Az Európai Bizottságban többen kételkednek abban, hogy képes lesz-e az új kormány lehívni az összes uniós pénzt az idén augusztusig felhasználható helyreállítási alapból – tudta meg a Népszava. A Magyarországnak járó uniós pénzekből 10,4 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon mintegy 3800 milliárd forint) felhasználásáért versenyt fut az idővel az új kormány: amit nem sikerül elkölteni augusztus végéig, az örökre elveszik, de ehhez számos reformot is végre kell még hajtani.
A Covid-járvány után létrehozott helyreállítási alapból, az RRF-ből Magyarországnak 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró hitel járna, csakhogy Magyarország az egyedüli tagállam, amelyik még el sem kezdte a lehívást, mert a leköszönő Orbán-kormány nem hajtotta végre kielégítően azokat a korrupcióellenes és átláthatósági feltételeket (úgynevezett 27 szupermérföldkövet), ami ennek előfeltétele volt. Ezen felül számos ágazati reform és konkrét beruházás szerepelt a magyar helyreállítási tervben. Az RRF szabályai a kifizetések csak akkor lehetségesek, ha ezeket a kabinet teljesíti. Bizonyos esetekben az Orbán-kormány tett ugyan lépéseket, több területen azonban figyelmen kívül hagyta az EU-s elvárásokat.
A Tisza-kormány és az Európai Bizottság közötti, jelenleg technikai szinten zajló tárgyalások most arról szólnak, hogy a korábbi helyreállítási tervből mi az, ami tartható, és milyen új célokat és új reformokat tudna teljesíteni aMagyar Péter kabinetje mindössze néhány hónap alatt. Hiszen az RRF szabályai alapján nincs kivétel, mind a 27 tagállamnak ennyi ideje van elérni a célokat. Az elvárások szigorúak, így sok másik országnak is problémát jelent minden cél elérése, így az összes pénz lehívása.
A Népszava információi szerint a Tisza ugyanakkor a tárgyalások során a teljes keretet meghaladó projektlistában gondolkozik, amelyről a következő időszakban eldőlhet, melyik megvalósítása lehetséges a szűk határidő alatt. Így, ha nem is hajtható végre minden, a keret lehető legnagyobb része felhasználható lesz.
A Népszava úgy értesült, hogy az Európai Bizottság tisztában van a speciális helyzettel, a testület úgy számol, Magyarország a hitelkeret egy bizonyos részét nem fogja tudni lehívni. A helyreállítási terv módosításáról éppen ezért tartanak most is az egyeztetések, így egy bürokratikus folyamatban az informálisan már jóváhagyott módosításokat fog az új kormány május végével prezentálni. Az eredeti céloknak való megfelelés, köztük a digitális és zöld átállás segítése fontos kritérium. A módosított tervet ráadásul a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
Vannak konkrét projektek, amelyeket nyilvánvalóan nem lehet végrehajtani néhány hónap alatt: az eredeti tervben szerepelt a HÉV-vonalak felújítása. Ilyenkor lehetőség lenne egy külön szervezet létrehozása, amelynek a célja, hogy az augusztust követő időszakban levezényelje ezt. Ilyen megoldásra utalt Magyar Péter is néhány hete egy sajtótájékoztatóján.
A legfontosabb prioritás a Tisza számára, hogy a lehető legtöbb uniós pénzt olyan projektekre hívják le, amelyek hosszú távú befektetést jelentenek – mondta a lapnak egy pártbeli forrás
Egy bizottsági forrás szerint mintegy 800 millió euró értékű projekt átcímkézése már tervben van: itt például az elmúlt években megvalósult energiahatékonysági beruházásokat lehetne elszámolni az RRF keretéből.
