Orbán Viktor a Kossuth Rádió pénteki adásában – ezúttal Brüsszelből – azzal kezdte interjúját, hogy a Voks 2025 több mint kétmillió szavazatával megállították Ukrajna EU-csatlakozását. A 444.hu cikke szerint kijelentette: Magyarország nem járul hozzá az első tárgyalási fejezet megnyitásához, márpedig amíg nincs egyhangúság, „előrelépést a tagság felé vezető úton nem lehet tenni”. Szerinte az uniós vezetők ezzel nem értenek egyet, és „keresik a megoldást, hogyan lehet félretolni a magyarokat”.
„Eddig egyedül álltam az útjukban, mint Tienanmen téren a tank előtt az egy darab ellenálló kínai, most már több mint kétmillióan vagyunk” – utalt a Voks 2025 eredményére.
Orbán azzal indokolta a magyar elutasítást, hogy Ukrajnának ugyanazok a jogok járnának, mint más tagállamoknak, például a munkavállalás, agrártámogatások és fejlesztési pénzek terén. A legfőbb érv szerinte azonban az, hogy „ez egy olyan ország, amely háborúban áll, még akkor is, ha önhibájukon kívül”. A csatlakozás így szerinte azt jelentené, hogy az EU „felvenné a háborút is”.
Arra a felvetésre, hogy a háború időközben véget érhet, azt mondta: „Most akarják felvenni Ukrajnát. Közvetlen fenyegetésről beszélünk.” Szerinte Ukrajna „definiálatlan entitás”, amelynek nem ismertek a határai, és nem tudni, hány lakosa van vagy lesz. Felidézte: a korábbi bővítéseknél előbb NATO-tagság biztosította a védelmet, majd jött az EU. Most viszont Ukrajnát nem lehet felvenni a NATO-ba, mert az háborúhoz vezetne Oroszországgal. „Ha nem lehet felvenni a NATO-ba, nem lehet rögzíteni a határait.” Orbán szerint Brüsszel egyre inkább úgy viselkedik, mint Moszkva: „utasítást küldözget Budapestre”, részben a Tisza és a DK közvetítésével. Ursula von der Leyenről azt mondta: „a brezsnyevesedés jeleit mutatja”.
Szerinte a migrációhoz hasonlóan a háború kérdésében is meg fog változni a hangulat, és most is a magyarok járnak elöl. A Tisza Pártot a brüsszeli vezetés megbízottjának nevezte.
