Újabb érzékeny témát boncolgat a BBC World Service „bajkeverőkről” forgatott, YouTube-ra is feltöltött riportja. Évtizedek óta hallani olyan történeteket, hogy a másként gondolkodó, rendszerellenes nézeteiknek nyilvánosan hangot adó kínai állampolgárokat kórházakba száműzik, ahol a beleegyezésük nélkül antipszichotikus gyógyszeres kezelésben, esetenként elektrokonvulzív terápiában (ECT) részesítik őket. A BBC által megszólaltatott Zhang Junjie egyike annak a több tucat embernek, aki azért kerülhetett kórházba, hogy nem létező pszichés betegségéből akarata ellenére gyógyszerekkel „kezeljék ki”.
Junjie 2022-ben a kínai kormány politikája ellen tüntetett – az egyetem előtt, ahova járt. Tanárai azonnal riasztották hivatalnokként dolgozó apját, aki hazavitte őt, majd kihívta a rendőrséget. Másnap, a fiú 18. születésnapján két férfi jött érte: azt állították, hogy koronavírus-tesztre viszik. Ehelyett viszont egy kórházban találta magát.
„Azt mondták, hogy súlyos mentális betegségben szenvedek. Ezután egy ágyhoz kötöztek. Az ápolók és az orvosok egyre azt ismételgették, hogy elmebeteg vagyok – a pártról és a kormányról alkotott nézeteim miatt. Ijesztő volt” – idézte a BBC a fiatal férfit.
Junjie elmondta, hogy a nővérek erőszakkal adták be neki az orvosok által előírt gyógyszereket.
Tizenkét nap után szabadult, ám alig egy hónappal később ismét bajba került. Megszegte a kínai újév idejére bevezetett tűzijáték-tilalmat, és erről videót is készített, ami felkerült a netre. Bajkeveréssel vádolták és állítása szerint két hónapra ismét kórházba kényszerítették. Mint mondta, skizofrénia és bipoláris zavar kezelésére használt antipszichotikus szereket írtak fel neki, ezeket kellett szednie azután is, hogy hazaengedték.
A riportban az is elhangzik, hogy Kínában az egészségügyi dolgozók és a rendőrség nyomon követi a bajkeverőknek nevezett emberek sorsát, rendszeresen ellenőrzik, hogy bevették-e a számukra felírt gyógyszereket. Junjie otthonában is megjelentek a rendőrök. A férfi öt hónapig szedte az antipszichotikus szereket, amelyektől állandóan zavartnak érezte magát. Mivel attól félt, hogy újabb kórházi kezelésnek vetik alá, szülei éberségét kijátszva Új-Zélandra menekült. Alighogy földet ért, közzétett egy bejegyzést. Pár perccel később befutott egy hívás a kínai rendőrségtől, amelyben tudatták vele, hogy minél többet posztol, annál többet fog szenvedni a családja. Azóta azon agyal, hogy szabadságának az árát a rokonai fizetik meg.
Hol a szabad akarat?
Amint arról a BBC beszámolt: a „problémáról” a kínai kormány is tud. A 2013-as mentális egészségügyi törvénynek – ami megtiltja a nem mentális betegségben szenvedők gyógyszeres kezelését – éppen az ilyen jellegű visszaélések megállítása (lett volna) a célja. Ez a törvény azt is kimondja, hogy amennyiben a beteg nem jelent veszélyt önmagára vagy másokra, kizárólag önkéntes alapon utalható be pszichiátriai kezelésre. Ennek ellenére – ahogy azt egy témában jártas ügyvéd kifejtette – Kínában az utóbbi időben megugrott azok száma, akiket az akaratuk ellenére kényszerítenek gyógyszeres kezelésre.
Fotó: Depositphotos
Brutális kínzás: az elektrosokk-terápia
2018-ban erre a sorsra jutott egy kínai aktivista, a ma már Los Angelesben élő Jie Lijian is. Ő béremelésért tüntetett az egyik kínai gyárnál, amikor letartóztatták és háromnapos vallatás után egy pszichiátriai klinikára szállították. Állítása szerint antipszichotikus gyógyszerekkel akarták befolyásolni a gondolkodásmódját. Egy hét elteltével azonban nem volt hajlandó beszedni ezeket, ezért elektrokonvulzív terápiának, közismert nevén elektrosokk-terápiának (ECT) vetették alá.
