8p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

A befektetők úgy vásárolják a részvényeket, mintha ingyen lenne, pedig a papírok többsége erősen túlértékelt. Az árak azonban szakadatlanul emelkednek, miközben a cégek többségénél nem sikerül az eredményeket javítani. A látszólagos ellentmondást most részben feloldjuk.

Néhány napja írtunk arról, hogy ami a részvénypiacokon folyik, az nem feltétlenül támasztható alá fundamentális érvekkel. Az indexek ugyanis folyamatosan rekordokat döntöttek, tudomást sem véve a levegőben lógó kockázatokról. Ezek közül a koronavírus járvány tűnik a legaggasztóbbnak, de vannak azon túl is figyelmeztető jelek. Ha az Egyesült Államokon túl tekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy a kínai gazdaság immár egy hónapja áll, de világ más gazdasági óriásainál sem sokkal jobb a helyzet. A napokban tették közzé, hogy tavaly a német gazdaság nem tudott növekedni (miközben a DAX 25 százalék felett erősödött éves szinten), de még ennél is kiábrándítóbb a helyzet Japánban, ahol a negyedik negyedévben a földbe állt a gazdaság, a GDP 6,3 százalékkal zuhant (természetesen itt is óriási emelkedést láttunk a Nikkei index esetében az év végén).

Öt nagy cég viszi a vállán a piacot

Lehet persze azt mondani, hogy a többi országnak vannak ugyan problémái, de az amerikai részvénypiac stabil, és a vállalatok remek teljesítményt nyújtanak. Ám ha kicsit jobban megvizsgáljuk a helyzetet, kiderül, hogy ez koránt sincs így. A Goldman Sachs adatai szerint ugyanis hiába tűnik úgy a tőzsdeindexek csúcsaiból, hogy általános fellendülésről van szó, a gyakorlat egyáltalán nem ezt mutatja. Ha a nyereségek növekedését nézzük, akkor az S&P 500-as indexben lévő félezer cégből csupán 5 volt, amely hozzá tudott járulni a nyereség növekedéshez. A statisztikák szerint az 500 nagyvállalat átlagosan két százalékkal tudta növelni az eredményét, ám ez csak és kizárólag a Facebooknak, az Amazonnak, az Apple-nek, a Microsoftnak, és a Google-nek (illetve holdingcégének az Alphabetnek) köszönhető. Igaz a FAAMG csoport vállalati tényleg kiválóan teljesítettek, hiszen 16 százalékos átlagos eredmény növekményről számoltak be.

Ha az S&P 500-ból kivesszük a fenti öt technológiai óriás eredménynövekedését, akkor a maradék vállalatok átlaga nulla százalékos eredménynövekedést mutat. Még aggasztóbb a helyzet, ha az amerikai középvállalatokat összefogó Russel 2000-es részvénykosarat nézzük. Ott ugyanis 7 százalékos eredménycsökkenést számolta a Goldman elemzői.

Az S&P 500-as mutató szárnyalásában tehát jelentékeny szerepet játszik a FAAMG vállalatcsoport, ugyanis ezek húzzák fel az indexet. A fenti részvények átlagosan 18 százalékkal ugrottak meg, csak az idei évben, míg az S&P 500 4 százalékot. A különbségből adódóan a technológiai óriások felülsúlyozottak lettek, ez pedig olyan, már-már abszurd helyzetet eredményezett, hogy az öt legnagyobb cég teszi ki a részvénykosár közel 20 százalékát, sőt a két legnagyobb 10 százalék felett van.

Ha tehát a FAAMG felfele megy, akkor az S&P 500-as index többi papírja jó eséllyel nem fogja tudni visszahúzni az indexet, így az emelkedik. A technológiai gigászok pedig többek között a jelentős nyereségnövekedés miatt emelkednek becsülettel, így a hátukon húzzák az indexet. A nagy részvények egyre nagyobb súllyal szerepelnek az indexekben, ami visszaköszön a Dow Jones Ipari Átlagban és a Nasdaq Composite mutatóban is. Tehát összességében a napról-napra felállított újabb rekordok ezzel magyarázhatók.

Emelkedés örökkön-örökké?

Látjuk, hogy mi áll a tőzsdeindexek szárnyalása mögött, de ha megnézzük a vezető részvények grafikonját, akkor azért sokakban felmerülhet, hogy ez a tempó meddig tartható. A korábban sem lassú növekedés ugyanis erősen begyorsult, és a chartok exponenciális függvényekre hasonlítanak, vagyis az utóbbi 3-4 hónap nagyon meredek emelkedést mutat. Ennek hátterében alapvetően két ok áll. Egyrészt a nagy gigacégek valóban erősen teljesítenek, és az előremutató indikátorok hasonlóan erős bővüléssel számolnak még évtizedekre előre, amelynek megvalósulásának sok a kockázata.

Egyelőre tombol a bika a tőzsdéken
Egyelőre tombol a bika a tőzsdéken

A másik talán sokkal fontosabb ok pszichológiai: sok kis és nagybefektető volt ugyanis túl óvatos a tavalyi év során. Nem csoda persze, hiszen a 2018 decemberi nagy esést követően az elemzők általában meglehetősen visszafogottak voltak a gazdasági kilátásokat illetően. A helyzetet persze nem feltéten ítélték meg rosszul, hiszen az eurozóna, illetve annak legnagyobb gazdasága, a német stagnált, de ahogy fent jeleztük Japánban is voltak gondok, és a kínai gazdaság növekedési üteme is számottevően lassult. Egyedül az Egyesült Államokban beszélhetünk viszonylag egészséges bővülésről, ott 2 százalékkal nőtt tavaly a gazdaság. Ami fontos viszont, hogy a recesszió elmaradt!

