Minden szinten, szinte minden! Nincs karácsony Corvin nélkül! Még az is emlékszik ezekre a retro szlogenekre – melyek többségét az e műfajban is zseniális Romhányi József találta ki – aki nem is élt még, amikor alumíniumborítással fedték le a rossz állapotban lévő, az 56-os harcok miatt romos épületet. Úgymond, ideiglenesen, ami aztán fél évszázadig tartott.
Közel van a pályaudvarokhoz
A Corvin Palace nyitása már félig elkezdődött – itt is érvényesül tehát a szállodáknál megszokott soft opening, azaz „menet közben” nyitnak – de a nagyközönség az egész komplexumot, pontosabban annak egy részét, október 19-én veheti igénybe.
(Többekben felmerült, nem fogja-e a vásárló közönség összetéveszteni a Corvin Plázával, amely ugyancsak jogosan viseli a nevet, a Corvin mozi miatt.)
A Blaha Lujza tér majd 100 éve meghatározó épülete az egyik legrégebbi budapesti nagyáruház, amely élete egyes szakaszaiban biztos, hogy a leglátogatottabb volt.
A Keleti és Nyugati pályaudvarok közelsége miatt a vidékről érkező vásárlók számára különösen kedvelt lett. Ez a múlt század közepén, de a vége felé is, fontos szempont volt, hiszen az emberek nem autóval érkeztek a fővárosba.
Az Apolloban mozizhatott a nagyérdemű
Bizonyára kevesen tudják, de a Corvin helyén valamikor mozi működött, méghozzá az Apollo, amely, 1915-ben, az áruház építése miatt, átköltözött az Erzsébet körúti Royal Szállodába.
A helyére épült Corvin Áruházat, amelyet a hamburgi M. J. Emden und Söhne cég alapított, egymillió magyar korona alaptőkével, 1926. március 1-én adták át a vásárlóknak A részvénytársaság alelnöke, és az áruház első igazgatója Lewin Miksa volt. Az épületet Reiss Zoltán tervei alapján építették meg, klasszicizáló, díszes palotahomlokzatot kapott.
Szalonzene szólt a vendéglőben
Az egyemeletesnek tűnő homlokzat valójában négy emeletet rejtett maga mögött, melynek ablakai az épület teljes magasságában összefüggtek, és alig észrevehető fabetétek választották el. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid szobrászművészek munkái díszítették.
Valójában korai pláza volt ez a javából: működött benne vendéglő, kávéház, menetjegyiroda és gyorsfényképészet is. Divatbemutatókat és képzőművészeti kiállításokat is rendeztek a palotaszerű épületben. A vásárlókat délutánonként szalonzenével szórakoztatták.
A villanyrendőr és az első mozgólépcső
Az áruház megjelenésével a Blaha Lujza téri csomópont a főváros egyik legforgalmasabb kereszteződésévé vált, és itt, a Rákóczi út és a Nagykörút sarkán helyezték üzembe az ország első villanyrendőrét, 1926. december 23-án. (Villanyrendőrnek nevezik még ma is sokan vidéken a közlekedési lámpákat.)
A Corvinban nagy sikernek örvendett az 1931-ben felszerelt mozgólépcső, mely az első és sokáig egyetlen ilyen szerkezet volt az országban.
A Pesti Hírlap Képes Naptára 1930-ban így írt az áruházról:
Divatot diktált a középosztálynak
„Egész kis város ez az egyetlen épület, s ma már Európa legelső divatotthonává fejlesztette igazgatósága. Küszöbét nemcsak a főváros vásárlóközönségének ezrei lépik át, de óriási termeiben randevút ad egymásnak a vidék jó pénzért jót vásárolni szerető népe éppen úgy, mint azok a külföldiek, akik tudják, hogy Budapest divatkereskedelme nem marad ízlés, minőség és lelkiismeret tekintetében sem Párizs, sem London mögött… Mert ahogyan Európa divatját Párizs, a fővárosét a Corvin diktálja, és igen szerencsés, mesteri kézzel.”
Elsősorban a középosztály vásárolt itt, az arisztokrata réteg tagjai nem léptek be olyan helyre, ahol más társadalmi rétegből származók számára konfekciót kínáltak. Ők egyedi öltözékeket, kalapokat csináltattak, a kastélyokba ment el a szabó méretet venni, kelméket mutatni. A felső középosztály pedig inkább a Váci és Petőfi Sándor utcai szalonokat látogatta.
Óvoda is működött az ott dolgozók gyerekei számára
Az áruház a II. világháború során kiégett ugyan, de csupán kisebb sérüléseket szenvedett. 1944-ben bezárt. A talpra álló áruházat 1948-ban államosították. Újjáépítése után Budapest Nagyáruház néven működött.
