Magyarországon az év végén kifut az Otthonfelújítási program és még nem látni, hogy lesz-e a folytatás, mert a kormány a maga által okozott tűz eloltásával van elfoglalva egyszerre több gazdasági fronton. Egyetlen szó sem esik mostanában erről a rendkívül fontos témáról, ami hosszú távon sok millió ember életkörülményein javítana és jelentős energiamegtakarítást hozna.
A lakosság – érzékelve a kivitelezés folyamatos és egyre aggasztóbb mértékű drágulását – visszavett terveiből, a negyedik negyedévi számok ezt jelezték a GKI és a Masterplast szokásos október végi felmérésekor. Azóta még rosszabb lett a helyzet, a háztartások hátrább sorolták ezeket a terveket, mert fontosabb az élelmiszerre, a rezsire és ha van, akkor a dráguló hitelekre költeni, semmint félre tenni a felújításra vagy belevágni egy ilyen akcióba.
A kormány „rásegített” erre azzal, hogy értelmetlenné tette a napelemek és napkollektorok telepítését, ami szöges ellentétben áll azzal, amit korábban hajtogatott ezekkel kapcsolatban. Nem látni érdemi árcsökkenést az építőanyagoknál, szakembert továbbra is csak lasszóval lehet fogni, ha sikerül is, csak tavaszra vállalja.
Ajtó, ablak, klíma igen, napelem már nem annyira
A legnépszerűbb felújítási-korszerűsítési célok között szerepel a belső terek felújítása, a fűtési rendszer korszerűsítése, illetve a klímaberendezések beszerelése. A külső nyílászárók cseréjét és a hőszigetelési munkálatok elvégzését minden ötödik válaszadó tervezte idén októberben. A fürdőszoba felújítását, valamint napelemes és napkollektoros rendszerek telepítését minden hatodik válaszadó fontolgatta, de egy negyedévvel korábban még minden harmadik megkérdezett gondolt erre a GKI felmérése szerint.
Mindezt azért érdemes előrebocsátani, mert – ahogy más területeken is – Európa több országában sokkal következetesebben cselekednek a kormányok ezen a téren. Eltérő mértékű és szigorúan megjelölt felhasználási módok vannak érvényben, de az közös, hogy már jóval az energiaválság előtt beindultak a programok, amiket most tovább fejlesztenek a minél hatékonyabb energiafelhasználás érdekében.
négyzetméter, szintetikus hőszigetelés esetén 190 euró/négyzetméter az állam által nyújtott támogatás összege – derül ki az MNB késő őszi lakáspiaci jelentéséből.
Ausztriában 20–40 százalék között alakul a támogatás mértéke, ezt két módon lehet meghatározni: a felújítás révén elért abszolút energiahatékonysági mutató alapján vagy alapterület-arányosan, az éves energiaigényen elért, kWh-ban megadott megtakarítás alapján. A jobb energetikára, illetve a nagyobb energiamegtakarításra kapható egyre magasabb arányú támogatás.
Németországban idén augusztusban ugyan 55-ről 25 százalékra csökkentették a teljes felújításra kifizethető pénz felső határát, de ha valaki csak a fűtést szeretné korszerűsíteni, akkor akár 40 százalékot is átvállal az állam. A mérték függ az új fűtési rendszer típusától, a hőszivattyús kaphatja a legmagasabb összeget. Mivel az ország az európai átlagnál magasabb arányban függ az orosz gáztól, érthető ez a fókuszváltás.
A jegybanki összefoglalóban azt emelkék ki, hogy egyes esetekben nem, vagy nem csak a támogatott munkálatok körét határozzák meg, hanem elvárás, hogy az épület energetikai besorolása legalább egy szintet javuljon (Románia), bizonyos szintet érjen el (Egyesült Királyságban „C”) vagy az épület közel nulla energiaigényűvé váljon (Szlovénia). Az osztrákoknál vagy egy megadott szint vagy bizonyos mértékű javulás a minimumelvárás. A támogatásra jogosultak körét ezekkel összhangban gyakran a rosszabb energetikai besorolású (Egyesült Királyság) vagy a régebben épült (Ausztria, Észtország, Szlovákia, Szlovénia) ingatlanokra korlátozzák.
A támogatások jellemzően maximális összeghatárral rendelkeznek, amelynek mértékét egyéb tényezők is befolyásolhatják. Az összeghatár mértéke Észtországban maximum kétlakásos épületekre, területileg is differenciálva 20–40 ezer euró, társasházakra teljes körű felújítás esetén 1 millió euró, részleges felújítás esetén 100 ezer euró, Romániában családi házak esetén 14,4 ezer euró, Szlovákiában családi házakra az eredeti állapothoz képest való 30–60 százalék primer energiamegtakarítás esetén 14 ezer euró, 60 százalék feletti megtakarítás esetén 19 ezer
euró. Bécsben az összeghatár alapterület arányos, négyzetméterenként 60–190 euró között skálázódik a támogatási aránnyal együtt.
