Az építőipar egészét rosszul érinti a Hormuzi-szoros blokádja. Azoknak az építőanyagoknak az ára, amelyek gyártása a kőolajszármazékokra (bitumenre, műanyagokra) épül, azonnal 10-20 százalék közötti mértékben megemelkedett – közölte Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője a Magyar Tudományos Akadémia épületében megrendezett sajtótájékoztatón.
Mint rámutatott: „A bitumenes tetőszigetelő anyagok ára 15 százalékkal ugrott meg, miként a polisztirol lemezek, hőszigetelő termékek ára is. Áprilistól a kerámiacserép- és téglagyárak 10-15 százalékkal emelik az áraikat, mert a földgáz jegyzése 70 százalékkal nőtt az iráni háború kirobbanása óta.” A további dráguláshoz a fuvardíjak 5-10 százalékos emelkedése is hozzájárul.
Markovich Béla nem számít jelentős termékhiányra. Ugyanakkor a jövőben tervezett áremelések miatt azt javasolja mindazoknak, akik építkeznek, hogy minél gyorsabban próbálják beszerezni a szükséges alapanyagokat.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Az olaszországi székhelyű Mapei csoport vezérigazgatója, Valentina Rosi a hormuzi válsággal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy megpróbálják megelőzni a negatív gazdasági hatásokat. „Nem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy egyáltalán nem aggódunk, de óvatos bizakodást érzünk, ami persze a háború további fejleményeitől is függ” – mondta.
Nehéz éven van túl az építőipar
Valentina Rosi a sajtótájékoztató elején kifejtette, hogy az elmúlt öt évben csoportszinten 60 százalékkal növelte árbevételét az építészeti megoldásokat kínáló, építőipari alapanyagokat gyártó, valamint szakembereket képző Mapei. A cég 94 leányvállalattal 59 országban van jelen a nagyvilágban, Hongkongtól az Egyesült Államokig, összesen 108 gyártóüzemmel. Magyarországon 35 évvel ezelőtt jelent meg: a fő gyártóbázisa Sóskúton, a központja pedig Budaörsön található.
Tavaly a magyarországi építőipar a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2,8 százalékkal nőtt, az ágazat termelése meghaladta a 8 ezer milliárd forintot. Markovich Béla szerint ez valójában stagnálásnak felel meg.
„2025 nehéz év volt az építőipar számára. Már három éve hiányoznak az állami beruházások, ami leginkább a nagy és a közepes cégeket hozza nehéz helyzetbe.”
Tavaly a lakossági megrendelések adtak elegendő munkát az építőipari vállalkozásoknak és szakembereknek. A felújítások dominálták a piacot az építésekkel szemben, ami Markovich Béla szerint idén is hasonlóan alakulhat.
Ugyanakkor a lakossági piacon is meghatározó volt az állami támogatások szerepe. A kivitelezők 58 százaléka végzett az elmúlt hat hónapban olyan munkát, ami az állami programokkal volt összefüggésben. Arányaiban a legtöbb megrendelést (43 százalékkal) a Vidéki Otthonfelújítási Program generálta, majd az energetikai beruházásokat célzó, egyébként meglehetősen bonyolultan működő Otthonfelújítási Program (38 százalékkal) következik.
Az Otthon Starthoz kötődő munkák az átlagnál alacsonyabb számot (28 százalék) tesznek ki, a CSOK Plusz és a Falusi CSOK is beelőzött. Markovich Béla szerint ezek az adatok is jól jelzik, hogy a magyar lakóingatlan-piacon szükség lenne még újabb átfogó, nemcsak energetikai célokra felhasználható, egyszerűen működő felújítási támogatásokra.
Nőtt a szakemberhiány, de még elfogadható a helyzet
A Mapei Kft. a sajtótájékoztatón bemutatta a 2026-os építőipari szakemberhiányról szóló kutatását is. Ebből kiderült, hogy a tavalyihoz képest három nappal többet, átlagosan 56 napot kell ma várni egy kivitelezőre Magyarországon. A szakemberhiány tehát ismét nőtt, „de az 56 napos átlag még mindig elfogadható. Nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy egy szakember egy új munkát el tudjon vállalni” – fogalmazott Markovich Béla.
Az Mfor kérdésére hozzátette, hogy amennyiben az állami beruházások ismét beindulnának (mivel a piac hirtelen felpattanására nem sok esélyt látni), akkor várható, hogy akár nagyobb mértékben is tovább emelkedhet a szakemberhiány. A koronavírus-járvány előtti években például 130 nap körül volt az átlagos várakozási idő. Markovich Béla szerint nem egészséges, hogy a magyar építőipar ekkora mértékben támaszkodik az állami beruházásokra.
„Magyarországon az állami megrendelések aránya meghaladja a 30 százalékot, míg Németországban 5-7 százalék körül mozog”.
Fotó: Mapei Kft.
