„Számoljuk fel a szegénységet Magyarországon 2030-ra! Kezdjük a 300 afrikai szegénységben élő kistelepüléssel és a nagyvárosok szegényfoltjaival, majd ne hagyjuk abba.”
A Magyar Nemzeti Bank előző elnöke, Matolcsy György nem túlzott. Egy hónappal azelőtt írta ezt, hogy a kormány döntött a Felzárkózó Települések (FeTe) program elindításáról, amelyben éppen 300 település vesz részt.
Az erről szóló kormányhatározat 2019. nyári, de a program ötlete már 2015-ben, Tiszabőn megszületett. Egy, a felzárkóztatási kormányprogramokra rálátó forrásunk arról beszélt, hogy a kétezres faluban a közfoglalkoztatás megbukott, az általános iskolába pedig nem jártak be a gyerekek. Aki mégis bement, azt megrágták a patkányok, a csapból pedig fonalférges ivóvíz folyt. „Így indult a FeTe program. Lementem Tiszabőre, ahol a kiskorúak aránya 60 százalék, a legfiatalabb nagymama 20-21 éves volt. Akkor döntöttük el, hogy elmegyünk a kormányhoz” – emlékezett vissza forrásunk.
Hasonló életkörülményekkel Budapesten legfeljebb Csepel külső, Duna-parti részén, vagy korábban a Hős utcában lehetett találkozni. A Corvin-negyed városrehabilitációja azonban nem működne a falvakban, ezért kellett egy kistelepülésekre szabott program. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egy szempontrendszer alapján összegyűjtötte azokat a településeket, ahol a legmagasabb a fiatalok eltartottsági aránya, és amelyek alkalmatlanok voltak arra, hogy esélyteremtő programokra pályázzanak. Többségük Borsod-Abaúj-Zemplén (84) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (69) megyékben található. A felzárkózó településeken összesen 300 ezer ember él, közülük 75 ezren gyerekek.
„Az a szándék, hogy az egy euró, ami elkezd gurulni Brüsszelből, minél inkább leérjen ezekre a településekre. Eddig azt láttuk, hogy az itt élőkhöz eurócentek sem mindig értek le. Ha körülnéztünk, nem láttunk érdemi változást, és sokszor alapvető szolgáltatásokat sem. A korábbi programok terepmunkája során kirajzolódott, hogy ezen a 300 településen valamit tenni kell” – mondta az Mfornak Lantos Szilárd, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat modellprogramjainak vezetője.
A FeTe program része a gazdaságfejlesztés, a munkaerőpiaci elhelyezkedés segítése, a lakhatási körülmények javítása, és érinti az oktatást, az egészségügyet is. „Nem volt még program, ami olyan fokú elérést vállal, mint a mi programunk. 100 ezer emberrel – és a születő gyerekek mindegyikével – dokumentáltan kapcsolatban kell lennünk. Ilyen mértékű elérésről egy komplex programban sincs szó” – mondta Lantos.
30 millió forint falvanként
A FeTe program tisztán kormányzati forrásból indult, a kezdeti szakaszban 31 településsel. A Belügyminisztérium először 1+1 milliárd forint támogatást adott a programra. Az első részt fordíthatták közvetlenül a program működtetésére, a támogatás másik felét infrastruktúrára, munkaszocializációra, munkahelyteremtésre, lakhatási beavatkozásra költhették.
A következő évben 36 újabb település csatlakozott a FeTe-hez, a Belügyminisztérium pedig 2+2 milliárd forintra növelte a támogatást. „A hazai forrás rugalmasabb és megengedőbb finanszírozási környezetet biztosított: ha találtunk egy alkalmas ingatlant, akkor meg lehetett állapodni, egyszerűbbek voltak a beszerzési szabályok” – emlékezett vissza Lantos.
A finanszírozás első köreit azonban nem mindenhol célozták megfelelően. Például, olyan falvakba telepítettek focipályát, ahol sem vízhálózat, sem bolt nem működött.
