Erről lesz szó a cikkben:
Hol terjed leginkább az Oropouche-vírus?
Milyen tüneteket okoz és kik vannak a legnagyobb veszélyben?
Miért képes kicselezni az immunvédelmet és mit gondolnak a vírus jövőbeli viselkedéséről a kutatók?
Kell-e tartanunk járványtól Magyarországon?
Újabb egzotikus vírus okozta megbetegedés miatt fújtak riadót egészségügyi szakemberek. A karibi térségben, valamint a közép- és dél-amerikai országokban – leginkább Brazíliában, Peruban, Bolíviában és Kolumbiában – rovarcsípéssel terjedő Oropouche-lázas esetek száma ugyanis augusztus elsejéig igencsak megugrott: meghaladta a nyolcezret. Ami önmagában nem feltétlenül adna okot globális aggodalomra. Ám mivel a jellemzően szúnyogok által közvetített fertőzést olyan európai országokban is diagnosztizálták, ahol korábban nem fordult elő – például Olaszországban és Németországban –, a jelenség mindenképpen jelzésértékű. Éppen ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális egysége, a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet járványügyi riasztást adott ki az amerikai kontinensre – írta témával foglalkozó cikkében a CNN. Az Európából jelzett esetek ugyanakkor kivétel nélkül behurcoltak, vagyis nem a vírus "ugrott át" egyik kontinensről a másikra, hanem a trópusi területekről hazatérők szállították azt a szervezetükben.
Honnan ered ez a furcsa nevű vírus és milyen tüneteket okozhat?
Nem újonnan felfedezett kórokozóról van szó. Az első fertőzöttet, egy trópusi erdőben dolgozó munkást 1955-ben diagnosztizálták Trinidad és Tobagóban, az Oropouche folyó környékén. Innen ered a vírus és az általa okozott megbetegedés elnevezése. Azóta körülbelül 500 ezer esetről érkezett jelentés.
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) statisztikája szerint az Oropouche-vírus a fertőzöttek mindössze 60 százalékánál okoz a szintén szúnyogcsípéssel terjedő Zika-vírushoz és Dengue-lázhoz hasonló szimptómákat, a többiek tünetmentesek maradnak. A legjellemzőbb szimptómák a hirtelen fellépő láz, a hidegrázás, az izom- és ízületi, valamint a fej- és szemkörnyéki fájdalom, az émelygés és a hányás.
A betegek többsége néhány nap alatt szövődménymentesen meggyógyul. Akad azonban olyan is, akinél a tünetek hetekig fennállnak, míg a fertőzöttek körülbelül öt százalékánál idegrendszert vagy agyat érintő gyulladás alakul ki.
Az Oropouche-vírusfertőzés a szakemberek szerint alapvetően veszélytelen, és egészen a közelmúltig nem követelt halálos áldozatot. Azonban az új, Brazíliában kitört járványban két fiatal, alapbetegséggel nem küzdő nő hunyt el. A kutatók az új eseteket tanulmányozva azt is megállapították, hogy az Oropouche-láz súlyos egészségügyi következményekkel járhat a várandós nők és magzatuk számára. A vírus ugyanis a méhlepénybe jutva a szintén Dél-Amerikában őshonos Zika-vírushoz hasonlóan növeli számos magzati fejlődési rendellenesség – egyebek mellett a mikrokefália, vagyis a kóros kisfejűség – kialakulásának kockázatát, de vetélést, koraszülést vagy akár halvaszületést is okozhat - számolt be róla a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet.
Fotó: Depositphotos
Sok a kérdőjel, ami megnehezíti a kutatók dolgát
A Lancet orvosi folyóirat nemrégiben "rejtélyes fenyegetésként" hivatkozott a lajhárlázként is ismert kórokozóra, ami az Amazonas környékén, a trópusi területeken érzi igazán jól magát, és rezervoár – magyarul: vírushordozó – fajokon keresztül, zoonózis, vagyis állati közvetítés útján fertőzi meg az embereket. A rezervoárok közé tartozik számos madár- és emlősfaj, egyebek mellett a lajhárok is. (Innen ered a lajhárvírus elnevezés.) A "piszkos munkát", vagyis a vírus terjesztését jellemzően szúnyogok vagy apró legyek végzik.
