Az NNGYK az augusztus eleji adatokat még nem összesítette, de az előző hőségriadó számai már megvannak: június 27. és 30. között, vagyis az előző hőhullám idején négy nap alatt az átlagosnál 224-gyel többen haltak meg. Voltak napok, amikor 12-17 százalékos volt a többlethalálozás, ám az utolsó napon, június 30-án 26 (!) százalékkal többen haltak meg az előző, hűvös napok halálozásához képest.
Ebből kiindulva számolta ki Dobson Szabolcs gyógyszerész – aki a Covid idején elindított közkedvelt Facebook-oldalát átnevezve azóta is egészségügyi témákat jár körbe –, hogy a 2026. július 26-augusztus 8. közötti hőhullám lehetséges halálozási hatása Magyarországon a becslések alapján közel 440 többlethalálesetért felelős, ami körülbelül 11 százalékos kéthetes összhalálozás-emelkedés. Ebbe a vizsgált időszakba esik bele augusztus 5. például, amikor a budapesti János-hegyen reggelre csak 28 Celsius fokra hűlt le a levegő. A HungaroMet szerint ez új országos napi rekord, és egyben az addig Magyarországon mért legmagasabb minimumhőmérséklet volt. Ugyanezen a napon Budakalászon 41,4 Celsius fokos napi maximumot mértek.
A szakértő hangsúlyozza: a hozzávetőleg 440 fő nem az augusztus eleji hőhullám bizonyított halálos áldozatainak száma, hanem egy korábbi magyar országos átlagon alapuló referencia-forgatókönyv alapján kiszámolt adat.
Fotó: DepositPhotos.com
Az idősebbek sérülékenyebbek
Az NNGYK hivatalos hőség-egészségügyi oldala szerint a hőhullámos napokon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik. Dobson ezt az értéket referencia- (vagy benchmark) forgatókönyvként alkalmazta, és ezzel számolt.
A vizsgált 14 napból július 30-augusztus 8. között 10 napot érintett országos hőségriasztás: július 30-tól augusztus 7. éjfélig III. fokú, augusztus 8-tól pedig II. fokú riasztás volt érvényben. A II. fokú riasztás augusztus 11. éjfélig tart, tehát az esemény az elemzés időpontjában még nem zárult le.
Figyelembe vette azt is, hogy a KSH 2025. évi 30–32. heti halálozási adatainak naparányos súlyozásával a július 26-augusztus 8. közötti 14 napra mintegy 4146 halálesetes referenciaérték, azaz 296,1 haláleset/nap adódik. A KSH tényleges heti összes halálozása ebben a három hétben tehát 2144, 1978 és 2177 fő volt.
Ezek után Dobson Szabolcs benchmark-számítása alapján így jött ki a becsült többlethalálozás: 296,1 × 10 × 0,15 = 444,2
Hőguta és a krónikus betegségek súlyosbodása
A szakértő a számokon túl rámutat arra is, hogy a hőség egészségügyi következménye nem korlátozódik csak a hőgutára. A tartós hőterhelés a meglévő betegségeket is súlyosbíthatja, például a krónikus betegségek fellángolhatnak, illetve súlyosabbá válhatnak.
Fotó: Facebook/Dobson Szabolcs
Magyarországon 2011–2023 között a hőhullámokhoz kapcsolódó éves országos többlethalálozás átlagosan 814 fő volt.
A magyarországi két hőhullám – a júniusi konkrét, és az augusztusi becsült – többlethalálozása jelenleg összesen 640 főnél tart. És még nincs vége a forró nyárnak ….
De minden hőhullám más és más. A következményeket befolyásolhatja a hőhullám intenzitása, időtartama, gyakorisága, a nyáron belüli időpontja, továbbá a lakosság alapvető egészségi állapota, a tényleges hőkitettség és az alkalmazkodási lehetőségek.
Dobson egyébként hivatkozik egy korábbi magyar kutatásra is, amelyben Pándy és társai 1970-2000 között hat konkrét hőhullámot is elemeztek. Az ezekhez kapcsolódó összhalálozási többlet 22, 12, 24, 26, 52 és 14 százalék volt, és a legnagyobb hatása a 75 éves és idősebb korcsoportban jelentkezett. Tehát míg az NNGYK 15 százalékot közöl országos átlagként a hőhullámos napokra, a részletes magyar epidemiológiai adatok azt mutatják, hogy az egyes események tényleges hatása ettől jelentősen eltérhet, tehát a 15 százalék nem minden hőhullámra érvényes állandó.
Mivel a halál időpontja és az anyakönyvi regisztráció között 3–6 hét is eltelhet, ezért a hőhullámok tényleges többlethalálozása csak később értékelhető pontosan. A tanulmány azt is hangsúlyozza, hogy a hőmérséklet és a halálozás közötti kapcsolat pontosabb feltárásához általában 5–10 éves idősorokra van szükség.
Külföldön is aggasztó a helyzet
Több mint tízezerrel nőtt a halálozások száma Európában a június végi rekordhőhullám idején – erről a Reuters írt július közepén az EuroMOMO adataira hivatkozva. A többlethalálozás döntő többsége, több mint 9000 eset, a 65 év felettiek körében történt.
Az EuroMOMO az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által támogatott hálózat, amely 27 európai ország halálozási adatait összesíti. A vizsgált időszakban, június 22. és 28. között összesen 10 650 többlethalálesetet regisztráltak, igaz, ebben nem csak a közvetlenül a hőség miatt bekövetkezett halálesetek voltak benne. Ám Lasse Vestergaard, az EuroMOMO működését koordináló Statens Serum Institut főorvosa azt mondta a Reutersnek: nagyon szokatlan az, hogy az évnek ebben a szakaszában ilyen mértékű többlethalálozást regisztrálnak.
A szakértők szerint nem volt más olyan tényező, ami magyarázhatná a halálozások hirtelen emelkedését. Az ezt megelőző nyolc hétben ugyanis ugyanennek a 27 országnak az összesített halálozása átlagosan heti ötszázzal alacsonyabb volt a megszokottnál.
