A Magyarországon is érdekelt bankcsoport történetének legjobb féléves eredményét érte el, közölte a pénzintézet. Az Erste Csoport a nettó nyeresége éves összevetésben 24 százalékkal 774 millió euróra nőtt. A háttérben a nettó kamatbevételek 3,3 és a díjbevételek 5,3 százalékos növekedése mellett az alacsony szintű kockázati költségek állnak, így a költség/bevétel ráta az első negyedévi 64,3 százalékról 58,8 százalékra esett vissza a második negyedévben.
A nettó díj- és jutalékbevétel 959,3 millió euró volt (az előző évi 910,9 millió eurónál 5,3 százalékkal nagyobb), a növekedés főként a pénzforgalmi szolgáltatásokból, valamint vagyonkezelési és hitelezési tevékenységből származó bevételek növekedésének köszönhető. A működési bevétel 3374,1 millió euróra emelkedett (2,5 százalékkal, 3292,8 millió euróról). Az általános igazgatási költségek 2076,5 millió euróra növekedtek (3,6 százalékkal, 2003,5 millió euróról), ami főként annak tulajdonítható, hogy a személyi ráfordítások 5,7 százalékkal 1151,3 millió euróról 1216,7 millió euróra nőttek.
A nem teljesítő hitelek aránya tovább csökkent, az egy évvel korábbi 4,0 százalék után 3,6 százalék volt. Az NPL-fedezeti ráta 68,8 százalékról 72,0 százalékra nőtt.
A bankcsoport saját tőkéje – a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok (AT1) nélkül számítva – az előző évi 17,3 milliárd euróról 16,7 milliárd euróra mérséklődött. A saját tőke az új pénzügyi szabványra, az IFRS9 rendszerre történő 2018. január 1.-i átállás nyomán 0,7 millió euróval csökkent. A bankcsoport mérlegfőösszege 229,9 milliárd euróra nőtt, ami 4,2 százalékos bővülésnek felel meg az előző évi 220,7 milliárd euróhoz képest.
A bank várakozásai szerint a működési környezet elősegíti a hitelállomány bővülését. Előrejelzésük szerint 2018-ban a reálgazdasági növekedés 3-4 százalék között várható az Erste Csoport fő kelet-közép-európai piacain – így Ausztriában is. A GDP növekedését elsősorban a stabil belföldi kereslet táplálja, ugyanis Kelet-Közép-Európában a gazdaság bővülését a reálbérek növekedése és a munkanélküliség csökkenése is támogatja. A várakozások szerint a kelet-közép-európai régió államaiban fennmarad a költségvetési fegyelem. Ugyanakkor látnak kockázatokat is, így kedvezőtlen hatása lehet a várakozásoktól eltérő kamatpályának, a bankokat célzó politikai és szabályozói intézkedéseknek, és felléphetnek geopolitikai és világgazdasági kockázatok is.