Kormányzati finanszírozás még 2021-ben is volt, de ebben az évben jött a Fókuszban a Gyermek uniós támogatási program. „Ez 5 milliárd forinttal indult, aztán meghízott, mert jött a lehetőség, hogy a hazai forrás helyett inkább az uniós finanszírozás adja a FeTe program alapját” – mondta Lantos. A Belügyminisztérium ekkor tervezte át a program finanszírozását, ezért az 2022 tavaszától kizárólag uniós forrásokból működik.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
Nagyecsedi helyszíni riportunk során azt láttuk, hogy jól alkalmazkodnak az uniós pályázatokhoz. Máshol viszont arra pályáznak, amire van forrás, nem arra, amire szükségük van. Például, egy másik településen egy harminc éve üresen álló paplakot újítottak fel, hőszigetelték, és a nyílászárókat is kicserélték.
Ez nem az Új Magyarország
A FeTe 2024 elejétől az uniós Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból (EFOP+) működik. Ennek a keretösszege 70 milliárd 442 millió forint, és 2029. június 30-ig használható fel. A települési programokra öt és fél év alatt 51-52 milliárd forint fordítható; a drogprevenciót, az adósságkezelést, az egészségügyi szolgáltatást, a sportot, a zenei programot pedig a fennmaradó összegből finanszírozzák. „Szerencsések vagyunk, hogy aláírhattuk a támogatási szerződést az EFOP Plusz-keretre, de ezt a forrást a kihívásokhoz képest mégis szűkösnek éljük meg. Azt látjuk, hogy 300 településre sok éven keresztül ez nem is olyan sok. Nem minden fér bele az EU-s finanszírozásba” – mondta Lantos.
Arról is beszélt: sokszor azt éli meg, hogy intézményi típusú feladatokat látnak el az uniós programok adta pénzügyi forrásokból. Szenvedélybeteg-ellátást, falu- és tanyagondnoki szolgáltatást működtetnek uniós fejlesztési forrásból, miközben létezik hazai normatív finanszírozási lehetőség is.
Ha a FeTe költségvetését összevetjük a Magyar Falu programra szintén öt év alatt elköltött 1100 milliárd forinttal, szembetűnő a tizenhatszoros különbség. Sőt, a korábbi Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban találtunk 2214 milliárd forintos végösszeget is, amelynek értéke 2007-es árfolyamon össze sem hasonlítható a felzárkóztatásra jelenleg szánt pénzzel.
A program jelenleg 240 helyen működik, az utolsó 60 települést csak a következő három hónapban fogják bevonni. A Belügyminisztérium ezért visszatérítendő támogatást adott a megvalósító szervezeteknek, amíg az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pályázatait kiírják. Lantos elmondta: a 9,8 milliárd forintos támogatás nagy részét a program alapját adó Jelenlét Pontok létrehozására és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére fogják költeni, amelyre jelenleg még nincs forrás.
A kormány a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapból (RRF) működő programok finanszírozását is megelőlegezte, ez azonban kockázatos lépés. Az RRF-hez tartozó fizetési kérelmeket ugyanis már csak 11 hónapig lehet benyújtani, az Európai Bizottság pedig befagyasztotta a Magyarországnak járó részt. Ennek feloldását 27 szupermérföldkőhöz kötötték, amelynek egyelőre csak egy részét teljesítette a kormány.
Fotó: Klasszis Média
A Máltai Szeretetszolgálat szerint mind a magyar szakpolitika, mind az Európai Bizottság támogatja a program fennmaradását. Abban bíznak, hogy egy-egy elemre vissza nem térítendő támogatást, hosszú távon fenntartható forrást is kaphatnak.
