Az egészségügy Magyar Péter egyik kiemelt területe, tavaly nyáron a hőségben több kórházban is járt bemutatva a klímahelyzetet, aminek kapcsán vitába is keveredett Takács Péter egészségügyi államtitkárral.
„Üdvözlöm, hogy egy dinamikusan növekvő politikai erő ennyire fontosnak tartja az egészségügyet és más fontos, az állam által biztosítandó területeket. Megérezték, hogy ezzel foglalkozni kell, mert nemcsak közvetlenül érinti, hanem foglalkoztatja is az embereket, hogy ennyire elmaradott és hátrányos helyzetű az egészségügy. Tudtommal egyébként készül egy részletesebb elképzelése is a Tisza Pártnak, és örülnék, ha egy idő után szélesebb körű szakmai majd társadalmi vita lenne belőle” – jelentette ki elöljáróban Rékassy Balázs, akit arra kértünk, kommentálja az egészségügyi javaslatcsomag pontjait.
-
Minden évben minimum 500 milliárd forinttal növelnék az állami egészségügy költségvetését
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) már jelezte, hogy 2500 milliárd forinttal kevesebbet költ a kormány az egészségügyre, ami az ország fejlettségétől, és más európai országok egészségügyi kiadásaihoz mérten elvárható lenne. Az 500 milliárd egy hozzávetőleges, de nagyságrendileg nagyobb összeg, mint a jelenlegi ráfordítás, és azt vetíti előre, hogy a Tisza Párt célja, a magyar GDP legalább 7-8 százalékát kéne költeni az egészségügyre állami forrásból. Ezzel szemben most talán, ha 5 százalékot fordítódik e célra.
Fotó: Youtube
A szakértő hozzáteszi: minden egyes forint jól jön, de nem elég pénzt tenni bele, kell egy komoly rövid- és hosszútávú stratégia, ami kormányzati ciklusokon átívelő és minden politikai párt számára független és elfogadott, és természetesen kell egy szakmai partnerség, együttműködés. A hazai egészségügyi rendberakása, csak közösen, egy egészségtudatos társadalom, partnerként tekintett szakmabeliek, és elkötelezett jó menedzsment által valósítható csak meg.
-
Egészségügyi Minisztériumot hoznának létre, és megszüntetnék a parancsuralmi, rendőri irányítást
„Az egész Európai Unióban nem tudok arra példát, hogy a Belügyminisztérium alá tartozzon az egészségügy, és ez jól működjön. Egyetértek, szüksége van az ágazatnak, hogy miniszteriális szinten képviselve legyen egy kormányban” – jelenti ki a szakértő.
Emellett igen fontosnak tartja, hogy valódi biztosítóvá kell fejleszteni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK), hiszen míg más országokban az állami biztosítók elköltik a bevételük 2 százalékát a saját valódi biztosítói működésükre, addig Magyarországon valahol a 0,2-0,3 százalék körül mozog a NEAK működésére fordítható összeg. Ez nem biztosít rendes ellenőrző és finanszírozó funkciót. Ugyanígy vissza kell állítani az egészségbiztosítási felügyeletet is, ahogy a NEAK igazi biztosítói, szolgáltatás-vásárlói szerepét meg kell erősíteni.
-
Meghallgatnák, és beépítenék a kormányprogramba a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az egészségügyi érdekvédelmi szervezetek javaslatait
Rékassy ezzel is egyetért, szerinte is a szakma ismeri és tudja legjobban a belső viszonyokat. Más európai országokban is az orvosi kamarák is foglalkoznak egészségügyi stratégiákkal, szakmai irányelvek kialakításával, amit meg kell, hogy hallgasson a kormányzat. A MOK februárban elstartolt kampánya egyébként épp ezt is erősíti, kár, hogy az elmúlt időben nem igazán találtak nyitott fülekre a javaslataik.
Rékassy Balázs tavaly ősszel a Klasszis Klub vendége volt:
-
Mindent megtennének a kórházi várólisták radikális csökkentéséért
„Ezt csak pluszforrásból lehet megoldani. Személyes véleményem, hogy ennek érdekében (is) rendezni kell a magán- és a közfinanszírozott szolgáltató viszonyát. Jelen pillanatban a várólisták egyik oka, hogy engedtük a magánszolgáltatók ilyen mértékű korlátlan növekedését. Ők érthető módon elcsábították magukhoz a kellő tapasztalattal, beteg-anyaggal rendelkező középkorú orvosokat, akik a legjobb teljesítményt nyújtják. A fiatal, tapasztalatlan, saját pacientúra nélküli generáció, illetve az idősebb, nyugdíj körüli orvosok pedig maradtak a közfinanszírozott egészségügyben. A közegészségügy teljesítőképességét ez is csökkenti. Plusz az állam a rendelkezésre álló keretekből beszabályozza az elvégezhető vizsgálatok, beavatkozások számát. Ha valaki túlteljesít, azaz túl sok beteget lát el, azt nem fizeti ki a biztosító az intézménynek. Az államnak el kell döntenie, hogy ha több pénzt tesz bele, akkor szolgáltatást kell vásárolnia a magánszektortól a lakosság részére, és legyen kiegészítő biztosítási lehetőség.
