Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 2023. január 31-én 44 milliárd forint volt – tette közzé a Magyar Államkincstár.
A tartozásállomány az egy hónappal korábbihoz képest 29,5 milliárddal nőtt.
A 44 milliárdos tartozásállomány közel fele, 21,5 milliárd az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, valamint az egészségügyi ágazati háttérintézményeket). A tartozásállomány csaknem teljes összege a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben áll fenn, amelyből 600 millió az államháztartáson belülre irányul.
A kórházi adósságok megugrásának ténye korántsem meglepő, annak egyhavi mértéke már igen, legalábbis abból kiindulva, hogy Rásky László, a kórházi beszállítók érdekeit képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára január elején 2023 egészére vizionált 60 milliárd forintot meghaladó adósságot, arra az esetre, ha a kormány nem nyúl hozzá az egészségügyi költségvetéshez. Az emelkedő energiaárak miatt ugyanis az idén sokkal nehezebb helyzetbe kerülhetnek az intézmények, emiatt pedig lassulhat a várólisták lefaragása is.
A Kórházszövetség mai konferenciáján egyébként Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Napi.hu szerint arról is beszélt, hogy 2018 óta másfélszeresére nőtt a E-alap, mégis egy folyamatosan termelődő adóssággal nézünk szembe. Tavaly év végén is működési támogatásként 55 milliárd forintot fizettek ki az intézményeknek, vagyis ekkora kórházkonszolidációra volt szükség, mert az intézmények nem jöttek ki abból a büdzséből, ami számukra rendelkezésre állt.
A lap szerint az elszabaduló energiaárak miatt kétezer milliárd forintot fizettek ki fűtésszámlára az állami szektorban. A kórházak megemelkedett energiaszámláit a a rezsivédelmi alapból fogják finanszírozni. Az energiakrízis Velkey György János, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint 100-150 milliárd forint plusz terhet jelent az intézményeknek.
Érdekes, hogy az öt legnagyobb adós kiléte decemberben és januárban csak egy helyen azonos. A 2022 utolsó hónapjában még 254 millió forintos mínuszával harmadik Észak-Közép-Budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő ezúttal már a második helyet foglalja el, a 948 milliósra duzzadt tartozásállományával.
Illetve amíg az előző hónapban olyan intézmény is volt, akinek nem volt tartozása, addig januárban már ilyet nem találtunk.
Legnagyobb adósok januárban:
1. Szent Borbála Kórház: 1,626 milliárd forint
2. Észak-Közép-Budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő: 948 millió forint
3. Bács-Kiskun M-i Kórház a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórháza: 818 millió forint
4. Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház: 704 millió forint
5. Csolnoky Ferenc Kórház: 509 millió forint
Legkisebb adósok januárban:
1. Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet: 2 millió forint
2. Markusovszky Egyetemi Oktatókórház: 3 millió forint
3. Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet: 4 millió forint
4. Tüdőgyógyintézet Törökbálint: 6 millió forint
5. Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház: 7 millió forint