Kóla, chips és cigifüst
A települések kiválasztása során kiemelt szerepe volt a kiskorúak arányának és a születési arányszámnak. A felzárkózó településeken átlagosan kétszer, néhány településen négyszer több gyerek születik, mint Magyarország többi részén. Az ország teljes termékenységi arányszáma 1,31, tehát egy szülőképes korú nő átlagosan ennyi gyereknek ad életet. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) négy éve 2,46-ra becsülte a felzárkózó települések átlagos termékenységi arányszámát. Ez messze felülmúlja bármelyik európai országét, a latin-amerikai adatokhoz hasonlít. A borsodi Csenyéte és Fáj, vagy az ukrán határ mentén fekvő Uszka népessége két-háromszorosára bővült az utóbbi 25-30 évben. Ezek ma már egyenként öt-hatszáz fős falvak, a népesség korösszetétele pedig az afrikai országokéra hasonlít.
A KINCS arról is írt, hogy ezeken a településeken tízből három nő 18 éves kora előtt válik anyává, kétharmaduk pedig legkésőbb 20 éves korára világra hozza az első gyerekét. Az encsi, a szikszói és az edelényi járásban a születések száma a halálozásokét is meghaladta a legutóbbi népszámlálás idején, ami magyar viszonylatban kiugró.
„A párválasztást és a gyerekvállalást egyhangú vélemények szerint nem tervezik, nem tudatos döntések mentén, hanem a kortárs és a családi példák követése miatt történik” – írja a KINCS. Forrásunk is arról beszélt, hogy ezek a szülők hiába vágynak arra, hogy a gyerekeik ne a jelenlegi életmódjuk szerint éljenek, nem tudják, milyen a felfelé vezető út, ezért a minta 14-16 évente megismétlődik. „Az anyák végzettség nélkül, hamar szülnek gyereket, ezért nem tudnak megfelelő mintát átadni. A gyerek azért veri szét a focipályát, mert nem látott mintát arra, hogy hogyan lehet értékesen eltölteni a szabadidőt. Ezt a stratégiát kell az anyáknak megtanítani, és elhitetni velük, hogy tíz év múlva jó lesz a gyereknek” – mondta.
A szociális munkások már a szülés előtt elkezdenek ismereteket átadni az anyáknak. Lantos arról beszélt: a szülők egy része olyasmiben hisz, ha például ráfújja a gyerekre a cigarettafüstöt, akkor erősebb lesz az immunrendszere. „Sok ilyen tévhit van, pedig az anya dohányzása több generáció után is kiolvasható a gyerek genetikájában. Az is egy előforduló jelenség, hogy a gyereket nem engedik 20-ától iskolába, mert nem tudnak neki kólát, vagy chipset adni tízóraira. Sokszor a legalapvetőbb szexuális ismereteket is el kell mondani. A tévhiteknek és a reklámoknak ellen kell tartanunk, de ez nagyon nehéz. Nem mondom, hogy ezt mind a 300 településen el tudjuk érni, de egyre több ilyen település van” – mondta a program vezetője.
Tiszabőn sikerült előrelépni: a korábbi 16 év helyett már 18-20 évesen szülik az első gyereküket az anyák, és kevesebben is látják meg a napvilágot a faluban. „Ebből egy sokkal tudatosabb gyerekvállalás rajzolódik ki, így a gyerekek egészen más adottságokkal tudnak nekivágni az életnek, az életesélyeik sokkal jobbak” – mondta az operatív vezető. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat – a FeTe programtól függetlenül – nevelőszülői képzést is indított. Lantos elmondta: egy ilyen képzés záróebédjén egy résztvevő sírva beszélt arról, mennyi mindent másképp csinált volna, ha a frissen szerzett ismereteket a saját gyerekénél is tudja alkalmazni.
Vecsei Miklós, a felzárkóztatási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos szerint 2043-ra az érintett településeken születhet a magyar gyerekek 7-8 százaléka.
