A döntés a nyugdíj-megtakarítás és az életbiztosítás közt egy kis pénzügyi átgondolást igényel. Mindkét opció évtizedekre szólhat és fontos szerepet játszik a jövő pénzügyi biztonságában, miközben eltérő célokat szolgál. Ha a fő cél a jövőbeli nyugdíjazásra való felkészülés, akkor a nyugdíj-megtakarítás lehet a jobb választás. A nyugdíj-megtakarítások ugyanis kifejezetten arra szolgálnak, hogy hosszú távú pénzügyi biztonságot nyújtsanak a nyugdíjas évekre. Ha azonban olyan pénzügyi védelemre van szükség, amely a család vagy hozzátartozók megsegítését szolgálja, akkor viszont az életbiztosítás lehet a fontosabb (természetesen a nyugdíj-megtakarítás is örökölhető).
Ugyancsak számít, hogy mennyi idő áll rendelkezésre a kijelölt cél eléréséhez. A nyugdíj- megtakarítások általában hosszú távra szólnak, ugyanis hosszú távon kamatoznak sokat. Az életbiztosítás viszont inkább arra szolgál, hogy hozzátartozókat pénzügyileg védje baleset vagy váratlan esemény esetén egy nagyobb összeggel. Fontos tényező végül a rugalmasság és a költségek is. A nyugdíj-megtakarítások gyakran hosszú távú kötelezettségeket jelentenek, és szigorúbb szabályok vonatkoznak a pénzkivonásra (nyugdíjig nem, vagy csak hosszabb időtávon érhetők el). Az olyan életbiztosítások, melyek elérésre szólnak, általában rugalmasabbak, de figyelembe kell venni a díjakat és a költségeket is. A döntés előtt mindig fontos tájékozódni a visszaváltási feltételekről és arról is, hogy ha átmenetileg nem tudja vállalni a rendszeres befizetést a takarékoskodó, akkor milyen feltételek érvényesek.
A nyugdíj-megtakarítás rövid célú megtakarításokra nem alkalmas
A nyugdíj-megtakarítás csak hosszú évek alatt hoz komolyabb anyagi juttatást (függetlenül attól, hogy felvehető-e pénz a nyugdíj előtt, vagy sem). Itt pusztán arról van szó, hogy a megtakarítás az elején mindig kevés, például havi 10 000 forint félretétele egy év múlva csak 120 000 forintnál jár, amire a hozam vagy kamat is kevés még. Egy olyan anyagi forrás, amely komolyabb összeget juttat már rövid idő után és viszonylag kevés befizetés után is, az csak valamilyen biztosítás lehet. Később, hosszú évek vagy évtizedek múlva ez a kettő természetesen kiegyenlítődik.
Ha nyugdíj-megtakarításban gondolkodik valaki, akkor elég sokféle megtakarítás közül választhat. Önként beléphet magánnyugdíjpénztárba, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, nyithat nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ), valamint köthet nyugdíjbiztosítást is. Az utolsó három lehetőséget az állam is támogatja a befizetett jövedelemadó terhére.
Fiatalabb korban előnyösebb az életbiztosítás, mint idősebb korban
Tehát mint láttuk, ha valaki fiatal korban kezdi meg a takarékoskodást, az nyugdíj-megtakarítást csak hosszú távra tervezhet. Ha azt szeretné a fiatal öngondoskodó, hogy egy váratlan esemény után a családja, szerettei anyagi biztonságban maradjanak, akkor az életbiztosítás biztosabb segítséget nyújt, mint a nyugdíj-megtakarítás.
Mindkét opcióval elérhető tehát a pénzügyi biztonság, de eltérő módon – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. – A nyugdíj-megtakarítások a jövőbeni nyugdíjas évekre összpontosítanak, míg az életbiztosítás az aktuális védelmet és pénzügyi biztonságot kínál váratlan események esetére. A döntés így attól is függ, hogy a befektető melyik területet érzi fontosabbnak.
A nyugdíjbiztosítás egyébként lehet kockázati életbiztosítás (haláleset, megrokkanás, stb. esetére), és lehet kockázati életbiztosításnak nem minősülő, ún. elérési életbiztosítás, beleértve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítást is. Ezt gyakran unit-linked biztosításnak is hívják. Viszont egy fiatal is dönthet úgy, hogy az előnyök kölcsönös kihasználása és a hátrányok kivédése érdekében mindkét megtakarításba belefog.
A kettőt lehet kombinálni is és számít az szja összege is
Akinek még sok éve van hátra a nyugdíjig, vagy csak egyszerűen úgy gondolja, hogy egy
nyugdíjtól független életbiztosítást szeretne és e mellé kíván valamilyen nyugdíj-megtakarítást is kötni, annak természetesen mindkettő rendelkezésére áll, egymással párhuzamosan. Ugyanakkor létezik olyan nyugdíj-megtakarítási konstrukció, amely egyszerre nyújtja az életbiztosítási és a nyugdíj-megtakarítási funkciót, ez pedig a nyugdíjbiztosítás. Ezek közül többségében a már említett unit-linked biztosításokat kötik meg manapság az ügyfelek.
Az egészségügyi kockázati szolgáltatásokat is tartalmazó nyugdíjbiztosítások a biztosított életében bekövetkező váratlan fordulatokra is anyagi fedezetet nyújtanak, így nem csak a nyugdíjas évekre, hanem az odáig vezető útra is megfelelő anyagi biztonságot kínálnak. Arról azonban érdemes tájékozódni a nyugdíjbiztosítási szerződéskötés előtt, hogy a kiszemelt életbiztosítási szerződést önkéntes nyugdíj-előtakarékosságként elismeri-e az állam. Ennek ugyanis adókedvezményben megmutatkozó vonzata van.
A nyugdíj-megtakarítások esetében a hosszú futamidő miatt mindenképpen megéri az adókedvezménnyel számolni, hiszen ezek kamatos kamat hatásként érvényesülnek, méghozzá akár igen jelentős összegekkel. Aki az önkéntes nyugdíjpénztár mellett dönt, annak a pénztárba történő befizetései után 20 százalékos, de legfeljebb évi 150 000 forint személyi jövedelemadó jár vissza, ha az egészségpénztárba történő befizetések után nem vesz igénybe adókedvezményt.
A nyugdíjbiztosításba befizetett pénzre is jár 20 százalékos adóvisszatérítés a személyi jövedelemadóból, ami legfeljebb évi 130 000 forint lehet. Végül létezik még a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) is, amely szintén 20 százalékos személyi jövedelemadó visszatérítést tesz lehetővé, ami legfeljebb évi 100 000 forint lehet.
A háromféle adóvisszatérítés azonban nem teljesen független egymástól, így összesen legfeljebb 280 000 forint kapható vissza a befizetett jövedelemadóból. Létezik még a tartós befektetési számla (tbsz) is, melynek nincs köze a nyugdíjhoz, viszont akár ezen is lehet adókedvezménnyel takarékoskodni a későbbi, nyugdíjas évekre. Itt a kamat 15 százalékának megfelelő adót nem kell megfizetni személyi jövedelemadó címén, a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót pedig egyáltalán nem kell megfizetni a kamatból. Ezeknek nincs felső határa és függetlenek az előbbi 280 000 forintos visszatérítési plafontól.
