Júliusban 1,6 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak júniushoz képest, az albérletszezont érintő drágulás a korábbi években látottakhoz képest visszafogott maradt. Budapesten egy hónap alatt 1,7 százalékkal nőttek az albérletárak. Éves összevetésben 5-5,5 százalékos bérletidíj-emelkedés történt országos szinten és a fővárosban – írja az ingatlan.com.
A ponthatárok kihirdetését követően már meg is torpant az áremelkedés a KSH–ingatlan.com júliusi lakbérindexe szerint. Budapesten július eleje és a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése között 260 ezerről 266 500 forintra nőtt a kiadó lakások átlagos bérleti díja, de augusztusra ismét 260 ezer forintra süllyedt.
A VIII. kerületben 240 ezer, a IX. kerületben 250 ezer, a XI. kerületben 280 ezer, a XIII. kerületben pedig 270 ezer forint volt a mediánérték. Érdekesség, hogy a IX. kerületben egy évvel korábban még 275 ezer forint volt a medián, azóta tehát 25 ezer forinttal csökkent. A legolcsóbb kerületek közé sorolható továbbra is a XVIII. kerület, 200 ezer forintos árszinttel. A XIX., XX. és XXI. kerületben egyaránt 210 ezer forint körül alakult a bérleti díjak mediánja.
„Sokat elárul a piac jelenlegi helyzetéről, hogy 2020 óta csak 2025 júliusában volt a mostaninál kisebb a havi drágulás, akkor országosan 1,4 százalékos emelkedést mért a lakbérindex. Ráadásul a mostani áremelkedés sem bizonyult tartósnak” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Fotó: ingatlan.com
A többi egyetemvárosban sem következett be látványos áttörés: Debrecenben 220 ezer, Szegeden 210 ezer, Győrben és Székesfehérváron 200-200 ezer, Pécsen 180 ezer, Miskolcon pedig 130 ezer forint volt a bérleti díjak középértéke. Szegeden tavaly még 170 ezer forint volt a medián.
A kiadó lakások kínálata az elmúlt hetekben bővült: június vége és augusztus eleje között országosan 4 százalékkal, Budapesten 5,4 százalékkal nőtt a választék, az egy évvel korábbinál ugyanakkor továbbra is szűkebb. Országosan közel 9 százalékkal, Budapesten mintegy 6 százalékkal, a megyeszékhelyeken pedig 16 százalékkal marad el a kínálat az egy évvel korábbitól.
A nagy kínálattal rendelkező fővárosi kerületek többségében az elmúlt hetekben nőtt a választék. A XIII. kerületben 16, a IX. kerületben 14, a VII. kerületben 11 százalék körüli bővülés történt július végéhez képest. Az egyetemvárosok közül Debrecenben 13, Miskolcon 10, Pécsen 7 százalékkal nőtt a kínálat, Szegeden pedig több mint harmadával bővült a választék.
Balogh László szerint hosszabb távon a lakáskiadás befektetési vonzerejét a bérleti díjak mellett a más eszközökkel elérhető hozamok alakulása is befolyásolhatja. „Ha Magyarország közeledne az euró bevezetéséhez, és ezzel párhuzamosan tartósan alacsonyabbá válnának az állampapírpiacon elérhető hozamok, az ismét javíthatná a lakáskiadás relatív vonzerejét a befektetők szemében. Ez azonban egyelőre csak hosszabb távú lehetőség, amelynek megvalósulása számos gazdasági és piaci feltételtől függ. Ráadásul az ingatlan-áremelkedés lassulása, illetve a lakáskiadás jelenleg csökkenő hozamszintje miatt az ingatlan, mint befektetés egyelőre folyamatosan veszít a népszerűségéből. Ezért szűkül tavaly óta a kiadó lakások kínálata is” – tette hozzá az ingatlan.com szakértője.
