Visszafordítható-e teljesen az öregedés? Erre a kérdésre keresi a választ a CMC Déli Klinika orvosigazgatója, Dr. Balázs Anna, az ehhez kapcsolódó programjáról pedig egy zárt körű sajtóeseményen számolt be szerdán.
Bár a várható élettartam Nyugat-Európában és a Távol-Keleten 83-85 évre emelkedett, az egészségügyi kockázatok nem szorultak vissza.
„A civilizációs rendszerünk egyik legfontosabb hozadéka, és egyben legnagyobb átka, hogy szinte a nap 24 órájában készenlétben vagyunk. Nincs megfelelő regenerációs idő” – mondta a klinika vezetője.
A civilizációs életmód következményének tudja be azt is, hogy az Egyesült Királyságban az 1960 után született emberek esetében minden második alkalommal kialakult daganatos betegség. Az ötven év alatti korosztályban pedig világszerte 79 százalékkal nőtt az anyagcsere-eredetű elváltozáson alapuló daganatos betegségek száma 1990 és 2019 között. „Előrejelzések szerint a szív- érrendszeri betegségek, a diabétesz és a daganatos betegségek száma drámai módon emelkedhet a következő években” – mondta Balázs Anna.
Kevés a háziorvos Excel-táblája
A CMC Déli Klinika Complex Longevity Programja egy daganatos betegségeket megelőző programból indult 13 éve. Miután szív- és érrendszeri betegségek, anyagcsere-folyamatok és légúti betegségek vizsgálatával bővült, tavaly tavasszal vált komplex egyéni prevenciós programmá a fenti néven. A vizsgálat során az orvosok több mint 80 paramétert néznek meg, köztük sok olyat is, ami a rutinvizsgálatokban nem szerepel – például a B12-vitamin szintjét. A program része a testösszetétel-vizsgálat, és egy szív- és érrendszeri rizikótérképet is kap a páciens, amivel az egyéni, rejtett kockázatok válnak láthatóvá és követhetővé.
„Az egészség nem a betegségek hiánya, a rutinvizsgálatok viszont egy adott pillanat képét adják. Általában a következményekre összpontosítanak, ha már ott van az elváltozás, a betegség. Nem veszik figyelembe az étkezés, a stressz, a szervezet hosszútávú változási folyamatait. Például, hogy mi okoz vércukorcsúcsot, és mire kell odafigyelni, hogy az értékeket optimális tartományban tartsuk” – mondta Balázs Anna.
Az igazgató szerint költségvonzata miatt kevés eséllyel fogja az egészségügy a rutinvizsgálatok részévé tenni ennyi különféle paraméter mérését. „Egy háziorvos nem tud 86 kockázati markert elemezni egy Excel-táblázatban vagy kockás füzetben” – tette hozzá.
A vérvétel és a néhány alapvizsgálat félévente húsz percet vesz igénybe. Az okoseszközökön azonban naponta másfél-két percet rá kell szánni az adatok rögzítésére.
Nem a testsúly a legfontosabb
A betegségek gyakorisága mellett az átlagos testtömeg-index is nőtt 1970 és 2020 között, de Balázs Anna szerint ennek kisebb a jelentősége. „A program legmeglepőbb vonzata, hogy azoknak a pácienseknek, akikről azt gondolnánk, hogy rizikófaktorok tömkelegével rendelkeznek, sokszor meglepően jól működik a szervezete. Attól, hogy egy ember sovány, izmos, még nem biztos, hogy az anyagcsere-folyamatai rendben vannak. A közhiedelem a mérleggel és a kilókkal foglalkozik, pedig az ember testösszetétele, a tendenciák, mintázatok adják a lényeget” – mondta.
A fogyókúrák jelentős része akkor fullad ki, amikor megáll a fogyás, pedig a szervezet a súly stagnálása mellett is folytathatja az átállást az optimális üzemmódra. A fogyás megállása után is változhat sok olyan marker, amit a vizsgálat során mérnek.
