Talán a legfontosabb az, hogy az állam ezzel a termékkel valójában nem egy klasszikus állampapírt bocsátott ki, hanem gyakorlatilag egy alternatív "bankbetétet" hozott létre. Bármikor be lehet tenni pénzt, bármikor ki lehet venni belőle a pénzt (a visszaválthatóság révén), ráadásul nem adózik, és kb. öt százalékponttal magasabb a kamatozása, mint a többi bankbetétnek. Az állam létrehozott egy bankokkal versenyző betéti terméket, amely minden szempontból verhetetlen, pont olyan likvid, mint egy bankbetét, csak sokkal nagyobb a kamata. Ebből a tényből aztán több dolog is következik.
Egyrészt annyira versenyképes, hogy minden más befektetési terméktől pénzt von el, ami az ingatlanpiac lehűtése szempontjából társadalmilag inkább kedvező, az egyéb befektetési termékek elsorvasztása miatt azonban a befektetési kultúrát illetően - ha hosszú távon ekkora versenyelőnnyel fennmarad - akkor nem annyira hasznos. Nevezhetnénk ezt tisztességtelen versenyelőnynek is, de nem gondolom, hogy a GVH ezt az érvet értékelni fogja :)
Másrészt, pont mint bármely banknál, ha mindenki ki akarná venni a pénzét, az lehetetlen lenne, és a bank egy idő után nem tudná kifizetni a betéteket, ugyanígy a MÁP Plusz visszaválthatósága is csak addig maradhat fenn, amíg nem akarnak túl sokan élni ezzel. Ez történelmi tapasztalat, függetlenül attól, hogy mi szerepel a tájékoztatókban. Mindezek mellett egyáltalán nem valószínű, hogy a visszaválthatósággal a közeljövőben probléma lenne, tehát a MÁP+ valóban alternatív bankbetétként fog még jó ideig funkcionálni, és nehéz lenne ennél jobb terméket javasolni ma egy magyar megtakarítónak.
A második pontból következik az is, hogy mivel ez egy elméletileg azonnal visszaváltható forrás, ezért az államadósság-finanszírozás kockázatát nem csökkenti, csak megváltoztatja: a külföldiek és a devizakitettség helyett likviditási kockázat alakul ki. (bugyuta példa, de mi lesz ha valami okból az MNB-nek mondjuk 6%-ra kell emelnie a kamatszintet 3 év múlva, és lesz már 10000 mrd Ft MÁP Plusz állomány. Hogy fog az állam visszaváltani fél év alatt mondjuk 3000 mrd Ft ilyen állampapírt, ha a lakosság ki akar szállni? - lásd még a 2008-as jegybanki kamatemelések és az ingatlanalapok esetét)
Mindezek mellett érteni vélem a kormányzati szándékot, ami számos eszközön keresztül megnyilvánul (máp plusz, alacsony nyereségadó, alacsony osztalékadó, alacsony szja - gyakorlatilag adóparadicsomi állapotok a gazdagoknak):
Magyarországnak nem voltak gyarmatai, nem voltak évszázadai, hogy kiépüljön egy tőkés vagy legalább polgári réteg, amely kellő stabilitással, egzisztenciával, vagyonnal rendelkezik, így versenyhátrányban vagyunk Nyugat-Európával szemben. Emiatt a kormány célja gyorsított, erőltetett ütemben kiépíteni ezt a réteget (Magyarországon egyébként is nagyon kicsik a vagyoni különbségek szinte a világ bármely országához képest!). Ha azonban valóban ez a cél, és nem egy társadalmilag kifejezetten káros, pár szupergazdaggal jellemezhető oligarchisztikus rendszer kiépítése, akkor azonban a megtakarítások területén is arra kellene célozni, hogy valóban egy polgári réteg épüjön ki, és ne a hatalmas vagyonokkal rendelkezők élvezzék a Máp Plusz előnyeit. Ez úgy érhető el, ha egy bizonyos küszöbnél meghúzzuk a MÁP Plusz vásárolhatóságát, mondjuk fejenként 50 vagy 100 millió forintnál. Ebből a szempontból az IMF eme javaslata még a kormányzati világkép/narratíva mentén is támogatható (és egyben a sokat támadott arbitrálhatóságot is csökkenti, mert kisebb összegekkel már nem biztos, hogy érdemes a bonyolultabb, költségesebb struktúrákba belevágni).
Akár tetszik, akár nem, az elmúlt 10 évben a világ elmozdult attól az egyszerű rendszertől, hogy van egy alapkamat, és minden abból következik; a gazdaságpolitikusok egyre több piacot szegmentálnak, más és más megtakarítási hozamok és hitelkamatok lehetnek a vállalatoknak, a magánszemélyeknek, stb. Ez nem csak hazai trend. Mindezek mellett azonban a veszély is megnő: ha a gazdaságpolitika rosszul szegmentál, akkor olyan lyukak, töréspontok keletkezhetnek, ami szétfeszíti a rendszert. A MÁP Plusz nagyságrendje még nem akkora, hogy rendszerszintű kockázatot jelentene, de ebbe az irányba tart.
