6p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Az élen nem változott a sorrend, többen erdővagyonukat is gyarapították, de van egy kivétel.

Azé a föld, aki megszerzi – mondhatnánk, s ez Magyarországon is igaz. A kedd éjfél óta nyilvános és tavaly november elejei állapotokat tartalmazó képviselői vagyonbevallásból egyértelműen leszűrhetjük, hogy a bezsákolt szántó, erdő vagy legelő annyira a szívéhez nőtt az érintetteknek, hogy nem akarnak megválni ezektől. A mögöttes indok egyszerű: ha éppen nem kell sürgősen nagyobb összeg - például a gyereknek ingatlant venni vagy magániskolába íratni, netán külföldre küldeni –, akkor ülni kell az ilyen vagyonon és lehetőleg jó pénzért bérbe adni. Ez érvényes a lakásokra is, a túlnyomó többségnek van ilyen ingatlana is, általában 50 százalékos tulajdoni arányban. 

A szántók értéknövekedése már évek óta tart, áruk még mindig messze vannak a nyugat-európaitól. Fotó: Depositphotos
A szántók értéknövekedése már évek óta tart, áruk még mindig messze vannak a nyugat-európaitól. Fotó: Depositphotos

A jó hazai termőföld évek óta folyamatosan drágul, 2021-ben hektáronként 2,1 millió forint volt az átlagára, tavaly ez további 4-6 százalékkal nőhetett. Különösen az ország déli-délkeleti és keleti körzeteiben, tehát ha semmit sem tesz vele a tulajdonos, akkor is szépen megy fel az értéke. 

A piacon talán a szántó kapja a legnagyobb figyelmet, hiszen oda összpontosítanak a képviselő földesurak, ott akarnak újabbakat szerezni, de az elmúlt egy esztendőben kisebb volt a lendület, mint az azt megelőző pár évben. Két fideszest érdemes kiemelni: Farkas Sándort, aki a 2021-es listán még a kilencedik volt a maga 51 hektárjával, s ezt sikerült feltornásznia 113 hektárra, amivel most az ötödik helyen találta magát.

Rögtön Lázár János mögött, aki csekély 10 hektárral gyarapodott szűkebb hazájában, Hódmezővásárhely és Földeák környékén, utóbbinál már 2020-ban is vett 16 hektárnyi szántót. Az újdonsült miniszter Mádon kisebb szőlővel bővítette az ottani 2,1 hektáros szőlőbirtokát, ugyanakkor bevallotta, hogy az egyik banknak 58 millió forinttal, egy magánszemélynek pedig 55 millió forinttal tartozik.

Ők ketten azonban továbbra is csak a hátát nézik a párttársaknak: a harmadik Szabó Zsoltnak, az ezüstérmes Győrffy Balázsnak és főleg az évek óta megszoríthatatlan Bánki Eriknek. A több hevesi település közelében mezőgazdasági területeket tulajdonló bronzérmesnek bérbeadásból is van jövedelme, de nem közölte, hogy mennyi, viszont 19 millió forintos bankbetétje mellett 27 millió forintos hiteltartozást halmozott fel. A Nemesgörzsöny környékén nagy úrnak számító második helyezett tavaly szerény volt, csak egy 1581 négyzetméteres kivett, beépítetlen területet vásárolt Márógyon. Nem panaszkodhat azonban, mert például nevén van mintegy 38 hektárnyi bányatelek is Takácsinál.

A tavalyi elszámoláskor a top 10-be tartozók közül továbbra is itt szerepel Turi-Kovács Béla és Dankó Béla (mindketten változatlanul 50 hektár körüli értékkel), továbbá Lezsák Sándor és Horváth István (28-28 hektárral) és Bencsik János is. Mindannyian kormánypártiak. Utóbbi bevallása annyiban érdekes, hogy tavaly ilyenkor még 110 hektárnyi szántót jegyzett, most meg csak mintegy 50-et, tehát vélhetően eladta vagy elajándékozta a többit. A top 10 tagja lett őket megelőzve Hargitai János, aki 40 hektár ura. Mellár Tamás (Párbeszéd) 22 hektárral szerepel, akárcsak tavaly, viszont nincs már a listán a parlamentből távozott Steinmetz Ádám (Jobbik), pedig a 64 hektárjával azért labdába rúghatna.

