Néhány nap alatt bejárta a világot a hír – globális pánikot keltve –, hogy Japánban ijesztően sokan küzdenek húsevő baktérium okozta megbetegedéssel. Az egyébként ritka fertőzés terjedési üteme meglepte a kutatókat: év eleje óta legalább ezer japán betegről érkezett jelentés. Ami önmagában talán nem tűnik soknak, ám figyelembe véve, hogy már a 2023-ban regisztrált 941-es esetszám is rekordnak számított, aggodalomra adhat okot. Különösen, hogy még a kutatók sem tudják pontosan, mi okozhatja a fertőzöttek számának dinamikus emelkedését. Óvatos becslések szerint a szigetországban az esetszám év végéig elérheti a 2500-at, ami a statisztikák kezdete, vagyis 1999 óta a legmagasabb lenne - írta témát körüljáró cikkében a Bloomberg.
Van egy baktérium, ami szó szerint lerágja a húst a csontjainkról?
A ‘húsevés’ kifejezés képletes, de remekül szemlélteti, hogy néhány óra leforgása alatt mekkora pusztítást képes végezni a szervezetben a kórokozó. A húsevő baktérium az esetek túlnyomó részében egy Streptococcus baktérium, mégpedig leggyakrabban az A csoportba tartozó Streptococcus pyogenes, ami évente körülbelül 700 millió fertőzésért – és több mint félmillió ember halálért – felelős. A bőrön keletkezett sérülésen bejutva nekrotizáló lágyrészfertőzést okozhat, melynek következtében a bőr alatti kötőszövet, a lágyrész, a zsír és az izomszövet villámgyorsan elhal, szó szerint elrohad.
Fotó: Depositphotos
A kezdeti tünetek, mint a hidegrázás, a gyengeség, a magas láz, az izomfájdalom vagy a hányás általánosak, ezért a diagnózis felállítása nem egyszerű: a betegek gyakorlatilag versenyt futnak az idővel, mert állapotuk néhány óra leforgása alatt kritikussá válhat. A fertőzött terület megduzzad, előbb bíborvörös lesz, majd elfeketedik és gennyedzeni kezd. A betegek vérnyomása leesik, többszervi elégtelenség és vérmérgezés, szepszis léphet fel náluk, ami halálhoz vezethet. Minél előbb kezdik el a kezelést, annál nagyobb az esély a túlélésre. Ám mivel ez kizárólag antibiotikum-kúrával – a penicillin mellett gyakorlatilag minden hatóanyagot bevetnek, ami megakadályozhatja a sejtfal-rombolást – és azonnali orvosi beavatkozással, vagyis az elhalt szövetek műtéti úton történő eltávolításával lehetséges, a felépülés ideje a fertőzés által érintett területek nagyságától függően egyénenként változik.
A húsevőbaktérium-fertőzéssel kapcsolatos pánikot fokozza a körülbelül 30 százalékos halálozási arány, és a tény, hogy a betegek 48 órán belül elhunyhatnak.
Egy magát szerencsésnek tartó túlélő története
Több mint tíz éve sokakat felkavart az egyesült államokbeli Aimee Copeland története. A Georgia államban élő 24 éves lánynak sínen volt az élete: túl volt a záróvizsgáján, boldog párkapcsolatban élt, amikor 2012 májusában egy patak felett drótkötelezve baleset érte. A kötél elszakadt, ő pedig a sziklákra zuhant. A lábán keletkezett vágást 22 kapoccsal zárták össze a kórházban. De a neheze ezután következett: pár nappal később érezte, hogy valami nincs rendben. Noha szedte az orvos által felírt antibiotikumot, sebe nem gyógyult, sőt, a lába érzéketlenné vált.
"Aztán egy reggel arra ébredtem, hogy az egész bal lábam olyan, mintha rohadna. Nem tudtam beszélni, úgy éreztem, haldoklom" - mesélte a Time magazinnak.
