<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
13p

Hazai szálláshelyek, vendéglátóegységek, figyelem!

Pályázzanak és nyerjenek díjat az ország legjelentősebb designversenyén - nevezzenek be a Klasszis TopDesign 2022 megmérettetésre!
Külföldi és hazai szakértőkből álló zsűri, bemutatkozási lehetőség a nagyközönségnek, exkluzív díjátadó gála.

Regisztráljon most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Hamarosan itt a tokiói olimpia megnyitója (július 23.), és már aligha opció az egy évvel elhalasztott játékok törlése. A küldöttségek „első fecskéi” megérkeztek Japánba, a világ legnagyobb sporteseményét megrendezik, annak ellenére, hogy ismét veszélyhelyzetet hirdettek az országban és zárt kapusak lesznek a rendezvények a koronavírus-járvány miatt. Az olimpia különlegesen szigorú előírásai külön nehézséget jelentenek a játékokról tudósítóknak – a rizikó, a korlátozások és a költségek miatt pedig sok médiatársaság csökkentette olimpiai stábját, s új utakat keres.

„A remény üzenetét akarjuk elvinni, nem elpusztítani Japánt. A japán kormány hibáiért fizetünk, hiszen az átoltottság még mindig alacsony, mi viszont beoltva érkezünk. A japán embereknek nem kellene úgy tekinteniük ránk, mint a koronavírust behozó ellenségre” – jelentette ki Gianni Merlo, a Nemzetközi Sportújságíró-szövetség (AIPS) elnöke, aki szervezete nevében emelt szót az olimpiával együtt járó, a Japánba utazó stábok és tudósítók munkáját megnehezítő szabályok ellen. A legnagyobb egyesült államokbeli médiumok – többek között az AP hírügynökség, a New York Times, a Washington Post és a USA Today – tiltakozó levelet küldtek a szervezőbizottságnak a korlátozások miatt.

Az olimpia megrendezésének egyik fő oka (természetesen a sportszakmai fontosság mellett) a jogdíjakból származó televíziós bevétel „életmentő” volta, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bevételeinek 73 százalékát biztosította az előző ötkarikás ciklusban a közvetítési jogok értékesítése.

A tokiói olimpia közönség hiányában teljes egészében televíziós esemény lesz, de még a közvetítő társaságoknak is jelentős nehézségekkel kell szembenézniük.

Egy olimpia a tévének

Az 1964-es, ugyancsak Tokióban megrendezett olimpia korszakhatár volt: ez volt az első ötkarikás esemény, melyet világszerte figyelemmel kísérhettek a televíziókészülékek előtt ülők. Ugyan az olimpiai tévés közvetítések már 1936-ban elindultak, de a technológiai fejlődés csak 1964-re tette lehetővé, hogy a játékok képét a műholdak segítségével világszerte szórják. Ez volt az első alkalom, hogy az ötkarikás játékokat az NBC közvetítette az Egyesült Államokban. Az amerikai csatorna másfélmillió dollárért szerezte meg a közvetítési jogokat – ez volt az első eset, hogy egymillió dollárnál többet fizetett egy médiapartner az olimpiai közvetítési jogért – és 15 nap alatt 14 órányi „ötkarikás akciót” tűzött műsorra.

Üres lelátok előtt tartják a versenyeket (Forrás: tokyo2021.org)Üres lelátok előtt tartják a versenyeket (Forrás: tokyo2021.org)

Az NBC azóta az olimpiai mozgalom egyik, ha nem a legfontosabb partnerévé vált. A vállalat a 2014–2020 közötti közvetítési jogokért 4,38 milliárd dollárt adott – akkor ez rekordösszegnek számított az olimpiai jogértékesítést tekintve –,

a 2021–2032 közötti közvetítési jogokért pedig már 7,65 milliárd dollárt plusz egy százmillió dolláros aláírási bónuszt fizetett ki.

Az olimpiába beáramló pénz nagy része innen érkezik, az NBC az 1964-es 15 órához képest most 7000 órát közvetít Tokióból különféle platformjain, felülmúlva a riói műsormennyiséget (6755 óra) is.

A médiatársaság befolyása óriási: stábjuk az „első az egyenlők között”, az amerikai nézők igényei a programtervezésre is hatással vannak, jó példa erre a riói olimpia, amelyen az úszódöntők az NBC igényei miatt kerültek szokatlanul késői időpontra. A pekingi olimpián szintén az amerikai piac igényei miatt forgatták fel az úszóprogramot. Az NBCUniversal rekordértékben, körülbelül 1,2 milliárd dollárért értékesített reklámfelületeket, több mint 120 cég hirdet az olimpia alatt a platformjain. Nemcsak a NOB-nak, hanem az NBC-nek és minden más, a közvetítési jogokat megvásárló televíziónak is megkönnyebbülés, hogy megrendezik az olimpiát, hiszen az programkínálatuk kulcseleme.