Kedvelik az erdőket is a képviselők, a fideszes Apáti István például közel 300 hektár felett rendelkezik Csengernél, ennek egy része legelő is. Viszont az évek során összeszedett mintegy 25 hektárnyi gyümölcsöst és 4 hektár szántót, 2022-ben Solymáron egy 1380 négyzetméteres telken lévő ház ajándékként került a nevére. Tasó László (Fidesz) nem kevesebb, mint 92 hektárnyi erdőt mondhat magáénak, amit 10,6 hektárnyi szántóval kiegészített amióta képviselő, mindezt Nyíradony környékén, tavaly pedig ugyanott vett egy 4419 négyzetméteres zártkertet is.

A Mi Hazánk színeiben fellépő, mindössze 35 éves Dócs Dávid Cserháthalápon az elmúlt pár évben tett szert 14,5 hektárnyi erdőre, amit 2022-ben megfejelt további 3200 négyzetméterrel. Ezen kívül 27 hektárnyi szántó-legelő kombója is van. Jövedelmét polgármesterként és megyei képviselőként is gyarapíthatja.

A DK-s Dávid Ferenc inkább a zuglói lakásokban hisz, a már meglévő 72 négyzetméteres ottani lakóingatlanához tavaly hozzácsapott egy 73 négyzetméteres társasházi otthont, aminek fele részben tulajdonosa. A független Hadházy Ákos elment egészen Bécsig, ott egy 30 négyzetméteres garzon felét szerezte meg 2022-ben., a Facebook-bejegyzése szerint házeladásból, hitelből és állatorvosi fizetéséből fedezte a költségeket. A kormányfő szűkebb hazájának számító Fejér vármegyében tevékenykedő, régi motoros Tessely Zoltán fideszes honatya az ellenkező irányba indult, észak-keletre, a borsodi határhoz közeli Füzérre, ott vásárolt egy 2010 négyzetméteres vendégházat.

Nesze, semmi
A K-Monitor felhívta a figyelmet, hogy az idén bevezetett szabályok szerint már nem kell megjelölni a képviselő, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok kizárólagos használatára fenntartott ingatlant. Így a nyilvánosság elől elrejtve maradnak a képviselők otthonát adó ingatlanok. Az új szabály azért is indokolatlan, mert az ingatlan azonosítását lehetővé tevő pontos cím vagy helyrajzi szám megadása nem kötelező.

A vagyongyarapodásnál nem csupán azt érdemes megvizsgálni, hogy tavaly vagy tavalyelőtt mi került a képviselők birtokába, hanem azt is, hogy a korábban szerzettek milyen értéknövekedést értek vagy érhettek el. A kormánypárti képviselők jelentős része már nem az első ciklusát tölti, vagyonnyilatkozatukban a múlt évtizedben szerzett ingatlanokból is szép számmal van. Közöttük sok az újonnan épített, amely pont a nagy lakásdrágulási hullám előtt került hozzájuk és vélhetően nem voltak rászorulva arra, hogy értékesítsék az évek alatt – így jelentős értéknövekedést könyvelhettek el.

A mezőgazdasági területek (szántók, erdők, beépítetlen területek) helytől függően drágulhattak. Az Alföld jelentős részén az elmúlt években nagyon megugrott a termőföld értéke, de még mindig nem éri el az osztrák vagy a holland mutatókat, ezeket szokták összehasonlításul figyelni a gazdák. A borvidéki körzetekben szerzett szőlők ugyancsak drágultak, közvetve értéknövelő, hogy például a tokaji vidéken számtalan idegenforgalmi beruházást hajtottak végre vagy jelentettek be az elmúlt egy-két évben. Nem véletlenül lett ott hirtelen sok kormánypárti szőlőbirtokos, akik közvetve ezekből a beruházáskból is profitálnak.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!