Legkésőbb szűk két hónap múlva elkészül az a lista, ami az idén átadandó, állami tulajdonú kastélyokat tartalmazza. A kormány azt várja, hogy első körben a legnagyobb magyar vállalatok átérzik a jelentőségét a kulturális örökség megőrzésének, teljeskörűen felújítják, majd üzemeltetik az ingatlanokat és az év egészében a lakosság rendelkezésére bocsátják – ezt fejtegette Lázár János építési és közlekedési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) honlapján most megjelent podcastban.
Fotó: Depositphotos
Lázár János először tavaly márciusban állt elő ezzel az ötlettel, majd decemberben már az OTP-t említve beszélt arról, hogy egyfajta örökbefogadásra lenne szükség, hogy legyen végre igazi gazdája ezeknek az ingatlanoknak. Szerinte van nyitottság a legnagyobb magyar cégek oldaláról, a miniszter megnevezett néhányat, amelyektől gyakorlatilag elvárja, hogy beszálljanak. Konkrétan szólt a következőkről: Mol, OTP, Richter, és ide sorolta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH-t is.
„A sajtó osztogatásról beszél, de ez nem igaz, mi felelősségteljes hozzáállást várunk el a nagy cégektől. Ezek a kastélyok nem a NER bulihelyei lesznek. Azt várjuk, hogy ezek a nagy cégek a hóna alá nyúljanak a kastélyoknak, tejes körűen felújítsák azokat a következő pár évben, nagyon sok pénzt költve rájuk” – hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy nem elég csak a sportra költeni, a kulturális értékek megőrzése is fontos és az is, hogy ezeket integrálják a teljes hazai kulturális kínálatba.
Az állam kezében maradnának
- keszthelyi Festetics-kastély
- nagycenki Széchenyi-kastéy
- fertődi Eszterházy-kastély
- geszti Tisza-kastély
- Fenékpuszta majorság
Sikeresnek nevezte a csehországi példát, ahol egy másik üzleti modellt követtek. Visszaadták az eredeti tulajdonosoknak a kastélyokat az összes vagyontárggyal együtt, ők felújítják és saját hasznukra üzemeltetik ezeket. Nálunk másik utat választott kormány: nem akarta visszaadni, megtartotta állami tulajdonban, ám most, mivel egyértelmű, hogy nem képes jól és hatékonyan üzemeltetni és pénze sincs a felújításokra, ezért átadja magáncégeknek, de kötelezettségvállalással együtt.
„A várható felújítások egyrészt jól jönnek az építőiparnak, új munkahelyek létesülhetnek, másrészt a hatékony üzemeltetést is meg tudják oldani a nagy cégek, ehhez van elegendő pénzük és tapasztalatuk” – fejtegette.
Az eddigi kastélyfelújítások egy részében a NER oszlopos tagjai is szerepet kaptak és mivel az említett vezető magyar cégek közül több is jó kapcsolatokat ápol a kormánnyal ritkán vitatkozó építőipari cégekkel, szinte garantálható, hogy azok megint megrendelésekhez jutnak.
Fotó: nvkp.hu
A napokban lett kész például a geszti Tisza-kastély (Békés vármegye), ott a West Hungária Bau (WHB) végezte a munkákat egy konzorciumban. Fertődön a Mészáros Lőrinchez tartozó ZÁÉV Zrt. kapott egy nagy falatot, ugyanez a cég dolgozhatott a fenékpusztai ingatlannál is. A szabadkígyósi Wenckheim-kastélynál a Hódút Kft. és a Duna Aszfalt Zrt. volt a generálkivitelező. A füzérradványi Károlyi-kastélyt az EBH Invest újíthatta meg. Három évvel ezelőtt a bajnai Sándor-Metternich-kastélyegyüttes (Komárom-Esztergom vármegye) felújításának megbízása a Pharos ’95 Kft.-nek jutott.
Nem ment el szó nélkül a miniszter amellett sem, hogy bizonyos kastélyoknál csak félmunkát végeztek. Több helyütt is csupán az ingatlanok egy részéhez nyúltak hozzá, a többi „szinte romokban hever” és ez elfogadhatatlan, ezeket a munkákat be kell fejezni.
Elvileg a kastélytörvénynek kellene szabályozni mindenféle mozgást a kastélyok esetében, így az átadást vagy eladást is. De a végleges szöveg elfogadása egyelőre késik, idén áprilisban a parlament illetékes bizottsága hirtelen levette a napirendről. Tavaly Novák Katalin akkori államfő javaslatára az Alkotmánybíróság elkaszálta az ingyenes magánkézbe adást is lehetővé tévő törvénytervezetet, amit Lázár felháborodva fogadott. Most viszont nem hallottunk ellenkezést Sulyok Tamás köztársasági elnöktől, így az ingyenes átadás simán megtörténhet.
