4p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

A kisbefektetők gyakran olyan vállalatok részvényeit vásárolják, amelyekkel a mindennapi életben is találkoznak. Egyes szakemberek szerint ez korántsem nevezhető nyerő stratégiának.

Bevett gyakorlat, hogy az emberek olyan vállalatok részvényeibe tesznek pénzt, amelynek maguk is igénybe veszik a szolgáltatásait, vagy vásárolják a termékeiket. Ezt koncepciót olyan híres tőzsdei guruk is magukénak vallják, mint a világ leggazdagabb tőzsdei befektetője, Warren Buffett. A koncepció hátterében az áll, hogy nem mindenki rendelkezik mély pénzügyi ismeretekkel, amely révén el tudna igazodni a makro- és mikrogazdasági adattengerben, illetve a vállalati eredménykimutatásokban és mérlegekben. Ha azonban van egy általunk ismert vállalat, akkor fogyasztóként meg tudjuk állapítani, milyen minőségű a termékük vagy a szolgáltatásuk. Ha ugyanis magas szintet képviselnek (vagy átlagost, de a többieknél olcsóbban) akkor szinte biztos, hogy nem csak mi, hanem rajtunk kívül még nagyon sok elégedett ügyfelük van, ami optimális üzletmenetet feltételez. Így vélhetőleg a részvényeik is jó befektetést jelentenek. Az okfejtés teljesen logikus, a gyakorlatban azonban nem feltétlen állja meg a helyét, olvasható egy szakmai kutatást összefoglalójában, amelyet a Marketwatch idézett.

Példák sora mutatja, hogy egyesek azért vesznek például Starbucks részvényt, mert ittak egy jó kávét, vagy fektetnek be pénzt valamely étteremláncba csak azért mert ízletes volt ott egy ebéd. Eközben pedig semmiféle ismerettel nem rendelkeznek a vállalatról és annak üzletmenetéről.

Attól, hogy érthető még lehet kockázatos!

Egyesek ilyenkor azt mondják, hogy követik Warren Buffettet, aki azt mondta, fektess abba a cégbe, amit ismersz. Az emberek azonban gyakran félreértik ezt a koncepciót. Az ugyanis egy befektetés értékelésekor kevés, ha megértjük, hogy mit csinál az adott vállalat. Hiába tapasztaljuk ugyanis, hogy jó az üdítőitaluk, vagy praktikus a banki szolgáltatásuk, attól még nem lesz rálátásunk sem az adott iparágra, sem a makrogazdasági folyamatokra. Így értelemszerűen a befektetéssel járó kockázatokat sem tudják felmérni.

A fentieket támasztotta alá a kutatás, amelynek során a résztvevők információkat kaptak az S&P 500-as indexben szereplő cégekről. Többek között leírták nekik a vállalat tevékenységét, főbb termékeit, legismertebb márkáit, hol van a cég központja, vagy éppen azt, hogy ki a társaság vezérigazgatója. Majd az embereknek értékelni kellett, mennyire ismerték meg a vállalatok tevékenységét, és azt is, milyen kockázatúnak ítélik a cégek részvényeit.

A válaszokból az derült ki, hogy az emberek azt feltételezték, azok a cégek, amelyeknek könnyebb átlátni a tevékenységét kisebb kockázatot jelentenek a részvénybefektetés során. A kutatók természetesen az elfogadott gazdasági értékelési módszerek (a vállalatok jövedelmezősége, megtérülési mutatók, árfolyamok volatilitása) áttekintették a legnagyobb amerikai cégek listáját, akkor arra jutottak, hogy nincs ilyen típusú korreláció. Vagyis, attól, hogy a befektetők tisztában vannak azzal, mit csinál egy cég, annak részvényei még nem járnak jó hozammal.

A kutatás azt is megállapította, hogy ha egy vállalat tevékenységét átláthatóbbnak tartják, akkor sokkal egységesebbnek ítélik az emberek a vállalattal kapcsolatos kockázatokat. Ezzel szemben azoknál a társaságoknál, ahol nehezebb volt átlátni mivel foglalkoznak sokkal nagyobb szórást mutattak a résztvevők által adott becslések.

A szakértők sem okosabbak?!

A kutatók többféle módon vizsgálták az emberek véleményét, így olyan szituációt is modelleztek, amikor a résztvevőket arra kérték legyenek pénzügyi tanácsadók, és javasoljanak részvényeket kockázatkerülő idősebb embereknek illetve fiatal nagyobb kockázati étvággyal rendelkezők számára. Az eredmény azt mutatta, hogy ebben az esetben is a könnyebben átlátható részvényeket javasolták a kockázatkerülőknek, míg a kevésbé egyértelmű tevékenységet folytató vállalatokat azoknak akik szívesebben reckíroznak.

A helyzet érdekessége azonban mégsem ez, hanem az, amikor valódi tanácsadókat, illetve komoly befektetői múlttal rendelkező magánszemélyeket is megvizsgáltak. Az nem derült ki, hogy ők a sztereotípiákra építenek, vagy az átlagemberekhez hasonlóan félreértik a "vedd az ismert részvény elvet", de ők is sokkal gyakrabban mondták kevésbé kockázatosnak azokat a papírokat, amelyek tevékenysége közismert. Ezzel szemben a kevésbé átlátható működéssel bíró vállalatokról a profik is azt mondták, hogy az átlagosnál kockázatosabb befektetést jelentenek.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!