Az 1956-os forradalom idején az épületet nagyobb károk érték. 1966-ban az Országos Áruházi Vállalat üzemeltetésébe adták, amely 1967-től Centrum Áruházak néven folytatta tevékenységét. Az áruház felvette a Centrum Corvin Áruház nevet. A 600 m²-es, többnyire szociális funkciót betöltő szinten, évtizedekkel ezelőtt, az áruház dolgozóinak gyermekei tölthették óvodás éveiket, illetve dohányzóhelyként működtek egyes részei.
Kezdődik a Centrum korszak
A belső felújítás mellett ekkor került a tér felőli homlokzatra, az, egyszerű alumíniumborítás. A rendszerváltást követően, 1991-től, Centrum Áruházak Kft. néven folytatták működésüket, majd később részvénytársasággá alakultak. A privatizáció 1992-ben kezdődött meg.
A kilencvenes évek közepén a korszerűbb bevásárlóközpontok létrejötte háttérbe szorította a Corvinhoz hasonló régi nagyáruházak jelentőségét és versenyképességét.
Jött a Skála, meg a kínaiak
A Skála többségi tulajdont szerzett 1997-ben a Centrum Áruházakban, majd a két vállalat 1999-ben fuzionált. Így a Corvin Áruház a Skála áruházak tagja lett. Ebben az időben már szóba került a felújítás, melynek során eltávolították volna a homlokzatot takaró alumíniumburkolatot is, de a terv végül dugába dőlt.
A Skála 2005-re belátta, hogy nem sikerült a fúzió, és így az ingatlanjaik eladása, illetve bérbeadása mellett döntöttek – írja a Wikipédia..
A felújításra szoruló áruházat a főleg női ruhákat árusító Tranzit Outlet vette bérbe 2005. február 15-től, de nem sokkal később az összes boltjukat, így a Corvinban levőt is bezárták. 2006 decemberétől, a Tranzit kiköltözése, valamint 5 hónap zárva tartás után, ismét Skála áruházként működött. Időközben újabb tervek is születtek a felújításra és modernizációra, de ezeket a 2008-as gazdasági válság söpörte el.
Amikor a Corvintetőre jártunk bulizni
Az áruház 2006 decemberében félig-meddig megújulva lépett a vásárlóközönség elé: a földszint nagy részén SPAR szupermarket, Libri könyvesbolt, BÁV-ékszerüzlet és -zálogfiók működött, míg az első és második emeleten ruházati termékeket és műszaki cikkeket árusítottak.
Dacára a kínai érdekeltségű tulajdonosi körnek, a kínálatban nemcsak kínai termékeket, hanem sok a márkás európai és magyar árut is kínáltak, főleg a női ruházati és a cipőosztályon. Az emeleten több kisebb szolgáltató cég is működött.
Meglepő sorsfordulat: a harmadik emeleten 2012 és 2017 szeptembere között a Művelődési Szint (MÜSZI) nevű független, önálló kulturális és közösségi központ működött.
A fiatalok körében közkedveltté vált a 2007 májusában a tetőteraszon megnyitott Corvintető, amely 2008-ban negyedik emeleti, zárt termekkel bővült.
Bontják a burkolatot
A 600 m²-es, többnyire szociális funkciót betöltő szinten, évtizedekkel ezelőtt, az áruház dolgozóinak gyermekei tölthették óvodás éveiket, illetve dohányzóhelyként működtek egyes részei.
A tetőtéri szinten kialakított bár, lokál és klub helyiségei koncerteknek, partiknak, kiállításoknak és különböző előadásoknak adtak helyet, ahonnan a VIII. kerület és a Budai-hegyek panorámájában is gyönyörködhettek a látogatók. A népszerű szórakozóhelyet a kerületi önkormányzat 2018-ban bezáratta.
Már 2017 novemberében híre ment, hogy a józsefvárosi képviselő-testület döntése szerint elbontanák az áruházat takaró alumíniumburkolatot. 2018. május 23-án elkezdődött az alumíniumburkolat eltávolítása.
Lesz modern művészeti galéria is
Ahogy akkor a lapok hírül adták, a Corvin tulajdonosa magánberuházásban tervezi az épület műemléki homlokzatának felújítását, a munkálatok utolsó ütemeként, a Blaha Lujza tér felújításával egyidejűleg. Először 2022-re tervezték a megnyitást, de ez az újabb tervek miatt ez 2023 tavaszára, majd őszére tolódott.
A Corvin Palace-ban - olvasható a Józsefváros Újság oldalán. - patika és egy könyvesbolt már működik, emellett üzletek, innovatív közösségi irodák, sőt egy Apollo névre keresztelt modern művészeti galéria is nyílik majd, utalva a hajdani mozira.
E forrás szerint a beruházó az elmúlt öt évben 20 millió eurót, azaz hét és fél milliárd forintot költött, új üzleteket és irodatereket létrehozva.