-
Eltörölnék a teljesítményvolumen-korlátot, pontosan kijelölnék a betegutakat és prioritásként kezelnék a szakorvos- és ápolóhiány azonnali csökkentését
„Örülök, hogy egy politikus tudja, mi az a teljesítményvolumen-korlát. Még akkor is, ha teljesen nem lehet eltörölni, hiszen akkor bárki nyakra-főre mindenféle vizsgálatot rendelne. Fontos a fokozatosság, és az, hogy egy szükségletalapú térkép készüljön a lakosság létszámára és régiókra osztva, hogy milyen szolgáltatásokat milyen mennyiségben hol kell tudni nyújtani, mire van a lakosságnak szüksége” – mondja a szakember.
A jelen ellátórendszeri valóságot fokozatosan, de a társadalmi szükséglethez kell igazítani. Utoljára Szócska Miklós államtitkár volt az, aki a Semmelweis tervben azt javasolta, hogy fel kell mérni a lakosság szükségleteit, és az alapján kell meghatározni a kapacitásokat. Az ápoló, azaz az egészségügyi szakdolgozóhiány a mai egészségügy egyik, hanem a legnagyobb problémája. Ennek az évtizedes elmaradásnak megoldása nem történhet meg egyik napról a másikra. De foglalkozni kell vele, mert a szakdolgozó hiány az oka, hogy ma sok kórházi osztály nem tud rendesen működni, mert nincs ápoló, hogy műtősnőhiány miatt műtétek maradnak el, vagy nem ér ki időben a mentő, mert nincs rá személyzet.
Csatlakozzon az év egyik legfontosabb egészségügyi szakmai eseményéhez, ahol a finanszírozási kihívásoktól kezdve a menedzserbetegségek kezelésén át egészen a legújabb digitális egészségügyi megoldásokig minden fontos témát érintünk!
Egészséggazdaság - Menedzser egészség 2025. március 27-én Merkely Bélával, Kóka Jánossal, Kulja Andrással, Zacher Gáborral és más neves szakértőkkel - jelentkezzen március 3-ig kedvezményes áron!
Részletek és jelentkezés >>
-
Azonnal újraindítanák a kórházi felújításokat, fejlesztéseket, eszköz- és gépbeszerzéseket
„Sok fővárosi kórházunkról azt gondolom, hogy lehet toldozgatni-foldozgatni az intézményt, de a végén a felújítás drágább, és soha nem lesz olyan hatékony, mint egy új, 21. századi modern kórház. Tehát igenis szükség lenne az új dél-budai szuperkórházra is, ami persze hatalmas beruházás, de állítom, jobb kihasználtsággal működne, mint egy új stadion. Bár az állam épp közbeszerzés útján fog MR- és CT-gépeket vásárolni – ez megint politikai erőből való döntéshozatal volt. Ugyanis a drága képalkotó diagnosztika magán és állami együttműködése egészen jól működött. Egy rendelet miatt azonban az állam most milliárdokért vásárol drága gépeket, a magánszolgáltatókat pedig elküldik, le kell bontaniuk az eszközparkukat. Az állam közszolgálati jogviszonyba nagy nehezen fog találni csak radiológusokat, hiszen hiányszakma, és se az orvos, se az asszisztens nem lesz érdekelt, hogy pörgesse a vizsgálatokat, tehát itt is hasonló visszalépés várható, mint ahogy a mesterséges megtermékenyítés államosítása kapcsán történt” – vélekedik Rékassy.
-
Leállítanák a központosítást, és minden segítséget megadnának az orvos szakmai csapatok újjáélesztéséhez
„Ez is egybecseng az Orvosi Kamara egyik elképzelésével. Szuper lenne, de nem lesz könnyű újra motiválni a kicsit megfáradt, elkeseredett orvosteameket. Ehhez szakmai irányelvek széleskörű bevezetése és terjesztése éppúgy fontos, mint egy önszabályozó testület, amely kiszűri a szakmailag etikailag eltévedteket, ami nagyon hiányzik a magyar egészségügyből” – jelenti ki a szakértő.
