Bevett gyakorlat, hogy az emberek olyan vállalatok részvényeibe tesznek pénzt, amelynek maguk is igénybe veszik a szolgáltatásait, vagy vásárolják a termékeiket. Ezt koncepciót olyan híres tőzsdei guruk is magukénak vallják, mint a világ leggazdagabb tőzsdei befektetője, Warren Buffett. A koncepció hátterében az áll, hogy nem mindenki rendelkezik mély pénzügyi ismeretekkel, amely révén el tudna igazodni a makro- és mikrogazdasági adattengerben, illetve a vállalati eredménykimutatásokban és mérlegekben. Ha azonban van egy általunk ismert vállalat, akkor fogyasztóként meg tudjuk állapítani, milyen minőségű a termékük vagy a szolgáltatásuk. Ha ugyanis magas szintet képviselnek (vagy átlagost, de a többieknél olcsóbban) akkor szinte biztos, hogy nem csak mi, hanem rajtunk kívül még nagyon sok elégedett ügyfelük van, ami optimális üzletmenetet feltételez. Így vélhetőleg a részvényeik is jó befektetést jelentenek. Az okfejtés teljesen logikus, a gyakorlatban azonban nem feltétlen állja meg a helyét, olvasható egy szakmai kutatást összefoglalójában, amelyet a Marketwatch idézett.
Attól, hogy érthető még lehet kockázatos!
Egyesek ilyenkor azt mondják, hogy követik Warren Buffettet, aki azt mondta, fektess abba a cégbe, amit ismersz. Az emberek azonban gyakran félreértik ezt a koncepciót. Az ugyanis egy befektetés értékelésekor kevés, ha megértjük, hogy mit csinál az adott vállalat. Hiába tapasztaljuk ugyanis, hogy jó az üdítőitaluk, vagy praktikus a banki szolgáltatásuk, attól még nem lesz rálátásunk sem az adott iparágra, sem a makrogazdasági folyamatokra. Így értelemszerűen a befektetéssel járó kockázatokat sem tudják felmérni.
A fentieket támasztotta alá a kutatás, amelynek során a résztvevők információkat kaptak az S&P 500-as indexben szereplő cégekről. Többek között leírták nekik a vállalat tevékenységét, főbb termékeit, legismertebb márkáit, hol van a cég központja, vagy éppen azt, hogy ki a társaság vezérigazgatója. Majd az embereknek értékelni kellett, mennyire ismerték meg a vállalatok tevékenységét, és azt is, milyen kockázatúnak ítélik a cégek részvényeit.
A válaszokból az derült ki, hogy az emberek azt feltételezték, azok a cégek, amelyeknek könnyebb átlátni a tevékenységét kisebb kockázatot jelentenek a részvénybefektetés során. A kutatók természetesen az elfogadott gazdasági értékelési módszerek (a vállalatok jövedelmezősége, megtérülési mutatók, árfolyamok volatilitása) áttekintették a legnagyobb amerikai cégek listáját, akkor arra jutottak, hogy nincs ilyen típusú korreláció. Vagyis, attól, hogy a befektetők tisztában vannak azzal, mit csinál egy cég, annak részvényei még nem járnak jó hozammal.
A kutatás azt is megállapította, hogy ha egy vállalat tevékenységét átláthatóbbnak tartják, akkor sokkal egységesebbnek ítélik az emberek a vállalattal kapcsolatos kockázatokat. Ezzel szemben azoknál a társaságoknál, ahol nehezebb volt átlátni mivel foglalkoznak sokkal nagyobb szórást mutattak a résztvevők által adott becslések.
A szakértők sem okosabbak?!
A kutatók többféle módon vizsgálták az emberek véleményét, így olyan szituációt is modelleztek, amikor a résztvevőket arra kérték legyenek pénzügyi tanácsadók, és javasoljanak részvényeket kockázatkerülő idősebb embereknek illetve fiatal nagyobb kockázati étvággyal rendelkezők számára. Az eredmény azt mutatta, hogy ebben az esetben is a könnyebben átlátható részvényeket javasolták a kockázatkerülőknek, míg a kevésbé egyértelmű tevékenységet folytató vállalatokat azoknak akik szívesebben reckíroznak.
A helyzet érdekessége azonban mégsem ez, hanem az, amikor valódi tanácsadókat, illetve komoly befektetői múlttal rendelkező magánszemélyeket is megvizsgáltak. Az nem derült ki, hogy ők a sztereotípiákra építenek, vagy az átlagemberekhez hasonlóan félreértik a "vedd az ismert részvény elvet", de ők is sokkal gyakrabban mondták kevésbé kockázatosnak azokat a papírokat, amelyek tevékenysége közismert. Ezzel szemben a kevésbé átlátható működéssel bíró vállalatokról a profik is azt mondták, hogy az átlagosnál kockázatosabb befektetést jelentenek.
