Idén huszadik éve tartják az öngyilkosság megelőzésének világnapját szeptember 10-én, a nemzetközi figyelemfelkeltő projektet az Egészségügyi Világszervezet így jellemzi:
a világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a problémára, csökkentse annak stigmatizáltságát, és felhívja a szervezetek, kormányok és a közvélemény figyelmét a problémára, valamint a megelőzés fontosságára.
Öngyilkosság Magyarországon
Cikkünk írásakor a legfrissebb elérhető, legszélesebb körű nemzetközi öngyilkossági statisztikák 2019-esek, ezek alapján pedig egyáltalán nem lehetünk nyugodtak – hazánk a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországai közül a 6. helyet foglalja el a rátát tekintve, míg Európában a 4. legtöbb öngyilkosságot regisztrálták itthon a 100 ezer főre jutó 14,8 esettel.
Ha pedig kifejezetten arra koncentrálunk, hogy ezen a téren hogyan változott a tendencia itthon, az rajzolódik ki, hogy bár az elmúlt években jelentősen sikerült csökkenteni az öngyilkossági rátát, ugyanakkor a régiós országok többségéhez mérve továbbra is aránytalanul magas.
Még sötétebb képet mutatnak az Eurostat, némileg más módszertannal mért számai is: az életkori megoszlás alapján korrigált adatok szerint 2020-ban 17,1 haláleset jutott 100 ezer lakosra Magyarországon, ami növekedést jelentett a közös statisztikai hivatal által 2019-ben mért 15,65-höz képest.
Bár a hazai ráta elmarad az olyan országokétól, mint például Dél-Korea, ahol a jelenség több generációs traumát magában hordozó, súlyos társadalmi problémát jelent, a magyar helyzet is rendkívül aggasztó. Elég csak visszaemlékezni arra az RTL.hu által idézett kérdőívre, amelyet az idei év első felében készítettek, miután az újpesti középiskolások közül a tanév első két hetében tízen kíséreltek meg öngyilkosságot. A kutatás lesújtó eredményre jutott, hiszen például a kitöltő több mint 1000 diák 47 százalékát érte már verbális, 21 százalékukat pedig fizikai bántalmazás.
Bőven akad feladat
Az amerikai szövetségi egészségügyi központ, a CDC elsősorban az egyes államok számára állította össze megelőzési tervét, ám a terv bizonyos pontjainak magyarországi adaptálása például jó kezdet lehetne a hazai ártalomcsökkentéshez is. Ennek alapján tehát a megelőzéshez jó kezdet lenne:
- A pénzügyi bizonytalanságok kezelése: a háztartások anyagi helyzetének stabilizásával, a fizetések emelésével, valamint a megfizethető lakhatás szélesebb körben elérhetővé tételével
- Védelmező környezet megteremtése: a halált okozó fegyverek elérhetőségének limitálásával az öngyilkosságra hajlamos emberek esetében, az egészséges vállalati és szervezeti kultúra kiépítésével, valamint a drog- és alkoholfogyasztás visszaszorítása emberközpontú megoldásokkal
- Egészségesebb társadalmi normák kialakítása: egészséges kapcsolatok kiépítése a közösségek tagjai között, gyűlöletbeszéd, diszkrimináció csökkentése, a marginalizált közösségek védelme.