A támogatásokat az egyes államok többnyire EU-s alapokból vagy a központi költségvetésből finanszírozzák, szétosztásuk módjára azonban léteznek centralizált és decentralizált megoldások is. Előbbire példa Észtország, ahol ezt egy állami beruházási bank végzi, utóbbira pedig Bulgária, ahol önkormányzatok rendelkeznek a források allokációjáról. Az Egyesült Királyságban 2022 szeptemberében a támogatásra elkülönített összeg mintegy felét a Szociális Lakás Dekarbonizációs Alapba allokálták, hogy a szociális bérlakás-szolgáltatók épületfelújításait támogassa.
Cseh megoldás
Egyedi elem az egyes országok programjait tekintve a Csehországban alkalmazott kombinációs bónusz, ami minél több fajta energiahatékony és környezetbarát felújítási munkálat elvégzését ösztönzi azzal, hogy a háztartások a munkálatok minden meghatározott kombinációjának teljesítése (például zöldtető és napelemek együttes telepítése) esetén 10 ezer cseh korona (mintegy 400 euró) bónusztámogatást kapnak.
Szlovéniában az új, közel nulla energiaigényű egy-két lakásos ingatlanok építését vagy vásárlását az állam az energiaigénytől és a szigetelőanyag típusától függően 75–150 euró/négyzetméter mértékben finanszírozza, ami aktuálisan egy új lakás átlagos négyzetméterárának mintegy 2–4 százalékát teszi ki. A közel nulla energiaigényű, új, többlakásos épületek lakásainak nettó fűtött és szellőztetett területéből maximum 80 négyzetméterre 100 euró/négyzetméter, a régebbi, de teljeskörűen felújított többlakásos épületek lakásainak ugyanekkora területére pedig 150 euró/négyzetméter vásárlási támogatás igényelhető. Szlovéniában tehát nemcsak a meglévő állomány minőségének javulását, de a legjobb energetikájú lakások kínálaton belüli térnyerését is ösztönzi az állam.
Itt érdemes megjegezni, hogy nálunk az MNB Zöldhitel programja szolgál hasonló célokat. A 300 milliárd forintos keret azonban gyorsan elfogyott, a jegybank jelenleg vizsgálja, hogy miként lehetne folytatni. Még legalább 3-4-szer ekkora keretre lenne szükség egy valós áttörés eléréséhez, figyelembe véve a száguldó inflációt is.
Luxemburgban a 10 évesnél idősebb épületekben lakó ingatlantulajdonosok úgynevezett klímahitelt igényelhetnek, amelynek feltétele egy szakember segítségével elkészített előzetes energetikai felújítási koncepció benyújtása. Az alacsony jövedelmű háztartások legfeljebb 50 ezer euró mértékben, 15 éves futamidővel kamatmentes klímahitelt kaphatnak, a többi háztartás pedig 1,5 százalékpontnyi kamatkedvezménnyel juthat legfeljebb 100 ezer eurónyi klímahitelhez.
Hollandiában a felújítások meghatározott körére igénybe vehető energiamegtakarítási hiteleket egy nonprofit pénzügyi intézmény folyósítja. A kedvező, futamidő végéig fix kamatozást, így ebben az esetben részben a nyereségcélú felárak hiánya biztosítja, továbbá a hitelekhez nem kapcsolódnak tanácsadási, értékbecslési, előtörlesztési és – magánszemély adós esetén – közjegyzői költségek sem.
A hitel elérhető magánszemélyek és – energetikai szakember segítségének igénybevételével – legalább 8 lakásos lakóközösségek részére is. A hitel maximális összege alapesetben magánszemély részére 25 ezer euró, lakóközösségeknek lakásonként 30 ezer euró, de ezek mindkét esetben szigorú energiahatékonysági feltételek teljesítése esetén 50 ezer euróra, az éves szinten legfeljebb nettó nulla energiaigény elérése esetén pedig 65 ezer euróra emelkedhetnek. Az alacsony jövedelmű háztartások ebben az esetben is kamatmentes hitelre jogosultak.
Hollandiában a kiemelkedően nagy energiahatékonyságú lakások vásárlása esetén 9 ezer euró, nettó nulla energiaigényű lakás vásárlása esetén 25 ezer euró figyelmen kívül hagyható a hitel összegéből az adós jövedelmi kifeszítettségének vizsgálatakor. Emellett a hitelező a maximális hitelösszeg terén is felfelé térhet el a szabályozástól, a folyósított hitelösszeg a rendkívül energiahatékony lakások esetében azok értékének 106 százalékát (maximális LTV) is elérheti.
Lengyelországban igénylők széles köre (természetes személy, önkormányzat, lakóközösség, szociális lakásszövetkezet, vállalkozás) jogosult úgynevezett termo modernizációs bónuszra, amennyiben valamilyen termo modernizációs projekt megvalósítását – bankok meghatározott körétől felvett – hitelből finanszírozza. A lakóépületek, közműépületek energiahatékonyságának javítása mellett ilyen projekt lehet a helyi fűtési infrastruktúra, hálózatok és hőforrások kiépítése is. A bónuszt a lengyel BGK fejlesztési bank a hitel részleges törlesztése révén folyósítja. A bónusz
mértéke a hitelösszeg 16 százaléka vagy megújuló energiaforrás telepítése esetén 21 százaléka lehet.
