Idehaza még 2002-ben dolgozta ki az akkori Szociális és Családügyi Minisztérium, illetve az Egészségügyi Minisztérium a hőségben végzett munkáról szóló rendeleteket, amelyekhez érdemben, azóta sem nyúltak hozzá.
Ahogy arról már beszámoltunk, idehaza nincs maximum hőfok, ami felett már nem lehet dolgozni. Legutóbb június 18-án, a 40 fok feletti hőhullám idején adott ki egy felhívást a Szociális és Családügyi Minisztérium, amiben összefoglalta az érvényben lévő szabályokat, és azok betartására kérte a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt. Itt közölték azt is, hogy egy ingyenesen hívható telefonszámon akár munkavédelmi tanácsadást is nyújtanak, ha valaki nincs tisztában a hőségben végeztetett munka szabályaival. A döntő tényező egyébként nem is a kinti csúcshőmérséklet, hanem az úgynevezett hőterhelés mértéke.
„A munkavédelmi szabályozás a munkahelyi klíma úgynevezett korrigált effektív hőmérséklete alapján határozza meg a hőterhelés mértékét. Ez nem egyszerűen a hőmérő által mutatott érték. A levegő hőmérséklete mellett figyelembe kell venni a páratartalmat, a légmozgást és a környezetből érkező hősugárzást is. Az átlag 24 °C feletti hőhatással járó munkahelyeken már speciális munkaszervezési és munkavédelmi intézkedésekre lehet szükség” – közölte megkeresésünkre Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum Kft. ügyvezetője.
A munkáltatók egyik legfontosabb kötelezettsége a megfelelő védőital biztosítása. A munkavállalóknak igény szerint, de legalább félóránként 14-16 °C-os ivóvizet kell biztosítani. Ez lehet vezetékes ivóvíz, ásványvíz, illetve azonos hőmérsékletű, ízesített alkoholmentes ital is. Ahogy korábban írtuk, a melegnek minősülő munkahelyeken általános szabályként óránként legalább 5, legfeljebb 10 perc pihenőidőt kell közbeiktatni. Fizikai munkavégzés esetén a szükséges pihenőidő hossza a hőterheléstől és a munka nehézségétől függ. Minél magasabb a hőmérséklet és minél megterhelőbb a feladat, annál gyakoribb és hosszabb pihenőidőt kell biztosítani.
A pokol dunaújvárosi kemencéi
Emellett további műszaki és egyéni védelmi intézkedésekre is szükség lehet. Ha a munkavállalót jelentős hősugárzás éri, az adott munkakör és a kockázatértékelés alapján megfelelő hővédő öltözetet is biztosítani kell. Tipikusan ilyen munkahely volt a nemrég megszűnt Dunai Vasmű Dunaújvárosban, ahol a kemencék mellett – főleg nyáron – bizonyos munkaállomásokon és kritikus pillanatokban a hőterhelés a 70-80 fokot is elérhette, de rendszeres volt az 50-60 Celsius fok közötti hőterhelés. Ilyen extrém körülményeket természetesen az emberi szervezet nem sokáig bír, ezért a vasműben szigorú technológiai és munkavédelmi szüneteket alkalmaztak. Szakaszos munkavégzés folyt. A legforróbb pontokon a kohászok gyakran csak 15-20 percet tölthettek folyamatosan, ezután kötelezően hűtött pihenőhelyiségbe kellett menniük, és váltották egymást. Nem mellesleg speciális, hővisszaverő védőruhában dolgozhattak csak. Mivel az emberi test 37 Celsius fokig számít normál hőmérsékletűnek, nem véletlen, hogy afölött már életbe lépnek a munkahelyi védelmi intézkedések.
„A szakmai előírások szerint a hőterhelés nem eredményezheti azt, hogy a dolgozó belső testhőmérséklete elérje vagy meghaladja a 38 Celsius fokot. A munkáltatónak folyamatosan figyelnie kell a munkavállalók állapotát. Ha valakinél a túlzott hőterhelés jelei – például szédülés, fejfájás, hányinger, zavartság, gyengeség vagy izomgörcs jelentkezik –, a munkavégzést azonnal meg kell szakítani. A dolgozót hűvös helyre kell kísérni, gondoskodni kell a folyadékpótlásáról, súlyosabb tünetek esetén pedig orvosi segítséget kell kérni” – részletezte az előírásokat Dénes Rajmund Roland.
