„Pozitív fejlemény, hogy az egészségügyi államtitkárság kommunikációja sokat javult, ennek ellenére a költségvetésben továbbra sem jut pénz a kórházi adósságok kardinális megoldására” – mondta bevezetőjében Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
Sokszor elhangzik, hogy mennyi pénz áramlott az egészségügybe az évközi adósságrendezéssel, de az sok helyen elmegy a bérekre. Igaz, a jelenlegi gazdasági körülmények nem kedvezőek, de amire akar a kormány pénzt fordítani, arra tud. A főtitkár rámutatott: bár néha sikerült minimálisra leszorítani a kórházak adósságállományát, az elmúlt két évre ez nem volt igaz, teljes adósságrendezés pedig soha nem volt még.
Rásky László hozzátette: „De jó hír, hogy az egészségügyi államtitkárságtól havi 12,5 milliárd forintot kapunk, igaz, nem visszamenőleg, hanem végül csak jövő évtől. Egyetértenek velünk, hogy a valós forrásigény azonban ennek a duplája. A technikai részletek, hogy ez a 150 milliárd forint hogyan jut el a beszállítókhoz, még nem ismert”.
Fotó: Európai Bizottság
A kormány nyárig két részletben mintegy 104,5 milliárd forintnyi tartozást rendezett az év során fölhalmozott mintegy 200 milliárdból. Az első részletet, körülbelül 63,4 milliárd forintot május végéig kapták meg a kórházak, további 41,1 milliárdot júliusban. Ám ezután is látszott, hogy szükség lesz egy harmadik, nagyobb konszolidációs összegre. Havonta ugyanis 14-15 milliárddal nőttek a kórházak kifizetetlen számlái. (Ez a növekmény 2023-ban még csak havonta átlagosan 3,7 milliárd volt.) A harmadik adósságrendezést októberre ígérte a kormány 100 milliárd forint értékben, ami végül 39 milliárdra zsugorodott, amit valószínűleg csak jövő év elején fizetnek ki.
Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Klaszter (Mediklaszter) főtitkára szerint az utolsó utáni időpontban vagyunk, ha most nem történik valami, ellátórendszeri problémák lesznek. Mindez a beszállítókat folyamatosan arra kényszerítik, hogy a béren, vagy más dologi kiadásaikban spóroljanak, portfólió-, vagy létszámcsökkentést hajtsanak végre, vagy tevékenységük felfüggesztését. Ez most vált visszafordíthatatlan folyamattá, a magyar piacról való teljes kivonulásokat eredményezve. Itt valamilyen konszenzusra kell jutni, mert a kis- és középvállalkozások 40 százalékát érinti.
Dr. Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesület (ETOSZ) igazgatója szerint a kórházi adósságok rendezése már nem minisztériumi felelősség, hanem összkormányzati kérdés, hiszen az elmúlt 10-15 év a bizonyíték erre, hogy érdemi előrelépés nem történt.
Szerinte a kormány megmutatta, hogy képes rendkívüli intézkedéseket hozni (lásd háborús vészhelyzet), de látszik, hogy itt nem hajlandó erre, pedig mára kritikussá vált a helyzet. A kórházi osztálybezárások sokszor épp az eszközhiánynak köszönhetőek, ami a pácienseken csapódik le. Nem véletlen, hogy 10 év alatt megdplázódott a betegpanaszok száma.
„Van egy friss versenyképességi stratégiája a kormánynak, amiben az orvostechnikai iparágat is felsorolják. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy az állam fojtogató légkört teremt, amiben nem lehet normálisan működni. Olykor enyhül a szorítás, hogy levegő jusson a tüdőbe, de soha nem tud fellélegezni a beteg” – fogalmazott érzékletesen az igazgató.
Pedig az összes lejárt szállítói adósságállomány közel 95 százalékát teszik ki a kórházi adósságok. Arra is kitért Rádai, hogy a jövőre folyósítandó 150 milliárd forint még az erős forintra lett kiszámítva (390 forint/euró), tehát fennáll a veszély, hogy mennyi fog jutni dologi költségekre a beszállítóknál, akik jelenleg is hiteleznek az államnak. Az is ellentmondásos helyzet, hogy a késedelmi kamat elengedésére a kórházak igényt tartanak, miközben a orvostechnikai beszállítóknak emiatt banki hitelt kell felvenniük, és a bankok soha nem engedik el a kamatok fizetését.
„Itt az idő a kormányzati cselekvésre. A jövő évi tervek szerint megközelítheti a 4 százalékot a gazdasági növekedés, és annak is kell lennie hozadékának, hogy Várhelyi Olivér lett az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa, akinek a feladatai között szerepel az orvostechnikai ágazat fejlesztései is. Mivel az európai és a magyar tendenciáknak összhangban kell lenniük, szégyenfolt lenne, ha pont nálunk maradna megoldatlan az adósságok rendezése, ami beszállítókat segítené” – hangsúlyozta az ETOSZ igazgatója.
Azt is hozzátette még, hogy bár az állam előremutató terveket fogalmazott meg, ez úgysem egyik napról a másikra fog ez megtörténni, ezért addig egyéb megoldásokat kell találni. Ha ez nem történik meg, az orvostechnikai szektor nem fog tudni hozzájárulni Magyarország gazdasági növekedéséhez.