Az eljárás során a halántékra helyezett elektródákon keresztül különböző erősségű (800 mA körüli) áramot vezetnek át az agyon. A szabályozott áramütések hatására epilepsziás rohamhoz hasonló görcsrohamok lépnek fel, ám amint az a Mayo Klinika oldalán olvasható: ezek a rohamok csak rövid ideig tartanak, és nem az a cél, hogy megkínozzák vele a betegeket.
Az ECT-terápiát bizonyos típusú mentális betegségek esetén alkalmazzák a tünetek enyhítésére, jellemzően akkor, amikor semmilyen más kezelés nem válik be. Általános érzéstelenítésben, izomrelaxálást követően végzik, kizárólag a beteg beleegyezésével. És bár az eljárás ma már sokkal biztonságosabb, mint a harmincas években, még mindig okozhat mellékhatásokat: ezek közé tartozik a fejfájás, a fogsérülés, az átmeneti zavartság és az amnézia is.
Jie Lijian hozzájárulását nem kérték az elektrosokk-terápiához. „A fájdalom tetőtől talpig átjárt. Mintha a testem nem is a sajátom lenne. (...) Többször elájultam. Nagyon fájdalmas volt. Úgy éreztem, hogy haldoklom” – nyilatkozta a férfi. Elmesélte, hogyan szíjazták az ágyhoz, mint egy önmagára és másokra is veszélyes beteget, és arra is visszaemlékezett, hogy háromféle gyógyszerrel tömték, amelyektől zavarodott lett. Végül 52 napot kellett kórházban töltenie.
Egy évvel később, 2019-ben a Kínai Orvosok Szövetsége frissítette ECT-irányelveit: azóta azt csak a beteg beleegyezésével, általános érzéstelenítésben lehet alkalmazni. Legálisan.
Hallgattasék meg a másik fél is – de kérdés, akar-e nyilatkozni?
A BBC megpróbálta kerülőúton kifaggatni több olyan kínai egészségügyi intézmény orvosait, ahol – riportalanyaik elmondása szerint – kényszergyógykezeléssel is foglalkozhatnak. A megkérdezettektől annyit sikerült megtudni, hogy az egyik intézmény pszichiátriai osztályán biztosan létezik egy speciális felvételi kategória, a bajkeverőké. Az itt dolgozó orvosok közül többen is megerősítették, hogy találkoztak már olyan esettel, amikor a beteget a rendőrség küldte a kórházba.
A BBC rábukkant egy öt alkalommal kórházban kezelt, demokratikus nézeteket valló aktivista orvosi kartonjára is. Ebben az állt, hogy az illető „összefüggéstelenül beszélt és kritizálta a kommunista pártot. Ezért a rendőrség, a helyi lakosok és az orvosi bizottság kórházba küldte fekvőbeteg-kezelésre”.
2013 és 2017 között egy kínai újságírókból álló csoportnak kétszáz embert sikerült felkutatnia, akiket állításuk szerint jogtalanul kényszerítettek kórházi kezelésre. A BBC az interneten hozzáférhető, 2013 és 2024 közötti kínai bírósági adatokat böngészve 112 olyan esetre bukkant, ahol az elszenvedők emiatt jogi lépéseket tettek a rendőrség, az önkormányzatok vagy egy-egy kórház ellen. Ezek közül csak két ügy zárult győzelemmel.
Akik tényleg orvosi segítségre szorulnak
A pszichés egészség megőrzése Kínában is egyre inkább fókuszba kerül, különösen a gyermekek és a serdülők körében ugrásszerűen növekvő mentális egészségügyi problémák miatt. Ezek menedzselésére a következő években regionális mentális egészségügyi központokat hoznak létre, forródrótot létesítenek és aktívan fejlesztik a kulcsfontosságú klinikai szakterületeket – idézte a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság közleményét a Reuters.
Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint az 1,4 milliárd lakosú Kínában körülbelül 54 millióan szenvedhetnek depresszióban, és 41 millióan küzdhetnek szorongásos zavarokkal.