-
Mindent megtennének az egészségügyi hiányszakmák népszerűsítésének növeléséért, támogatnák ezeken a területeken a képzéseket
Kevesen vannak a háziorvosok, aneszteziológusok, traumatológusok, hamar kiégnek a sürgősségin dolgozók, és tipikusan vannak olyan területek, ahová nem mennek a fiatalok, máshol pedig a középkorúak áramlanak a magánszektorba. Ilyen a bőrgyógyászat vagy a szülészet-nőgyógyászat, utóbbi években az ortopédia. Ám a jó háziorvosi rendszer mindennek az alapja és az egészségügy leterheltségét is nagyban növeli, hogy közel 1000 háziorvos hiányzik a rendszerből. Emellett a meglévők átlagéletkora 60 év körül jár. Mivel kevesen vannak és leterheltek, sok beteg feleslegesen vagy későn jut el szakrendelésekre vagy kórházba.
9. Kiemelt figyelmet fordítanának a megelőzés és a népegészségügy támogatására
„Örülök, hogy a lakosság edukációja bekerült, sőt, ezt a javaslatok elejére tenném. A magyar emberek ugyanis nem kellőképpen egészségtudatosak, és műveltek ezen a területen. A 60-80 éves betegeket nem lehet megváltoztatni, de a fiatalokat egészségtudatossá kell nevelni. Roppant nehéz feladat lesz, de ezen az úton el kell indulni” – mutat rá az egyik legnagyobb problémára Rékassy.
Véleménye szerint jó ötlet volt a népegészségügyi termékadó bevezetése, a dohányzás elvi szigorítása, (bár sajnos ennek ellenére nem csökkent a dohányzók száma, Magyarországon még minden harmadik felnőtt dohányzik, míg Európában 10 százalék). Jó ötlet az is, hogy az aluljárókban korlátozzák a felfújt szénhidrátos dolgok árusítását. Én az egészséges élelmiszereknek csökkenteném az áfáját, illetve kedvezményes bérleti díjat biztosítanék azoknak, akik egészséges élelmiszereket árulnak.
10. Azonnali segítséget nyújtanának az Országos Mentőszolgálatnak (OMSZ), és újraszerveznék az ügyeleti rendszert
„Örülnék neki. Az Országos Mentőszolgálat ugyanis kvázi politikailag kapta meg ezt az ügyeleti rendszert. Az, hogy ezt központi irányítással végzik, a korábbiakhoz képest előrelépés, tehát ez nem egyértelműen rossz. Hiszen valóban kontrollálatlan volt az egész rendszer, a magáncégek egyenként szerződtek az önkormányzatokkal, ellenőrizhetetlen szolgáltatásokat nyújtottak. De azt is látjuk, hogy az erőltetett államosítással és az ügyeletekre kötelezett háziorvosok jelentős része megijedt, főleg az idősebbek, sokan vissza is adták a praxisukat. Tehát sok esetben kiöntöttük a fürdővízzel a gyereket, azaz ebben a helyzetben, az idős háziorvost”.
A mentőszolgálat megerősítése fontos, de jó előszűrő rendszert kell kiépíteni, annak érdekében, hogy a mentőknek jusson energiája a valódi sürgősségi esetekhez időben megérkezni, a nem sürgős eseteket valóban egy jó ügyelet, egy jó alapellátási rendszer és egy kellőképpen edukált lakosság, egy jó, modern uptodate, felhasználóbarát egészség portál kellőképpen tudná kezelni, segíteni. Ma a mentőhívások több mint felét banális, nem valódi sürgősségi dolgok miatt kezdeményezik az emberek. Ez jobb háziorvosi rendszerrel és edukációval kezelhető lenne.
11. Növelnék a gyógyszerkassza költségvetését
„A gyógyszerpiac egy globális piac, ahol a kutatási költségek hatalmasak, ezért egy egy kisebb betegcsoport ellátására szolgáló gyógyszer igen drága, hiszen a gyártó a magas kutatási költségét, kisebb forgalom mellett kell, hogy visszanyerje. Az egyéni terápiák, modern daganatellenes készítmények korábban elképzelhetetlennek hitt halálos betegségeket tudnak ma már krónikusan fenntarthatóvá szelídíteni, de ennek megvan az ára.
A páciensek szempontjából a svéd gyógyszertámogatási modellt javasolnám. Ott jövedelemekhez van kötve, hogy mennyit költhet a páciens gyógyszerre egy évben. Ha valaki kénytelen túl sokat költeni a betegségére, akkor legyenek sávok, amely a jövedelme alapján határozza meg a támogatás mértékét. Mindenesetre a jó hír, hogy a fenti pontok valóban lefedik az egészségügy legfontosabb problémáit, és reméljük, hogy előbb utóbb a politika valós célja a hazai egészségügy meggyógyítása" – teszi hozzá végezetül Rékassy Balázs a Tisza Párt javaslatcsomagjával kapcsolatban.