A magyarországi jogtulajdonos az MTVA, mely a 2020-as, valamint a 2024-es nyári, illetve a 2018-as, valamint 2022-es téli olimpia közvetítési jogaiért csomagban 14,5 millió eurót (akkori értéken 4,625 milliárd forintot) fizetett a Discovery Media Ventures Ltd.-nek.

Vaszily Miklós, az MTVA akkori megbízott vezérigazgatója az előző, 2016-os olimpia jogdíját kétmillió euróban, gyártási költségét több mint egymilliárd forintban határozta meg.

Aki nézi az olimpiát, az egészen biztosan a képernyőn keresztül fogja figyelemmel kísérni az eseményeket, ugyanis július 8-án a szervezők bejelentették, hogy a járványhelyzet miatt július 12-től rendkívüli állapot lesz Tokióban, az olimpia egyik fővárosi helyszínére sem engednek be nézőket. Az ötkarikás játékok történetében példátlan lépés ez, mely a jegybevétel teljes kiesése miatt 800 millió dolláros mínuszt jelenthet a szervezőknek. Az olimpia vesztesei között ott lesznek a helyi szállásadók és vállalkozások, amelyek már befektettek a játékok előtti fejlesztésekbe, viszont alig vagy éppenséggel semmit sem profitálnak a versenyekből. No meg a helyi lakosság is kap egy méregdrága, tévéssé változtatott rendezvényt – a saját városában…

A helyi lakosok meg sem tartották volna az eseményt (Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza)A helyi lakosok meg sem tartották volna az eseményt (Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza)

Rövid pórázon

Akárcsak a legtöbb sporteseményen, az olimpián is külön kategóriában szerepelnek a helyi közvetítőpartner (host broadcaster) és a nemzetközi jogtulajdonosok (rights holding broadcaster) munkatársai. E médiavállalatok hatalmas összegeket fizettek a közvetítési jogokért, ezért cserébe privilégiumokhoz jutnak: szabadabban mozoghatnak, plusz hozzáférést kaphatnak, elsőként szólíthatják meg a versenyzőket az interjúfolyosókon (mixed zone), előnyt élveznek a „mezei” – azaz a jogdíjakért nem fizető, „csak” tudósító – média munkatársaival szemben.

Mindkét kategória képviselőinek szigorú előírásokat kell betartaniuk. Ahogy a delegációk esetében, a médiumok munkatársainak is ki kell jelölniük egy „COVID-felelőst”, 14 napos tartózkodási tervet kell leadniuk, amelyet a japán hatóságoknak jóvá kell hagyniuk. Ebben meg kell jelölni az összes, felkeresni szándékozott olimpiai helyszínt, illetve „korlátozott mennyiségű” külső helyszínt. Az utazóknak két negatív PCR-teszteredményt kell produkálniuk indulás előtt, majd Japánban újabb teszt következhet – így szűrték ki például a negatív teszttel érkező, de a szigetországban már pozitívnak bizonyult ugandai sportküldöttségi tagokat.

Kötelező letölteni és alkalmazni az OCHA nevű online egészségügyi alkalmazást, valamint a kontaktkutató, COCOA nevű alkalmazást, majd Japánba érkezés után ezeket aktiválni kell (hazai és japán beszámolók szerint az appok működése és a szervezőkkel folytatott információcsere sem zökkenőmentes). Érkezés után három napig karanténba kerül mindenki, legalábbis papíron, mert napi negatív teszteredmény esetén a „létfontosságú, olimpiával kapcsolatos teendőket” el lehet végezni, ez pedig elég széles mozgásteret biztosíthat. Tizennégy napig nem lehet tömegközlekedési eszközöket használni, végig be kell tartani a távolságtartásra és higiéniára, valamint maszkviselésre vonatkozó szabályokat, minden olimpiai helyszínre való belépés előtt testhőmérséklet-mérés következik. A turisztikai tevékenység tilos.

