Felértékelődtek a családi házak, ami a telekpiaci forgalom növekedésével, egyúttal jelentős áremelkedéssel párosult: az országos összegzés szerint a frekventált településeken idén 25 százalékkal emelkedtek a telekárak a tavalyi év azonos időszakához képest. A keresletbővülés 16 százalékkal haladta meg a tavalyit, ami a javuló gazdasági helyzettel, a csökkenő inflációval, illetve a CSOK+ bevezetésével magyarázható.
Fotó: Depositphotos
Az OC közvetítésével értékesített telkek esetében a korábbiakhoz hasonlóan a főváros a legdrágább: a XVII. kerületben 58 ezer forintot kérnek egy családi vagy ikerház építésére alkalmas telek négyzetméteréért, de a többi külső pesti kerületben is hasonló ár az irányadó. A XVIII. kerületben 83, a XIX. kerületben 90 ezer forint az átlagérték, míg a XI. kerületben már a 100 ezer forintot is meghaladja a négyzetméterár átlaga. A nagyobb társasházak építésére alkalmas telkek ennél is magasabb fajlagos áron kelnek el a fővárosban.
A fővárosi agglomerációban Törökbálint a rekorder, 57 ezer forinttal, de Nagykovácsi 52, és Solymár 43 ezer forinttal hasonló árszintet képvisel. Budapesttől távolabb azonban ennek töredékért lehet már építési telket vásárolni: Cegléden és Verőcén például mindössze 11 ezer forint a négyzetméterenkénti átlag.
A nagyvárosok telekárai között jelentős különbségek tapasztalhatóak: a legdrágább Debrecen, négyzetméterenként 41 ezer forintos átlaggal, Győrben ennek a fele, míg Sopronban 15 ezer forint az átlagérték. A legtöbb városban – Eger, Székesfehérvár, Pécs – 10 ezer forint körül alakul a négyzetméterár.
„A több mint négyszeres különbség csak részben magyarázható a városok közti árkülönbséggel, a kínált telkek városon belüli elhelyezkedése is döntő. A városok perifériáján lévő, kedvezőtlen infrastrukturális adottságú telkeket a belvárosiak töredékéért értékesítették” – árnyalta a képet a cég szakértője.
A telkek árazásában sokat számít a lokáció, de hatással van a fajlagos árra a méret is: a kisebb telkek négyzetméterre vetítve drágábbak, a nagyobbak (amelyek jellemzően vidéken és a kisebb településeken fordulnak elő) fajlagosan olcsóbbak, de abszolút értékben kisebb a különbség. A beépíthetőség, valamint a közművek megléte ugyancsak befolyásolja az árat.