A szakemberhiány régiónként nagy eltéréseket mutat. Átlagosan a Dél-Alföldön a leghosszabb, 65 napos a várakozási idő (a BYD szegedi gyárához kapcsolódó beruházások jelentős kapacitásokat foglalnak le), majd a Közép-Dunántúl (63 nappal) és Közép-Magyarország (58 nappal) következnek. Budapesten átlagosan 54 napot kell várni egy jó szakemberre. Az alacsonyabb szám abból is fakad, hogy a legtöbb építőipari munka a fővárosban adódik, így itt is van a legtöbb kivitelező, nagyon sokan vidékről ingáznak fel Budapestre.
A hagyományoknak megfelelően Északkelet-Magyarországon gyorsabban lehet szakembert találni, 47-49 nap az átlagos várakozási idő. Kérdésünkre Markovich Béla elmondta, hogy a Debrecen körül épülő nagy akkumulátoripari gyáraknak nincs olyan elszívó hatásuk, mint amilyet Szegeden látni a BYD kapcsán. Egyébként itt nem is feltétlenül magukra az üzemekre kell gondolni, amelyek építésén sok kínai vagy külföldi szakember dolgozik, hanem a gyárakat kiszolgáló infrastruktúrára.
Szakmánként pedig a legtöbb időt generálkivitelezőre (63 nap), burkolóra (60 nap) és kőművesre (59 nap) kell várni.
A Kelet olcsóbb, a Nyugat drágább
A szakipari munkák átlagos díja csak nagyon enyhén, 1 százalékkal emelkedett 2026-ra az egy évvel korábbihoz képest, négyzetméterenként 9596 forintra. A kivitelezők többsége, 56 százaléka tervez munkadíjat emelni az év folyamán, átlagosan 10 százalékkal.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Mapei felmérése még az iráni háború kirobbanása előtt készült. A további alapanyag-drágulást tehát még nem tartalmazzák a várakozások. Miként azt is érdemes hozzátenni, hogy 2025-ben átlagosan 14 százalékos áremelést terveztek a szakemberek, amiből végül csak 1 százalék valósult meg.
Fotó: Mapei Kft.
„Több mint 3500 forintos eltérés van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéjének munkabérei között. A különbségek elsősorban a gazdasági fejlettségben, a beruházások koncentrációjában és a fizetőképes keresletben látható eltérésekkel magyarázhatók” – hangsúlyozta Markovich Béla.
Meglepő, de nem Budapesten, hanem a Közép-Dunántúlon kerül a legtöbbe egy szakember. A négyzetméterenkénti átlagos munkadíj itt 10 402 forint. Egy éve még a főváros állt az élen, ahol idén már „csak” 10 072 forint ez az összeg. Veszprém vármegye különösen kiemelkedik, 10 972 forinttal, de a Komárom-Esztergom vármegyei kivitelezők sem panaszkodhatnak (itt átlagosan 10 614 forint a díj). A legolcsóbb helyszínek Hajdú-Bihar (7947 forinttal) és Békés vármegye (7413 forinttal).
Öregszik a szakma, ráadásul a kóklerekkel is meg kell küzdeni
A Mapei Kft. felmérése szerint enyhén javult az építőipari szakemberek hangulata, akiknek már a hat százaléka mondta azt, hogy könnyebb lett munkát szerezni, az egy évvel korábbi négy százalékhoz képest. A megkérdezettek 13 százaléka szerint nehezebb lett ez a folyamat, de ez is lényeges javulás a tavaly mért 22 százalékhoz képest.
A szakemberek megosztottak abban a kérdésben, hogy jó, vagy rossz irányba mennek-e a dolgok az építőiparban (34-34 százalék az arány). Akik pozitív tendenciákat látnak, azok a technológiai fejlődést, a jobb anyagokat és szerszámokat jelölték meg a legfontosabb okként.
Akik pedig pesszimisták, azok leginkább a kóklerekkel, kontárokkal magyarázták a negatív folyamatokat. Szerintük a hozzá nem értő (ráadásul az esetek döntő többségében még drágábban is dolgozó) kivitelezők miatt felhígult a szakma.
Azt már Markovich Béla tette hozzá, hogy az építőipari munkák a fiatalok körében – sokszor a szülők nyomására – nem igazán népszerűek. „Kihalófélben vannak a kétkezi szakmák, csökken a burkolók és kőművesek száma, öregszik a szakembergárda” – fogalmazott.
A Mapei Kft. ezért idén is jelentős erőforrásokat fordít a diákok, szakemberek, tervezők, építészek, kereskedők, de – a kontármunkák elkerülése érdekében – az építtetők képzésére is.
Fotó: Depositphotos.com
„Majdnem mindenkinél hallok rossz tapasztalatokról, hogy beleszaladt ebbe-abba egy kivitelezés során. Célunk, hogy nullára csökkentsük a kóklerek számát. De addig is, inkább magunk csináljuk meg a munkát, mint hogy egy hozzá nem értőre bízzuk azt, ráadásul jó drágán”
– tette hozzá Markovich Béla.
Aki egy jó tanácsot is elárult: mielőtt egy építőipari kivitelezővel szerződünk, kérjük el tőle pár korábbi megrendelőjének a telefonszámát, hogy ők személyesen tudjanak beszámolni az adott szakemberrel kapcsolatos tapasztalataikról.