Thomas Bach, a NOB elnöke videokonferencia keretében tanácskozik a tokiói bizottság elnökével. (Fotó: MTI/AP Pool/Behrouz Mehri)Thomas Bach, a NOB elnöke videokonferencia keretében tanácskozik a tokiói bizottság elnökével. (Fotó: MTI/AP Pool/Behrouz Mehri)

A helyszíneken a sajtóhelyek kapacitását jelentősen csökkentették, ezért előre be kell jelenteni, mely eseményekre menne ki egy tudósító, és a „megpályázható” események napi száma is korlátozott. Korábbi olimpiákon kiemelt versenyszámok esetén volt csak korlátozás (ezeknél jegyrendszer lépett életbe, ez most is érvényes), egyébként szabad bejárás volt médiaakkreditációval a sajtóhelyekre. Tokióban ez a szabadság megszűnik. A sportolókkal készített interjúk időtartama nem haladhatja meg a 90 másodpercet, a sajtótájékoztatók egy részét online tartják meg, az edzőknek nem kötelező átmenni az interjúfolyosón (nyilatkozni egyébként sem kötelező), így a normális interjúzás nagyon megnehezedik, az exkluzív anyagok készítése meg gyakorlatilag lehetetlenné válik. A nemzeti olimpiai bizottságok (mint a MOB) saját hatáskörben szervezhetnek plusz médiaeseményeket (ez Rióban is megtörtént, Tokióban is így lesz), sajtóattaséjuknak egyensúlyoznia kell a sportolók és szakmai stáb, valamint a sajtó igényei között.

A médiával kapcsolatos további korlátozások sokaknál kiverték a biztosítékot, a már említett tiltakozásokat kiváltva. A médiának kiadott szabályzat (playbook) szerint az akkreditált munkatársak 14 napig csak a hivatalos olimpiai helyszínekre és egy listán szabályozott egyéb helyszínekre léphetnek be, minimalizálni kell a kontaktot a Japánban élőkkel. Ebben a periódusban tilos a nézőkkel interjút készíteni, a városban interjúzni. Ez nagyon megnehezíti az országot, az olimpiával kapcsolatos véleményeket bemutatni szándékozó stábok munkáját, a nem jogtulajdonos televíziók pedig szinte semmit sem csinálhatnak Japánban, nem véletlenül mondták le többen közülük az utazást.

„A playbook szerint a GPS-nek bekapcsolva kell lennie, mindig pontosan tudni fogják, hol vannak az újságírók. Ha lemerül a telefon, magyarázatot kell adni. Tudni akarják, kivel találkoznak az újságírók, ez nem korrekt lépés. A privát szféra is megszűnik” – vélekedett az AIPS elnöke, Gianni Merlo. Rámutatott: több szabály és ajánlás szinte betarthatatlan, a szabálysértésekért könnyen el lehet veszíteni az akkreditációt, az olimpiára utazó, költségeiket maguk álló szabadúszó újságírók terhei aránytalanok a korlátozások miatt.

A szabályzat szigora ellen kikelő amerikai médiumok Thomas Bach NOB-elnöknek és a helyi szervezőbizottságnak elküldött tiltakozó levelükben rámutattak: több szabály messze túlmegy a vírusellenes intézkedésen, és már a sajtószabadság korlátozását jelenti.

„Attól tartok, a nyomkövetés és engedélykötelezettség egyaránt messze túlmutat a biztonsági intézkedéseken – amikkel számoltunk is –, és veszélyes precedenst teremthet a jövőre nézve, ráadásul ellentétes a szabad sajtó elveivel” – írta a New York Times sportújságírója, Randy Archibold a japán Kyodo hírügynökség kérdésére válaszolva. Az olimpiára mintegy 4600 külföldi újságírót várnak. Kérdés, hogy ennyi korlátozás mellett a kiutazók mennyire tudnak exkluzív tudósításokat adni, vagy egy rendkívül költséges út lesz ez különösebb pluszok nélkül…

Lemondani? Valószínűtlen!

Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy miért nem mondhatja le Tokió – illetve Japán – az olimpiai rendezést? Mivel az olimpia a Nemzetközi Olimpiai Bizottság versenye (exkluzív tulajdona), csak a NOB mondhatná le azt a szabályok szerint. Kizárólag a NOB jogosult a szerződés megszüntetésére, erre van is lehetősége, ha „bármilyen oknál fogva a játékok résztvevőinek biztonsága veszélyben forog". Ha Tokió vagy Japán visszalép egyoldalúan a rendezéstől, akkor az tulajdonképpen szerződésszegés lenne, és az összes kár, valamint veszteség a házigazda nyakába zúdulna, mely pénzügyi mélyütés lenne, ráadásul hamarosan választások következnek a szigetországban... Ha az összes érintett fél megegyezne az olimpia törlésében – ez teljesen valószínűtlen –, akkor életbe lépne a játékokra kötött különleges biztosítás, valamennyire kárpótolva a különböző szervezeteket.

