Határozati javaslattal javítaná „a gyermekes háztartások ingatlanpiaci helyzetét” egy ellenzéki határozati javaslat. Ha a parlament is áldását adná Z. Kárpát Dániel, a Jobbik–Konzervatívok képviselőjének indítványára, akkor a kormánynak a személyi jövedelemadóra (szja) vonatkozó olyan módosítást kellene kidolgoznia, mely adókedvezményt biztosít egyes ingatlan-bérbeadóknak. A javaslat értelmében azok lennének jogosultak adókedvezményre, akik „EGT-tagállamból származó, jellemzően magyar állampolgárságú gyermeket nevelőknek adják bérbe ingatlanjukat”.
Az adókedvezmény mértékét az szja-törvényben meghatározott úgynevezett kedvezményezett eltartottanként (vagyis olyan gyermek, aki után családi pótlékot kap a szülő) határoznák meg. Eszerint az adókedvezmény mértéke
- egy kedvezményezett eltartott esetén 50 százalék,
- két kedvezményezett eltartott esetén 75 százalék,
- három vagy több kedvezményezett eltartott esetén 100 százalék
lenne.
Az indítványhoz fűzött indokolás emlékeztet, a KSH szerint az aggregált országos lakbérindex idén júliusban csaknem kétszerese (192,1 százaléka), mint 2015-ben, miközben szűkül a kínálati piac. A képviselő rámutat, a gyermekesek a gyermektelenekhez képest sérülékenyebb társadalmi csoportot képviselnek „egy főre jutó alacsonyabb jövedelmük miatt”. Hozzáteszi,
az ingatlantulajdonosok jelentős hányada nem preferálja a gyermekes családoknak történő lakáskiadást,
tartva attól, hogy „nemfizetés esetén a gyermekek kilakoltatása morális dilemmát eredményezne”.
„Hazánk sajnálatos módon roppant rossz demográfiai helyzetben van, és minden olyan lépést érdemes komolyan venni, amely alkalmas arra, hogy a családok mindennapi biztonságérzetét stabilizálja, valamint azt az üzenetet küldje számukra, hogy fontosak Magyarország számára”
– olvasható a határozati javaslat indokolásában. Z. Kárpát úgy fogalmaz, az otthonteremtési kedvezményeket jellemzően azok tudták igénybe venni, akik számára reális alternatíva volt a saját otthon megvásárlása, míg az albérletben élők, a bankhitel önrészére spórolók számára egyre nehezebbé vált a helyzet.
A határozati javaslat nagy előnye, hogy szabad kezet ad a kormányzatnak a részletek kidolgozására. Az indítványból ugyanis nem derül ki, hogy milyen időtávú lakásbérbeadásra vonatkozna az adókedvezmény. És úgy tűnik, a kezdeményezés kimondottan az életvitelszerű lakhatás céljára történő, hosszú távú lakáskiadásra vonatkozik, így például a pár napos kirándulások, egy-két hetes nyaralások céljából Airbnb-n vagy más szálláskereső oldalon kiadott ingatlan után nem járna kedvezmény akkor sem, ha a lakáskiadás egy gyermeke(ke)t nevelő család számára történik.
A másik fontos kérdés, hogy a jövedelem melyik részét érintené az adókedvezmény. Észszerűen arra lehet következtetni, hogy az adott magánszemélynek ingatlan-bérbeadásból származó jövedelméből lehetne igénybe venni, és akkor felmerül a következő kérdés: ha több ingatlant ad ki, akkor ezt lakásonként elkülönítve kell-e nyilvántartani, vagy elég-e a teljes adómentességhez, ha az egyik ingatlant három- vagy többgyermekes család lakja bérlőként?
Szintén fontos kérdés, hogy aki egyéni vállalkozóként adja ki ingatlanját, annak bevételei között el kell-e különíteni az ebből származó bevételt, és a kedvezményt csak erre veheti-e igénybe, vagy teljes vállalkozói tevékenységére? Ez újabb adminisztrációs terhet rakna az egyéni vállalkozó vállára.
Ugyancsak kérdésként merül fel, járna-e adókedvezmény akkor, ha a lakbért részben vagy egészben a munkaadó fizeti a család helyett.
A javaslat elfogadás esetén tehát a kormánynak ezekre a kérdésekre is választ kell majd adni a konkrét intézkedés kidolgozása során.
Az indítványt először az Országgyűlés illetékes bizottsága fogja tárgyalni az őszi ülésszak szeptember végi várható kezdete után 30 napon belül. Mivel nem kormánypárti javaslatról van szó, így az vélhetően már itt lekerül a napirendről, de ha valami csoda folytán mégsem, akkor a Ház akár már év végig is elfogadhatja, így akár jövőre hatályba léphet.