Helikopterrel szállították kórházba, ahol megállapították, hogy a szervei kezdenek leállni. Aimee nem emlékszik rá, mi történt vele ezután. Hogy megmentsék az életét, amputálták mindkét lábát – az egyiket combtőből –, és hasa egy részéről is eltávolították a roncsolódott szöveteket. A fertőzés azonban gyorsan átterjedt a kézfejeire is, így végül azokat is el kellett távolítani. Felépülése sokáig tartott: 51 napot töltött egy rehabilitációs központban. Mára protézist kapott, és megtanulta az olyan, mások számára egyszerű tevékenységeket is, mint a süteménysütés vagy az ékszerkészítés. Mesterdiplomát szerzett, pszichoterápiával foglalkozik, 2017-ben megalapította a nevét viselő nonprofit szervezetet és 2021-ben férjhez ment – párja szintén szakmabeli. Mint mondta: elégedett jelenlegi életével.
Amint azt Aimee esete is jelzi, a húsevőbaktérium-fertőzéssel kezelt betegek túlélési esélyeit jelentősen rontja a késői diagnózis, csakúgy, mint az, ha szervezetük nem reagál megfelelően az antibiotikumra, vagy ha annak nincs ideje kifejteni hatását. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a gyógyszerrezisztencia – bakteriális fertőzéseknél az antibiotikum- rezisztencia – globális fenyegetettséget jelent: 2050-re valószínűsíthetően tízmillió ember halálát okozhatja évente.
Mikor és kinél alakulhat ki húsevőbaktérium-fertőzés?
A Streptococcus A csoport okozta fertőzés viszonylag gyakori, tekintettel arra, hogy a Streptococcus pyogenes gyakorlatilag bárhol előfordulhat. Testszerte, például a nyálkahártyán, a szájban vagy az orrban is megtalálható. Gyerekeknél gyakran okoz lázat és torokfájást, de antibiotikumos kezeléssel a betegek többsége pár nap alatt meggyógyul.
Gond akkor van, ha a Streptococcus baktérium gyors szövetpusztulást elősegítő enzimet termelő vírussal, bakteriofággal fertőződik meg. A húsevő baktérium okozta megbetegedés kockázatát növelik egyes, már meglévő betegségek, mint a rák vagy a diabétesz, ezek ugyanis hátrányosan befolyásolhatják a szervezet kórokozókkal szembeni védekezőképességét. A nyílt sebekkel küzdő, idős emberek, vagy a frissen műtöttek fogékonyabbak a húsevőbaktérium-fertőzésre, mint egészséges társaik, ám a betegek nagyjából felénél nem sikerül kideríteni a fertőzés pontos okát.
Egyelőre szó sincs arról, hogy globális járványtól kellene tartanunk. 2022 decemberében öt európai ország jelentette a WHO-nak, hogy növekedést észlelt az invazív Streptococcus A-fertőzések számát illetően, jellemzően a tíz év alatti gyermekek körében - számolt be róla a CNN Online.
A lap idézte Ken Kikuchit, a Tokiói Női Orvosi Egyetem professzorát, aki az emelkedő esetszámok hátterében a koronavírus-járvány következtében legyengült immunrendszert sejti. Véleménye szerint arról van szó, hogy most több ember fogékony a fertőzésre, mint a pandémia előtt.
Mi a helyzet Magyarországon?
Hazánkban évente körülbelül 10-12 eset fordul elő, és az időben megkezdett kezelésnek köszönhetően 1-2 beteg hal bele húsevő baktérium okozta fertőzésbe. 2024 januárjában egy 33 éves férfi hunyt el. Az esettel kapcsolatban Rusvai Miklós víruskutató az Infostartnak elmondta: ez a fajta bakteriális fertőzés kórházakban gyakori, de elméletileg bármilyen sebfertőzés elég ahhoz, hogy a kórokozó bejusson a szervezetbe és pusztítani kezdje azt.
Amint arról a Blikk beszámolt: ez a fertőzés okozhatta június 21-én Vadász Zsolt, a Budapesti Operettszínház elismert művészének halálát is. Korábban csak annyit lehetett tudni, hogy "gyors lefolyású betegségben" hunyt el.
