Március 14-én lesz a Vese Világnapja, ami jó apropó volt arra, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Diabetes Társaság rámutasson keddi sajtótájékoztatóján, hogy még mindig nem kap elég figyelmet a vesebetegség. Pedig az egészségügyi becslések borúlátóak: 2040-re az ötödik leggyakoribb halálozási ok lesz a lakosság körében.
„Magyarországon több, mint 1,5 millió idült vesebeteg van, ebből a cukorbetegséggel is érintettek 576 ezren, a pre-diabétesszel is érintettek 450 ezren, és 506 ezer fő, aki magas vérnyomással kevert vesebeteg”
– jelentette ki Dr. Ladányi Erzsébet, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke, a B.A.Z. Vármegyei Központi Kórházban a TritonLife Miskolci Nefrológiai Központ osztályvezető főorvosa.
Ennél azonban sokkal többen élhetnek idült vesebetegséggel, akik még nincsenek diagnosztizálva. A felnőtt lakosságból minden 10. embernek van valamilyen mértékű vesebetegsége úgy, hogy nem tud róla.
„Minden évben emberek milliói halnak meg az idült vesebetegséghez táruló szív-és érrendszeri szövődményekben, szívinfarktusban, szívelégtelenségben, stroke-ban, érszűkületben” – mutatott rá a főorvosnő.
A betegséget sokszor néma gyilkosként is emlegetik, mert hosszú ideig nem, vagy csak nagyon enyhe tüneteket okoz és észrevétlenül halad előre.
Főbb tünetei a következők: lábak vizesedése, nehézlégzés, alvási nehézségek, gyakori éjszakai vizelés, fejfájás, viszketés, csontfájdalom, izomgörcsök, gyengeség, étvágytalanság, fáradékonyság, magas vérnyomás, véres vizelet.
„Sokszor a szövődményekben halnak meg a páciensek, nem is a vesebetegségben. Az esetek kevesebb, mint a felét ismerik fel, igen aluldiagnosztizált, ezért fontos, hogy rendszeresen járjunk szűrésre, és figyeljünk magunkat” – hívja fel a figyelmet az öngondoskodás jelentőségére Ladányi doktornő.
A családi öröklődésen túl a vesebetegséget kiválthatja a kontroll nélkül szedett gyógyszerek, gyulladásos és immunológiai kórképek, vesekövesség, örökletes vesebetegségek, magas vérzsír értékek, vagy az egészségtelen életmód. A fel nem ismert vesebetegek olyan stádiumba juthatnak, hogy idővel veseátültetésre vagy művese-kezelésre szorulnak.
A vesék számos alapvető funkciót látnak el, ezért fontos figyelemmel kísérni a laboratóriumi értékeinket, különösen az úgynevezett BGFR (becsült glomeruláris filtrációs ráta) és vizeletvizsgálat eredményeit.
A vesebetegség egyébként megelőzhető odafigyeléssel: rendszeres szűrésekkel, egészséges életmóddal, sószegény diétával, megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztással.
„Akinél diagnosztizálják a vesebetegséget, jó hír, hogy az elmúlt években bevezetett szív- és érrendszerre, valamint vesékre ható gyógyszerek alkalmazása jelentősen mérsékli a betegség progresszióját. Ezért is fontos a korai felismerés jelentősége” – mutat rá Dr. Ladányi Erzsébet.
A közelgő Vese Világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság alelnöke, a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az idült vesebetegség egyenlő a szervezet tartós mérgezésével.
Ugyanis a bőr, a tüdő, és az emésztőrendszer után a vese az egyik legfontosabb méregtelenítő szervünk. Itt választódnak ki a testünk számára nem felhasználható mérgek és gyógyszerek. Ha nem működik, a mérgek minden sejtünkhöz eljutnak.
Ezért nem mindegy, milyen családi előzményeink vannak, volt-e a családban veseelégtelenség, vagy fiatalkorban fellépő magasvérnyomás?
„Mindig figyeljük a vizeletünket. Ha habzik a vizelet, fehérjevizelésről lehet szó, ha barnás, feketés, akkor veséről. Ha viszont piros a vér, akkor az az alsó húgyúti szervek problémája. De tünet lehet az is, ha hirtelen kevesebb lesz a vizelet mennyisége, vagy ha jellegzetes szaga lesz”
– beszélt az intim, ám nagyon fontos tudnivalókról a professzor, aki egy Baranya vármegyében készült friss felmérésről is beszámolt.
Az aluldiagnosztizáltság miatt nincsenek pontos számok, ám ez az első konkrét hazai adat, hiszen egy egész megyének a teljes lakosságát szűrték a vesebetegségekre. Itt derült ki, hogy a lakosok 16,4 százaléka vesebeteg, ami nagyon magas szám. A felmérés egyébként kiterjedt arra is, hogy az emberek az idült vesebetegségek tüneteire és terápiájára jóval kevésbé keresnek rá az online tartalmakban, tehát a világhálón, mint a cukorbetegségre vagy a magasvérnyomásra, a szívelégtelenségre. Ebből is látszódik, hogy milyen aluledukáltak vagyunk még mindig a vesebetegségeket illetően.
„Szemléletváltásra van szükség, ugyanis a súlyos vesebetegség 14-szeresére növelheti a halálozás esélyét. Nem árt tudni, hogy sokszor nem elég egy egyszerű vizeletvizsgálat, hanem a már említett BGFR-nek van óriási a jelentősége, ami megbecsüli a betegség esélyét” – tette hozzá Dr. Wittman István.
A BGFR értéke 90 felett normális, ha azonban három hónapon túl ismételten 60 alatti, akkor idült vesebetegségről beeszélünk. A vese szerkezeti károsodása jellemzően ultrahang-vizsgálattal ismerhető fel.
