Néhány napja derült ki, hogy - több mint hárommilliárd legyártott adag után - kivonja a piacról koronavírus elleni vakcináját az AstraZeneca. A brit-svéd multinacionális gyógyszeripari vállalat döntése kereskedelmi alapú, egyébként "hihetetlenül büszkék" oltóanyagukra - írta a vállalat közlését idézve a BBC.
Az AstraZeneca indoklásában az áll: noha becslések szerint a 2021 óta Vaxzevria néven forgalmazott vakcina a koronavírus-járvány alatt több millió ember életét menthette meg, a vírus gyors mutálódása miatt terjedő új variánsok a vakcinakereslet egyirányú eltolódását eredményezték. A piaci versenyből pedig a viszonylag gyorsan és egyszerűen frissíthető mRNS-alapú oltóanyagok kerültek ki győztesen.
Fotó: Depositphotos
Szó szerint berobbant a köztudatba
Az Oxfordi Egyetem és az Astra Zeneca közös vakcináját a kutatók rekordidő – körülbelül 10 hónap – alatt fejlesztették ki. Világszerte milliók lélegeztek fel, amikor a COVID-19 járvány első hullámának felfutása idején, 2020. december 30-án a brit gyógyszerügynökség – a lerövidített és felgyorsított humán klinikai vizsgálatok után – engedélyezte az oltóanyag sürgősségi felhasználását.
Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) adott zöld utat a köztudatba csak "AstraZenaca-vakcina"-ként bekerült, eredetileg AZD122 elnevezésű oltóanyagnak 2021. január 20-án. Az első szállítmány nem sokkal ezután, ez év februárjában meg is érkezett. A kormány közlése szerint összesen 6 540 000 adagot kötöttek le ebből az vakcinából. Eleinte viszont a megnövekedett európai igények és a gyártási kapacitás korlátozottsága miatt csak pár tízezer ember oltására elegendő dózis érkezett, ezért itthon első körben a 60 év alatti regisztrált krónikus betegek számára vált elérhetővé.
Hamarosan azonban érdekes helyzet alakult ki. Az OGYÉI időközben még négy vakcina: az mRNS-alapú Pfizer és Moderna, valamint a humán klinikai vizsgálati eredmények tekintetében erősen kérdőjeles kínai Sinopharm és orosz Szputnyik V sürgősségi felhasználását is engedélyezte. Ám mivel a kínai vakcinából több százezer dózis érkezett, a hatvan év felettieket 2021 február végétől villámgyorsassággal elkezdték ezzel oltani, míg az AstraZenecát – amiből jóval kevesebb dózis állt rendelkezésre – “alacsonyabb hatékonysága miatt” inkább a 18-55 év közöttieknek ajánlották. Kiderült ugyanis, hogy a humán klinikai vizsgálatokba az e korcsoportba tartozókat vonták be.
Mit tudott a Vaxzevria?
A vektorvakcina fogalma a Vexzevriával került be a köztudatba. Mindenkit érdekelt, hogyan működik az oltóanyag, ami a megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének örökítőanyagát kódoló gént egy "közvetítő" segítségével, jelen esetben egy közönséges, csonkolt – vagyis szaporodásra nem képes – náthavírus, egész pontosan csimpánz adenovírus segítségével juttatta a szervezetbe. Ennek hatására megindult a tüskefehérje-termelés, amire az immunrendszer azonnali ellenanyagtermeléssel reagált.
Az AstraZeneca oltóanyagának hatékonyságát – amellyel megakadályozza a súlyos tünetekkel járó, kórházi kezelést igénylő betegség kialakulását – a kezdeti humán klinikai vizsgálatok eredménye alapján a kutatók 62 és 90 százalék közé lőtték be, később pedig 70 százalék körülire becsülték. A későbbi vizsgálati eredmények és a gyakorlati tapasztalatok alapján az Európai Gyógyszerügynökség az oltóanyag hatékonyságát 60 százalék körülinek minősítette. A kezdeti sikerhez azonban nagyban hozzájárult az oltóanyagpánik, illetve az, hogy a vállalat hamar tömeggyártásra állt át: 2021 márciusában a vakcina hatóanyagának gyártása 15 ország (köztük India) 25 telephelyén zajlott.
A vakcina előnyei közé tartozott, hogy viszonylag egyszerű tárolni: nem igényel speciális hűtést, plusz 2 és mínusz 8 fok között eláll. A teljes védettség kialakulásához két dózis kellett: ezek beadása között a maximális hatékonyság elérése érdekében tanácsos volt 4-12 hetet várni. Az oltóanyag előállítása a gyártónak adagonként körülbelül 3-4 dollárba került.
Porszem a gépezetben
A gyakorlati alkalmazás, vagyis több millió dózis beadása után viszonylag gyorsan érkeztek az első hírek arról, hogy a vakcina hatékonysága talán mégsem olyan jó, mint gondolták, mivel a koronavírus időközben felbukkant új, béta (dél-afrikai) variánsával szemben az oltottak szervezete már nem bizonyult annyira ellenállónak, mint az első, alfa (vagy B.1.1.7) változattal szemben.
Ráadásul időközben a Pfizer-BioNTech mRNS-alapú vakcinájának sürgősségi alkalmazását is világszerte engedélyezték, ami a kezdeti kísérleti eredmények alapján több mint 95 százalékos hatékonyságú volt a súlyos lefolyású betegség kialakulását tekintve. És ha ez még nem lett volna elég: a két dózis beadása között csak 21 napot kellett várni. Emiatt több uniós tagállam – köztük Belgium, Németország és Olaszország – is felhalmozta a Vaxzevriát, de csak töredékét használta fel.
Ami miatt korán megcsappant az érdeklődés iránta
Az AstraZeneca oltóanyagának népszerűtlenségét nemcsak a modern technológiájú, nagyobb hatékonyságú mRNS-alapú oltások fokozták, hanem a nem várt és előre nem látható oltási események is. Számos országból érkeztek bejelentések vérrögképződéssel kapcsolatos rendellenességekről: az oltóanyag beadását követő két héten belül több tucat oltott ember szervezetében alakult ki vérrög. 2021 április elejéig 18 ezzel összefüggésbe hozható halálesetet jelentettek.
Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatósága elrendelte, hogy a Vaxzevria alkalmazási előiratában nagyon ritka mellékhatásként fel kell tüntetni a vérrögképződés esetleges veszélyét. Noha az említett oltási események ellenére továbbra is biztonságosnak és hatékonynak tartották a használatát, renoméját már nem igazán sikerült visszaállítani.