Emellett volt két komoly kockázati tényező, ami a nagy intézményi befektetőket is a partvonalon tartotta, az amerikai-kínai kereskedelmi háború, és a Fed monetáris politikája. Előbbi ugyan komoly érvágást jelentett a világgazdaság számára, de Donald Trump többé-kevésbé kontroll alatt tartotta, majd időlegesen egy, a közönség számára eladott megállapodással lezárta. A 2018 decemberében még szigorító amerikai jegybank viszont totális hátraarcot mutatott be, nem csak a kamatokat kezdte el vágni, de ősztől nagyon komoly mennyiségi lazítást léptetett életbe, óriási összegeket pumpálva a piacra. A kockázatok kiárazódásának hatására pedig októberben eldördült a startpisztoly, és az addig várakozó befektetők őrült módon kezdtek vásárolni.

Beindult a FOMO effektus (Fear of Missing Out – vagyis a lemaradástól való félelem), ami elképesztő évvégi rallyt hozott, sőt azóta is tart. Mással ugyanis nehéz magyarázni, hogy egy olyan esemény, mint a koronavírus járvány sem tudta megtörni a lendületet. Ami többek között azért is meglepő, mert korábban a SARS vírus, amellyel sokszor párhuzamba állították a mostani járványt, komoly 15 százalékos visszaesést hozott az S&P 500-as indexben.

Az, hogy a befektetők most csak a jó híreket hallják meg, a kisebb visszaeséseket pedig azonnal megveszik, így korrekció nélkül száguld a piac, nem fenntartható, nyilvánvalóan nem tarthat a végtelenségig. Sokan, akik így gondolkodnak a piac ellen fogadnak, és shortolnak, vagyis úgy adnak el valamit, hogy nincs az adott részvény a tulajdonukban. Ez azonban sok szakértő szerint csak olaj volt a tűzre, mert a folyamatosan emelkedő árak miatt az esésre játszó spekulánsok óriási veszteségeket könyveltek el, és sokan kényszerhelyzetbe kerültek, "bármi áron" vissza kellett venniük a papírokat ezzel pótlólagos keresletet generálnak a piacon és felhajtják az árakat. Erre volt példa az elmúlt hetekben a Tesla, amelynek az árfolyama két egymást követő napon is 20 százalékkal ugrott meg.

Egyre több a józan hang

Természetesen, amikor ilyen féktelen árfolyamemelkedés van, akkor nagyon sokan elhiszik, hogy a "fák képesek az égig nőni", és mivel most nem esik vissza a piac ezért a jövőben sem fog. A korábbi időszakban láttunk már hasonlót, utoljára bő 10 éve, a hitelválság idején. A szakértők 2007 nyarán már megkongatták a vészharangot, jelezve a kockázatokat, ennek ellenére a piacok még egy éven át vágtattak felfele, mire 2008 októberében összecsuklottak az árfolyamok. Ha nem lesz konszolidáció a tőzsdéken, akkor törvényszerűen egy nagy eséssel fog végződni a mostani történet, azt viszont nem lehet tudni, hogy ez milyen szinteknél következik be. A közelmúlt történése volt a Bitcoin szárnyalása, a kriptodeviza esetében az 5000 dolláros szinttől kezdve folyamatosan a túlértékeltségről beszéltek a szakértők. Az árfolyamok azonban ezt nem hallották meg, és 20 ezer dollárig száguldott a Bitcoin.

Figyelemztető, hogy az indexek kapcsán említettük a nagyfokú koncentrációt, ez pedig korábban csak nagy összeomlások előtt volt jellemző. Arra, hogy az S&P 500-ban a legnagyobb öt papír a teljes index közel 20 százalékát teszi ki utoljára a 2008-as krach előtt volt példa.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy egyre több szakértő jelzi: az árak nagyon elszaladtak, miközben a kockázatokat figyelmen kívül hagyják a befektetők. A JP Morgan részvénypiaci guruja, Marko Kolanovic például azt mondta szerdán, hogy a technológiai papírokban keletkezett buborék jó eséllyel ki fog pukkadni. Egy másik befektetési banki óriás, a Goldman Sachs fő részvénypiaci stratégája pedig azon az állásponton van, hogy a korrekció egyre valószínűbb, a befektetőknek nem szabadna megfeledkezni a kockázatokról. Igaz azt is hozzátették, hogy részvénypiaci összeomlásra nem számítanak.

Van azonban olyan forgatókönyv is, amely szerint még csak most jön a nagy hajrá a részvénypiacokon, az utóbbi időszakban ugyanis két kockázatról beszélnek a piacokon, az egyik a koronavírus miatti gazdasági lassulás, a másik pedig az amerikai elnökválasztáson egy radikális baloldali jelölt. Abban az esetben, ha a kínai hatóságok vissza tudják szorítani a járványt – ennek realitására utalnak egyébként a kisség ellentmondásos adatok -, és a demokrata jelölt a piacbarát és Trumphoz hasonlóan milliárdos Bloomberg lenne, az akár újabb nagy lökést adhatna a tőzsdéknek. Más kérdés, hogy az tényleg lehet, hogy a mostani nagy rohanás lezárása lenne.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!