Fotó: CMC Déli Klinika / Facebook
A tájékoztatón részt vett Szabó Győző színész is, aki 12 kilót fogyott az elmúlt nyolc hónap alatt, eközben a biológiai életkora 47 évre csökkent (valójában 55 éves). Az életmódváltását több mobilalkalmazás segíti: például, az egyik rendszeresen emlékezteti a vízfogyasztásra, egy másikkal pedig az elfogyasztott kalóriákat tartja számon.
A szív- és érrendszeri, a daganatos, valamint a neurodegeneratív betegségek kialakulási gyakorisága szorosan összefügg a biológiai életkorral. Ez a sejtek funkcionális állapota, a sejtszintű regenerációs képesség, az anyagcsere és a gyulladásos folyamatok egyensúlya alapján áll össze.
Beleférhet egy-két pohár bor
Az igazgató hosszan beszélt az anyagcseredominó-hatásról, amelynek az első alkotóeleme az inzulinrezisztencia. Ez széles réteget érint: a népesség 40 százaléka inzulinrezisztens. Apró, következetes változásokkal és a hatásaik nyomon követésével azonban szerinte a teljes dominó megállítható és visszafordítható. Különösen fontosnak tartja a táplálkozási szokásokat, amelyek változtatásával akár napokon belül pozitív irányba fordulhat a folyamat.
A szélsőséges diétákat azonban nem ajánlja: ezekkel el lehet érni átmeneti hatást, de túlzottan felborítják a szervezet működését. „Nem a koplalást és az aszkéta-életmódot kell meghosszabbítani, hanem apró szokásokkal kell tartós életmód-változást elérni. Nem koplalni kell, hanem regenerálódni” – mondta.
Például, ha minden nap este 10 órakor eszünk nagyobb mennyiségű ételt, az elveszi a pihenőidőt a szervezetünktől.
„A tudomány jelenlegi állása szerint, ha az ember a napok többségében odafigyel arra, hogy mozogjon, megfelelően táplálkozzon, csökkentse a stresszt, és az alvására is figyel, akkor belefér, hogy egy üzleti vacsorán ne feltétlen az egészséges ételeket válassza” – tette hozzá.
Időnként egy-két pohár bor is belefér: ebben az esetben is a rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztás a gond.
Ötven tabletta naponta és örök élet: nem ilyen egyszerű
Molcsányi György – Szabó Győző üzlettársa – szintén részt vett az eseményen: jelenleg 12,8 évvel fiatalabb biológiai értelemben a koránál, célja 20 év különbség elérése. Molcsányi kulcsfontosságúnak tartja az alvás optimalizálását, az okosgyűrűje pedig a különböző alvási fázisait is számon tartja. Orvosi kontroll mellett több mint ötven táplálék-kiegészítőt szed, és arról is beszélt, hogy az amerikai biohackert, Bryan Johnsont tartja példaképének.
Johnson azzal vált világszerte ismertté, hogy a teljes életvitelét az öregedés visszafordításának rendelte alá. Egy időben több mint száz étrend-kiegészítőt szedett naponta, de a weboldalán ma már azt írja, hogy ennél jóval kevesebbhez ragaszkodik.
Balázs Anna szerint azonban az étrend-kiegészítők akár hirtelen csúcsot is okozhatnak a vérben: előfordulhat, hogy a benne lévő tápanyag nem tud felszívódni, és lerakódik az érfalra. „Az emberi szervezet arra készült, hogy a természetes élelmiszerekből szívja fel a tápanyagot. A hiányállapotot érdemes pótolni, de az étrend-kiegészítők felszívódásáról, kiürüléséről nincs információnk. Optimális esetben nem ártanak, de ezek mögött nincsenek olyan komoly klinikai vizsgálatok, mint a gyógyszerek esetében” – mondta a klinika vezetője.
Molcsányi elismerte, hogy vannak utópikus gondolatai, de hisz abban, hogy eljöhet az idő, amikor évente egy további évet tudunk hozzátenni az egészségben eltöltött éveinkhez. Balázs Anna nem beszélt végtelen hosszúságú életről, de említett egy amerikai tanulmányt, amely szerint 60 éves korban akár 16-18 jó életminőségben leélt évet lehet nyerni életmódváltással.
