A BT azzal bízta meg a Datamonitort, hogy "Enterprise Intelligence: az informatikai vezetők kihívása 2010-ben” című tanulmányához készítsen egy több mint 2400 számítástechnikai felhasználóra és 270 informatikai vezetőre és üzleti felsővezetőre kiterjedő globális felmérést. A tanulmány rámutat, hogy az informatikai vezetők csaknem kétharmada (61%-uk) van azon a véleményen, hogy az elavuló informatikai környezet akadályozza őket abban, hogy „globálisan gondolkodjanak”. Hasonló arányban (az informatikai vezetők 57%-a és a felsővezetők 60%-a) a nem kielégítő szoftvermegoldásokat okolják ugyanezért.
A BT Global Services előző vezérigazgatója, Hanif Lalani szerint "Ez a kutatás globális képet ad az informatikai vezetők és felsővezetők aktuális gondolkodásáról, és felhívásként kéne szolgálnia olyan kulcskérdések megoldásához szükséges lépésekhez, mint amilyen az informatikának a globális üzleti eredményességben játszott szerepe. A kutatás arra is rávilágít, hogy a jelenlegi légkörben az informatikai vezetők nagy fontosságú döntések előtt állnak annak kapcsán, hogy az eredményesség biztosításához miként közelítsék meg a fellendülést, ha az egyszer bekövetkezik. Egyre erősödő egyetértés van azt illetően, hogy az innováció kifizetődő lesz, ha kilábalunk a recesszióból.”
A felmérés eredményei azt is alátámasztják, hogy amennyiben a felhőszolgáltatások terén tapasztalható lesz az elemzők által 2010-re jósolt áttörés, komolyan foglalkozni kell az informatikai vezetők és üzleti felsővezetők e technológiáról alkotott elképzeléseivel. Az informatikai vezetők több mint fele (53%) például nem látja át, miként jelenthet számukra megtakarítást a számítási felhő (cloud-computing), jóllehet, a felhőszolgáltatás modelljét eleve arra tervezték, hogy csökkentse vagy felszámolja a tőkeberuházás szükségességét. Az informatikai vezetők és a felsővezetők többsége (57, illetve 53%) nem szívesen futtatna alkalmazásokat és tárolna adatokat külföldön található szervereken, ami arra utal, hogy a felhőszolgáltatások ütőképes globális piaca még mindig csak alakulóban van. A kutatás megmutatja, milyen messzire kell az informatikai közösségnek elmennie annak bizonyításához, hogy a felhőszolgáltatások már elég megalapozottak a vállalati igények kielégítéséhez is.
"Bár mi már olyan vállalati szintű felhőszolgáltatásokat nyújtunk, mint az UC (unified communications – egységes kommunikáció), a CRM (Customer Relationship Management – ügyfélkapcsolat-kezelés) és a VDC (virtual datacentre – virtuális adatközpont), sok szervezet még mindig csak az alkalmazás korai szakaszánál tart” – folytatta Hanif Lalani. "Ahogy ügyfeleink elkezdik érezni a gazdasági fellendülés pozitív hatásait, az olyan proaktív lépések, mint a felhők alkalmazása, segítségükre lesznek abban, hogy informatikai és hálózati szolgáltatási befektetéseik határozottan megtérüljenek.”
A 13 országban végzett felmérés egyértelműen rámutat, hogy az informatikai költségvetés gazdasági válság idején tett megszorításai rontják az üzleti teljesítményt. Az üzleti felsővezetők egynegyede állítja, hogy az informatikai költségvetés megszorításai károsan hatottak az innovációra, míg hasonló arányban (23%) vélik úgy, hogy a megszorítások megakadályozták egyes üzletek elnyerését. Több mint egynegyedük (27%) mondta azt, hogy a recesszió alatt üzletet vesztettek amiatt, hogy nem sikerült megtalálniuk a megfelelő információt, amikor szükség lett volna rá.