Hasonlóan megterhelő lehet az üveggyártás és az üvegfúvás, valamint a tégla-, cserép- és kerámiaipar, ahol szintén magas hőmérsékletű kemencék mellett dolgoznak.
Fotó: Depositphotos
A vendéglátásban is komoly hőterhelés érheti a szakácsokat és a konyhai kisegítőket, főleg a rosszul szellőző, több sütővel, főzőlappal és más hőtermelő berendezéssel működő konyhákban. A nagyon meleg munkahelyek közé sorolhatók a pékségek, a mosodák, a kazánházak, valamint egyes élelmiszeripari és feldolgozóüzemek is.
Kánikulában, amikor valaki nem a speciális munkakörülményei miatt, hanem egyszerűen a kinti időjárás következtében kapna extrém hőterhelést, a Munka Törvénykönyve lehetővé teszi a 22 és 6 óra közötti időszakban történő munkavégzést is. Ez már azonban éjszakai munkának számít.
„Ez nem jelenti azt, hogy bármilyen építőipari vagy mezőgazdasági tevékenység automatikusan, minden további feltétel nélkül végezhető éjszaka. Figyelembe kell venni a zajvédelmi szabályokat, az éjszakai zajterhelésre vonatkozó szigorúbb határértékeket, valamint az adott település helyi önkormányzati előírásait is. Lakóövezet közelében például egy zajjal járó építkezés éjszakai végzése korlátozott vagy akár tiltott is lehet. Mezőgazdasági munkánál szintén mérlegelni kell, hogy a gépek működése mennyire zavarja a környéken élőket. Az éjszakai munkára vonatkozó munkajogi és egészségügyi korlátozásokat is be kell tartani. Fiatal, vagyis 18 év alatti munkavállaló egyáltalán nem osztható be éjszakára. Ugyancsak korlátozások vonatkoznak a várandós, illetve kisgyermeket nevelő munkavállalókra. Emellett figyelembe kell venni a munkaköri alkalmassági vizsgálat során megállapított egészségügyi korlátozásokat is” – sorolta a kihívásokat a Humán Centrum Kft. ügyvezetője.
A munkáltatónak éjszaka is ugyanúgy biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. Ilyen például a munkaterület megfelelő és egyenletes megvilágítása, a gépek és közlekedési útvonalak biztonságos használata, a szükséges pihenőidő, az elsősegélynyújtás feltételei, valamint az éjszakai munkából adódó többletkockázatok felmérése.
Jön az átszervezett munkarend?
„HR-szolgáltatóként azt látjuk, hogy a munkáltatók részéről egyértelműen növekszik az igény arra, hogy a nyári munkaszervezést a gyakoribbá és tartósabbá váló hőhullámokhoz igazítsák. A szélsőséges meleg ugyanis nemcsak munkavédelmi, hanem gazdasági szempontból is komoly kockázatot jelent. Csökkentheti a teljesítményt és a termelékenységet, miközben növeli a munkahelyi balesetek veszélyét. A fizikai munkát végzőknél egyre inkább előtérbe kerülhet a korábbi munkakezdés, a munkaidő esti vagy éjszakai órákra történő átszervezése, illetve az osztott munkaidő. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a dolgozók a déli, legmelegebb órákban hosszabb szünetet tartanak, majd később folytatják a munkát. Az irodai és szellemi munkakörökben pedig a távmunka vagy a home office jelenthet megoldást a hőség idején” – összegzett Dénes Rajmund Roland.
E téma várhatóan egyre hangsúlyosabban jelenik majd meg a munkáltatói és szakmai egyeztetéseken, mert a cégeknek hosszabb távon is alkalmazkodniuk kell a megváltozott időjárási körülményekhez. Ám arról egyelőre nincs hír, hogy egységes munkáltatói jogszabály-módosítási kezdeményezés lenne az illetékes minisztériumok előtt a nyári munkarend átfogó átalakításáról.