Otthonról is jó

Az olimpiai jogtulajdonosok és a nem jogtulajdonos médiumok közül sok visszavágta ötkarikás stábja létszámát. Világszerte minden televíziós csatorna igyekszik faragni a költségekből, megpróbál hatékonyabban, az otthoni stábot és a technológiai lehetőségeket minél jobban kihasználva dolgozni. A legnagyobb társaságok sem jelentenek kivételt: az NBC eredetileg 2000 fős tokiói és 1000 fős hazai stábbal tervezett, de a koronavírus-járvány következményei miatt „csak” 1600 fős delegációt küld. Az MTVA a riói játékokra nagyjából ötvenfős, a korábbiakhoz képest felére csökkentett stábbal utazott, helyszíni stúdió költségcsökkentés miatt nem volt – információink szerint a tokiói küldöttség a 2016-osnál is kisebb lesz. Az MTVA stábján kívül mintegy harminc magyar újságíró és tíz fotós utazik Japánba.

Az NBC, CBC, ZDF és ARD közös kerekasztal-beszélgetésén a televíziós társaságok képviselői elmondták: a pandémia és a korlátozások jelentette kihívások az olimpiai közvetítéseket is „távmunka” irányába mozdították el, minden korábbinál jobban támaszkodnak az otthoni stábokra. A kanadai CBC majdnem felével csökkentette helyszíni stábja létszámát (ez főleg a háttérstábot érinti), a német közszolgálati csatornák a produkciós munka nagy részét otthonról végzik el.

„A produkciós munka nagyon kevés eleme jön Tokióból. A célunk az, hogy a közönség észre se vegye a különbséget. A szerkesztői munkát teljes egészében Németországban végezzük; lesznek helyszíni stábjaink, riporterekkel, ám mindent Németországban rakunk össze. A kommentátorok nagy része is off-tube [nem a helyszínről, hanem a hazai stúdióból – a szerk.] dolgozik. Csak kiemelt sportok esetében lesznek helyszíni kommentátorállásaink, jelentősen csökkentettük a stábméretet” – így Achim Hammer, a ZDF kreatív igazgatója. Még a kiemelt helyzetben levő NBC is alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.

Nem csak a sportolók, de a tudósítók is komoly akadályversenyt futnak majd Tokióban (Fotó: Depositphotos)Nem csak a sportolók, de a tudósítók is komoly akadályversenyt futnak majd Tokióban (Fotó: Depositphotos)

„Azt hiszem, ráébredtünk – mert rákényszerített erre az élet –, hogy a közvetítések így is nagyon, nagyon élvezhetők maradnak. Leküzdöttük a saját félelmeinket. És persze a technológiai fejlődés is kellett ahhoz, hogy ki tudjuk váltani a helyszíni munkát” – magyarázta Gary Zenkel, az NBC Olympics elnöke. A televízióknak elsősorban a felhőtechnológiában történt előrelépés segít: az olimpia saját műsorszolgáltatója (OBS) a kínai Alibaba céggel partnerségben szolgálatba állította az OBS Cloud felhőalapú platformot, melyet kihasználhatnak a közvetítő médiatársaságok. Az OBS 9500 órányi, a rióinál 30 százalékkal több sporttartalmat készít 17 nap alatt.

„A digitális munkafolyamatokra átállás buktatója nem az volt, hogy nem álltak rendelkezésünkre a megfelelő eszközök – ezek ott voltak, és az OBS-en belül rájöttünk, hogy mennyire fejlettek és megbízhatóak. De volt egyfajta tehetetlenségi erő, és ez volt a legnagyobb gát: el kellett engedni olyan dolgokat, amelyeket addig használtunk, és új utakra kellett lépnünk” – mondta Sotiris Salamouris, az OBS technikai főnöke.

Persze minden technológiai fejlesztés, minden áthidaló megoldás, minden szabály csak annyit ér, amennyi megvalósul belőle – és azt még egyelőre senki sem látja, hogy a különleges tokiói intézkedések miként fognak kinézni a gyakorlatban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság fennállásának egyik legnagyobb kockázatát vállalta a játékok megtartásával – az alternatívák az egész sportvilágra nézve pusztító hatásúak lehettek volna –, és azok lebonyolítása, biztonsága az olimpizmus jövőjére is hatással lehet. Ha hibáznak, nem lesz kegyelem.

Ennél azonban remélhetőleg jobb lesz a forgatókönyv.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.