Egyes nagy amerikai brókerházaknál a tőzsdei folyamatok előrejelzéséhez elképesztő számítási kapacitással rendelkező szervereket használnak, az azokon futó algoritmusokat kvantumfizikusok és matematikusok támogatásával alkotják meg a legmenőbb programozók. Persze az ilyen tudományos megközelítés csak a jéghegy csúcsa, vannak ennél sokkal szórakoztatóbb kategóriába tartozó predikciók is. Ezek egyike az amerikai focibajnokság döntőjéhez, a Super Bowlhoz kötődik, és annak győztese alapján vetítik előre, hogy a döntő évében merre mennek a piacok.
Az NFL-ben a csapatokat két főcsoportba sorolják, amely még a liga mostani állapotát megelőző időkre vezethető vissza. Az NFL ugyanis két konkurens bajnokság fúziójából jött létre. A nemzeti- (NFC) és az amerikai (AFC) konferencia győztese csap össze a Super Bowlon. A jóslat szerint pedig, ha a döntőt az AFC főcsoportból származó csapat nyer akkor medve piacra érdemes felkészülni, ha viszont NFC főcsoport valamely tagja nyer akkor bika piac jöhet. Mielőtt valaki azt gondolná, hogy bármilyen logika vagy oksági összefüggés lenne a két dolog között, az téved. Ennek ellenére jó ideig igen magas hatásfokkal működött a mutató, hiszen a Leonard Koppett sportújságíró által kifejlesztett indikátor 1970 és 1997 között meglepően jól teljesített 85 százalékos volt ugyanis a találati aránya.
A jó találati arányhoz persze két dolog is hozzájárult, hiszen ebben a periódusban számos olyan év volt, amikor a piacok felfele mentek, de olyanok is akadtak, amikor az irányadó mutatók csökkentek. Tehát ha az egyes főcsoportok tagjai „felváltva” vitték el a Super Bowl győztesének járó Lombardi trófeát, akkor szerencsés esetben ez találkozott az indikátor által előrejelzett kimenettel.
Aztán a 2000-es évektől minden megváltozott. Egyrészt feltűnt a ligában egy 12-es számmal játszó fiatalember, aki a New England Patriots csapatának vezére lett. A Tom Brady vezette (mert ő az a játékos) franchise pedig felrúgta a liga szabályait, legalábbis abban az értelemben, hogy az elvek arra épülnek, hogy kiegyenlítsék az esélyeket. Így minden csapat azonos költségvetésből gazdálkodhat, míg a legjobb egyetemi játékosak közül a gyengébb csapatok választhatnak először a drafton, míg az adott évben remeklő együttesek csak később. Így elvileg az új csillagok a gyengébbekhez kerülhetnek, így néhány éven belül ezek a csapatok megerősödnek, a korábbi bajnokok pedig visszasüllyednek.
A Patriots viszont úgynevezett dinasztia lett, ugyanis a 2001 és 2018 közötti időszakban megrendezett 18 döntőből 9-ben érdekeltek voltak, és hatot meg is nyertek.
Miután ezekben az években a New England volt az AFC bajnoka, a tőzsdéknek esni kellett volna. (Amikor nem jutottak döntőbe, akkor is volt olyan év, amikor az AFC bajnoka nyerte a Super Bowlt.) A gazdasági konjunktúra, majd a 2009-es hitelválság után jegybanki likviditás viszont felfele tolta az indexeket. Ennek köszönhetően a már említett 18 éves periódusban 12 alkalommal emelkedett az irányadó S&P 500-as index.
A fentiek miatt 1997 óta a mutató teljesítménye csapnivaló, hiszen nagyjából 45 százalékos a találati arány. Ami azt jelenti, hogy ha veszünk bármilyen úgynevezett kétváltozós eseményt, amelyet matematikailag véletlen eseménynek tartanak, például pénzfeldobást, akkor azzal ennél elvileg jobb eséllyel fogjuk megjósolni a tőzsdei mozgás irányát.
Persze, lehet, hogy a következő időszakban ismét releváns lesz a Super Bowl Predictor előrejelzése, hiszen tavaly ugyan csapatot váltott Tom Brady és új együttesével, és az NFC-ben szereplő Tampa Bay Buccaneers-szel is bajnok tudott lenni. Idén viszont a 45 éves játékos lemaradt a Super Bowlról, majd bejelentette a visszavonulását is. Per pillanat pedig úgy néz ki, hogy vannak ugyan jó helyzetben lévő erős csapatok, ám nincs olyan franchise, amelyik ilyen dominanciát vívhatna ki. Tehát a bajnoki gyűrűk megnyerése random módon alakulhat a két főcsoport győztesei között. Ráadásul az amerikai jegybank, a Fed az ott is elszabadult infláció miatt elzárja a pénzcsapokat és csökkentik a likviditást, ráadásul idén kamatemelési ciklus is indul majd. Ezek pedig az álmoskönyvek szerint a tőzsdéken áresést kellene, hogy hozzanak. Ha tartós medve piac nem is fog kialakulni, az évtizedes bikapiac után talán kiegyenlítettebb lesz az indexek éves mozgása is. Legalábbis abban az értelemben, hogy lesznek nyerő évek, amikor összességében többet emelkedik a piac, mint amikor január 1. és december 31. között csökken.
Az idei döntőben egyébként a medve piacot előrevetítő AFC-ből az Cincinnati Bengals, míg az emelkedést jósló NFC-ből a Los Angeles Rams került.
Ha valaki a tőzsdei babonákban nem, ám a tündérmesékben hisz, akkor mindenképpen a Bengals sikeréért szorítson, hiszen a csapat igazi underdog volt, a szezon előtt teljesen esélytelennek tartották őket erre, és 2021 szeptemberében csupán három csapat esetében adtak a fogadóirodák magasabb odszot. Akinek vannak (amerikai) részvényei és bízik abban, hogy a Super Bowl Predictor a jó irányt mutatja meg, akkor pedig vasárnap éjjel a Ramsnek drukkoljon. Bár ahogy fent írtuk a mutató megbízhatósága alapján az is jó eséllyel bekövetkezhet, hogy a döntőt ugyan a Bengals nyeri, ám a tőzsdék mégis nyereséggel zárják az évet.
