Mivel az Európai Unió országai rengeteg gyógyszert és hatóanyagot exportálnak az Egyesült Államokba, ezért Donald Trump amerikai elnök vámpolitikája – több más területhez hasonlóan – az európai gyógyszeripart is érzékenyen érintheti. Eddig számos, milliók számára létfontosságú készítmény, például inzulin, antibiotikum és szívbetegségek kezelésére alkalmas gyógyszer áramlott a határokon át vámmentesen. A helyzet azonban hamarosan megváltozhat – írja témát körüljáró cikkében a New York Times.
Donald Trump április elején jelentette be, hogy a globális kereskedelmi rendszer „újrarendezése” érdekében meghirdetett vámintézkedéseinek része lesz az is, hogy a „nem túl távoli jövőben” az alapszintűnél, vagyis a tíz százalékosnál magasabb vámot szabnak majd ki az Egyesült Államokba külföldről érkező gyógyszeripari termékekre. A vámok mértéke egyébként országonként eltérő, az Európai Unió tagállamaiból importált termékekre például 20 százalékos vámteher hárulhat, amint megszűnik a tíz százaléknál magasabb vámterhek április 9-én életbe léptetett felfüggesztése. (Kínát nem érintette a „könnyítés”, mert az ázsiai országból érkező termékek vámját időközben Trump 125 százalékosra emelte.)
Amint arra a lap is kitér: az extra vám különösen nagy terhet jelenthet azoknak az uniós országoknak, amelyek gyógyszeripari készítményeket és vegyi anyagokat exportálnak a legnagyobb mennyiségben Amerikába. Előbbiek közé tartozik a 2-es típusú diabéteszesek számára súlycsökkentés céljából gyártott Ozempic, a rosszindulatú daganatos betegségek és a különféle szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére szolgáló gyógyszerek, valamint az influenza elleni vakcinák.
Fotó: Depositphotos
Hogyan reagálnak az érintettek a kilátásba helyezett vámokra?
A New York Times beszámolója szerint néhány európai gyógyszeripari vállalat már bejelentette, hogy növeli a termelést amerikai egységeiben, míg más teljes gyártásának tengerentúli áthelyezésén gondolkodik. Akad olyan piaci szereplő, amelyik középutas megoldást keres: pénzügyi tevékenységeket bonyolító egységeit az Egyesült Államokba helyezné át, míg termelési egységeit továbbra is Európában működtetné. És persze olyan vállalat is van, amelyik az áremelést tartja a legkézenfekvőbb megoldásnak, ennek hatása viszont közvetlenül a betegeken csapódik majd le.
Ha egyes készítmények a jelenleginél jóval drágábban kerülnek a patikákba, valószínűsíthetően emelkedni fog azok száma, akik nem tudják majd beszerezni az életminőségük javításához vagy az életben maradásukhoz szükséges gyógyszereket.
Léa Auffret, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) nemzetközi ügyekért felelős vezetője rendkívül aggasztónak tartja, hogy létfontosságú gyógyszerek sorsa is a kereskedelmi háború részét képezi. A Trump által beharangozott, gyógyszeripari készítményekre kivetendő extra vám egyébként több sebből is vérzik. Egyrészt, mert a gyógyszerek árának kiigazítása kormányzati szabályozás alá eshet; másrészt, mert a tervezett intézkedés következményeit egyelőre csak megbecsülni lehet.
Írország a célkeresztben
Az európai gyógyszeripar egyik központja Írország. Az alacsony társasági adókulcs és az iparági fejlesztésekbe bevonható, magasan képzett munkaerő miatt körülbelül 90 gyógyszercég választott magának itt székhelyet. És ami különösen szúrja Donald Trump szemét: olyan amerikai multinacionális vállalatcsoportok is megvetették a lábukat Írországban, mint a Johnson & Johnson vagy a 2024-ben 63,6 milliárd dolláros bevételnövekedést elért Pfizer.
Csak az ír piacról 58 milliárd eurónyi gyógyszeripari és vegyipari termék érkezett az Egyesült Államokba 2024-ben. Az Irish Times március végén idézte az amerikai elnök szavait, aki nehezményezte, hogy az Amerikában hozzáférhető gyógyszerek zömét más országokban gyártják. „Nagyrészt Kínában, sokat Írországban. Írország nagyon okos volt. Szeretjük Írországot. De ez is meglesz” – utalt a jövőben bevezetendő vámokra Trump, nem titkolva: Írország fizetni fog azért, mert „a markában tartja” az amerikai gyógyszeripart.
De nem Írország az egyetlen jelentős exportőr: Németország, Belgium, Dánia és Szlovénia is nagy mennyiségű gyógyszert és hatóanyagot szállít az Egyesült Államokba.
A Donald Trump által kirobbantott vámháborúnak köszönhetően máris több olyan piacvezető gyógyszergyártó vállalat – köztük a Bayer, a Pfizer és a Merck – jelezte terjeszkedési szándékát a tengerentúlon, amely a következő öt évben közel 165 milliárd eurós európai beruházáson gondolkodott.
Az amerikai Merck döntésének hátterében az áll, hogy már az alapszintű, vagyis tíz százalékos vám is jócskán megterhelheti a vállalat éves büdzséjét: előrejelzések szerint 200 millió dolláros pluszkiadást jelenthet – számolt be róla a Guardian. A Merck viszont egyelőre nem számolt azzal az extra vámteherrel, amit Donald Trump kezdeményezésére az Egyesült Államok ezután vethet ki a gyógyszerimportra.
Hatások és mellékhatások
A Gyógyszeripari Egyesületek Európai Szövetsége (EFPIA) már egy ideje felhívta a gyógyszeripari szereplők figyelmét arra, hogy ha az unió nem változtat az iparágra vonatkozó szabályozási keretén, nem marad versenyképes az olyan innovatív és feltörekvő versenytársakkal szemben, mint az Egyesült Államok vagy Kína. A vámháború lehetséges következményei az EFPIA szerint ráadásul visszavethetik az unióban tervezett beruházások ütemét.
De nem szabad figyelmen kívül hagyni a gyógyszeripari termékekre kivetendő extra vám amerikai piacra gyakorolt hatásait sem. Amint arról a Reuters beszámolt, a 25 százalékos vámteher például évente több mint 50 milliárd dollárral dobná meg a gyógyszerköltségeket az Egyesült Államokban, ami jelentős, akár 12,9 százalékos áremelkedéssel is járhatna. Az Ernst & Young Reuters által szemlézett jelentése szerint 2023-ban az Egyesült Államokba 203 milliárd dollár értékben érkeztek gyógyszeripari termékek külföldről – ezek 73 százalékát európai országokból importálták.
