Fellegi Tamás a Veszprém Megye TOP 100 2009 című kiadvány bemutatóján beszélt a magyar gazdaságpolitika átalakításáról és az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) gazdaságfejlesztési prioritásairól. A miniszter kiemelte, hogy drasztikus javuláshoz drasztikus eszközök kellenek, ennek értelmében az ÚSZT-n belül különösen nagy hangsúlyt fektetnek a zöld gazdaságfejlesztésre. További hangsúlyos elemként említette a miniszter az egészségipar fejlesztését és a vállalkozásfejlesztést.
A miniszter szavai szerint megroggyant államot örököltek”, a növekedés visszaesett, de a legnehezebben az adósságcsapda és a súlyos költségvetési hiány kezelhető. A választ új gazdaságpolitikával, új adópolitikával és fiskális fegyelem megteremtésével adják meg, ezek a kormány második akciótervének prioritásai is.
A kormány gazdaságpolitikájának fő célja a növekedés segítése és munkahelyek teremtése. A talpraálláshoz új adópolitikára van szükség - hangsúlyozta. Kiemelte ugyanakkor: a válságadó nem piacszabályozó eszköz, hanem egy átmeneti fiskális okokból kivetett adó, amelynek nem célja adott szektor gazdasági növekedésének átalakítása, bár egyes piaci szektorok belső dinamikájára lehet átrendező hatása.
Fellegi Tamás szerint a liberalizáció nem hozta meg a várt eredményeket, a verseny minősége és a szolgáltatások színvonala jelentős elmaradásban van Európához képest. Példaként a mobilpiacot említette, ahol a három szereplő versenye sem eredményezte a percdíjak csökkenését, mert mint hangsúlyozta, azok még mindig háromszor magasabbak az európai átlagnál.
Az új gazdaságpolitika alapelveinek Fellegi Tamás a közérdek érvényre jutását, a nemzeti érdek védelmét és az arányos teherviselést nevezte. A rendszerben a Nemzetgazdasági Minisztérium határozza meg a gazdaságpolitika céljait, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a pályázatok menedzselésével és a forrásgazdálkodással foglalkozik, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a támogatásokat közvetíti. Az általános gazdasági átszervezés keretében az állam szabályozó eszközökkel be fog avatkozni, ezek a fogyasztóvédelem, a versenyszabályozás és szakpolitika eszközei lesznek” - mondta Fellegi Tamás.
A miniszter elmondta, hogy a hazai-, és EU fejlesztési forrásokkal való gazdálkodást a nemzeti fejlesztési miniszter fogja irányítani. Jelenleg 1951 milliárd forint szabad forrással rendelkezik Magyarország a 2007-2013-ig tartó uniós költségvetési időszakra vonatkozóan, melynek 50 százalékát a kkv szektorba tervezik irányítani. A futó pályázatok 2038 milliárd forintot tesznek ki és a visszavont projektek összege 4052 milliárd forint- mondta Fellegi Tamás.
Az új pályázati rendszerben a források koncentráltabb felhasználását tervezik kialakítani, a kifizetések arányát megduplázzák és az eddigi 60 napról 45 napra csökkentik a számla alapú kifizetések átfutási idejét. A kormány második akciótervének pályázatokat érintő további változásaként említette, hogy 20 százalékkal csökkentik a résztvevő szervezetek számát, 10 százalékkal csökkentik a beadandó mellékleteket és 2011 végére papírmentes pályázati adatlap lesz elérhető.
A PPP szektor revíziójáról szólva a miniszter elmondta, hogy felfüggesztik a meg nem kezdett szerződéseket, újakat nem kötnek, és a már folyamatban lévőket pedig újratárgyalják. A döntést Fellegi Tamás azzal indokolta, hogy a jelenlegi rendszerben minden kockázat az államé és minden haszon a vállalkozóké és gyakran offshore cégek állnak a háttérben. A sportlétesítmények PPP projektjeinek felfüggesztésével 20 milliárd forintos megtakarítást terveznek elérni, míg az indítás alatt álló oktatási PPP projektek felfüggesztés 30 milliárdos megtakarítást hoz szerinte.
MTI