Aggodalomra adhat okot, hogy a vírus jelenleg lépéselőnyben van, mert a kutatók nem ismerik tökéletesen az élet- és az átviteli ciklusát - magyarázta a CNN-nek Janet Hamilton, az Állami és Területi Járványügyi Tanács ügyvezető igazgatója. Ami azt jelenti, hogy jócskán okozhat még meglepetéseket.
Trükkös ellenség
Jelenleg nem létezik ellene védőoltás, ahogy a betegek számára sincs specifikus kezelés. A vírus genomjának – a sejteken belüli örökítőinformációk szállítását végző RNS-szegmensek keveredésének – köszönhetően képes a rendkívül gyors mutációra, ami lehetővé teszi számára, hogy a korábbi változatoknál fertőzőképessebbé vagy patogénebbé váljon, emellett kikerülhesse az immunvédelmet és rezisztenssé válhasson az elpusztítására bevetett gyógyszerhatóanyagok ellen, ami megnehezíti a betegek gyors és célzott kezelését. Egészségügyi szakértők szerint részben ezek a tulajdonságok segíthették elő a jelenlegi, brazíliai járvány kitörését.
A terjedés kockázatát az éghajlatváltozástól kezdve az erdőirtáson át a már említett rezervoár fajok viselkedéséig számos tényező növeli: ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek nagyobb eséllyel kerüljenek kapcsolatba a fertőzést terjesztő rovarokkal. Erin Staples, a CDC epidemiológusa szerint a vírus jelenlegi földrajzi terjedése arra utal, hogy új vektorok – átvitelt elősegítő élőlények – jelenhettek meg.
További rossz hír, hogy az Oropouche-láz ellen nem lehet igazán hatékonyan védekezni, mert a kémiai riasztószerek többsége nem pusztítja el a fertőzést terjesztő rovarokat; a szúnyoghálón és a nyílászárók apró résein pedig simán áttrükközik magukat a kórokozó átvitelére “szakosodott” élőlények. Az egyetlen érdemi lehetőség a fertőzés laboratóriumi diagnosztikai tesztekkel történő korai felismerése.
Mire számíthatunk Magyarországon?
Rusvai Miklós víruskutató az RTL reggeli műsorában arról beszélt, hogy Magyarországon nem kell tartanunk az Oropouche-láztól. Véleménye szerint ez is egy olyan egzotikus betegség, aminek itthon kicsi a közegészségügyi jelentősége. Mégpedig azért, mert, mint mondta, "nincs olyan szúnyog, ami terjeszthetné", ezért legfeljebb importált, vagyis behurcolt esetek fordulhatnak elő. Azt ugyanakkor a víruskutató is elismerte, hogy a klímaváltozás elősegítheti olyan trópusi kórokozók európai terjedését, amelyekről korábban azt gondoltuk, hogy földrajzilag behatároltan léteznek. Rusvai Miklós szerint ezek legfeljebb sporadikusan előforduló megbetegedéseket okozhatnak, olyan világjárványt, mint az új koronavírus vagy az influenzavírus nem.
Amitől szintén nem kellett tartanunk - egészen a közelmúltig
A globális felmelegedésnek, a klímaváltozásnak, a kontinenseken átívelő turizmusnak és áruforgalomnak köszönhetően azonban az elmúlt évtizedekben számos, Európában nem őshonos kórokozó, illetve ezeket hordozó gazdaszervezet talált új otthonra a kontinensen. Ilyen például az eredendően forró égövi klímát kedvelő, Afrikából és Közép-Keletről érkező, szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi vírus, ami Magyarországon már a hatvanas években felbukkant, jellemzően lázzal, fejfájással és izomfájdalommal járó megbetegedést okozva. Az ázsiai tigrisszúnyogokkal és az egyiptomi csípőszúnyogokkal együtt szintén Afrikából és Ázsiából "importáltuk" az általuk terjesztett, magas lázzal, fejfájással, izom- és ízületi fájdalommal járó Chikungunya-lázat és a Dengue-lázat. Utóbbi ellen már létezik hatékony védőoltás.
