar Bankholding pénzügyi holding társaságként prudenciális kontroll és csoportirányítási funkciókat lát el a három bankcsoport felett, valamint megtervezi és levezényli a bankok működését optimalizáló fúziós folyamatot. A Bankholding részletes üzleti stratégiájának kidolgozására 2021 folyamán kerül sor, ennek keretében minden olyan lehetőséget megvizsgálunk, amely hozzájárulhat eredményes működéséhez."

Vagyis a dolgok jelenlegi állása szerint az MKB részvényei maradnak a tőzsdén, annak ellenére, hogy a több mint másfél évvel ezelőtti, 2019 júniusi bevezetésük óta egyetlen üzletre sem került sor. Elképzelhető, hogy ez a helyzet egészen addig fennmarad, amíg az MKB a másik két bankkal együtt nem hozzá létre az óriásbankot. Amely a tavaly december végén 740 milliárd forintra taksált majdani értékével a mintegy háromszor ekkora OTP Bank mögé zárkózhat fel a hazai hitelintézetek listáján, s ezt követően a tőzsdére kerülhet, mely esetben végre a kisbefektetők is részesedhetnének az esetleges értéknövekedésből. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.