Pénzvisszafizetési garancia
A több mint 70 milliárd forintos EFOP-támogatás kifizetését az Európai Unió feltételekhez kötötte. Lantos szerint a három legfontosabb feltétel az alacsony súllyal születő gyerekek számának csökkenése, az iskolából 50 óránál többet hiányzó gyerekek számának csökkenése, és az érettségit adó középiskolába jelentkező gyerekek számának növekedése.
„A szociális munkának olyan intenzívnek kell lennie, hogy a munkatársaink már előre tudják, ha valahol gyerek fog születni. Az igazán nehéz helyzetű családokkal sokkal intenzívebben kell dolgoznia a helyben lévő munkatársainknak, hogy elkerüljük a 2500 gramm alatti születéseket. Ráadásul a jobb helyzetű családok egy része már megteheti, hogy elköltözik a megyeszékhelyre, Budapestre, vagy Nyugatra, az alacsony súlyú születések arányán ez tovább ronthat” – mondta az operatív vezető.
Az iskolai hiányzásokat szintén azzal lehet csökkenteni, ha a szociális munkások kimennek a családokhoz, a gyerekeket pedig bevonják a közösségi programokba. Jelenleg a felzárkózó településeken tanuló gyerekek 36,1 százaléka jelentkezik érettségit adó középiskolába, ezt a szintet is fenn kell tartani. Lantos szerint ez kockázatos vállalás, hiszen egy gazdasági válság, vagy világjárvány esetén ezek a mutatók pillanatok alatt elkezdenek romlani.
Mélyszegénységből főiskolára
A települések kiválasztásának másik szempontja az általános iskolát el nem végzettek aránya volt. Több településen foglalkoznak a felnőtt, analfabéta emberek írni-olvasni tanításával, és segítenek nekik az általános iskola elvégzésében – például a legnagyobb településen, a hatezres Nagyecseden is. Az Észak-Alföldi régióban közel negyvenezer felnőttnek nincs általános iskolai végzettsége.
A masszív tömeget azonban azok alkotják, akik az általános iskola elvégzése után nem tanultak tovább. Országos szinten a 14 év felettiek közel negyedének van csak általános iskolai végzettsége, közülük 310 ezren az Észak-Alföldi régióban élnek. A felzárkózó településekre jellemző, hogy a felnőttek többsége legfeljebb az általános iskolát végezte el, Nagyecseden jártunk olyan környéken, ahol az arány 70 százalék feletti.
„Itt más a siker mértékegysége. Minden elolvasott könyv, minden elvégzett osztály a befektetés megtérülése. De már van olyan iskolánk, ahol korábban oda járó gyerekek most pedagógus gyakornokok” – utalt a tiszabői eredményekre forrásunk.
Fotó: Klasszis Média / Izsó Márton
A tiszabői sikersztorit Lantos is megerősítette. „Kora gyerekkori fejlesztéstől indulva, kitartó munkával elkezdtünk építkezni. Tíz év alatt kiemelkedtek azok a fiatalok a helyi közösségből, akik diplomát szereznek, és elmennek tanítónak, óvodapedagógusnak, vagy rendőrnek. A minap egy beszélgetésen az ott lakók közül tizenöt fiatal nézett velünk szembe, akik főiskolára járnak, és pedagógiai asszisztensek az iskolában. Ők példaképek lesznek a helyi közösségben” – mondta az operatív vezető.
Nagyecseden azonban továbbra is szegregáltnak tűnik az oktatás: a két iskola közül az egyikbe túlnyomó többségben romák járnak. Az esélyek kiegyenlítésén tehát van még mit dolgozni. A középiskolai lemorzsolódás is probléma a felzárkózó településeken. Országos szinten viszont Magyarország közelít az Európai Unió által elvárt 10 százalékos célhoz: tavaly 10,3 százalék volt a lemorzsolódó diákok aránya.
Munka vérrel-verejtékkel
A települések kiválasztásában a tartós álláskeresők aránya is szerepet játszott. Néhány településen több a gyerek, mint a foglalkoztatott felnőtt, Észak-Borsod aprófalvas területein pedig az országos átlag sokszorosa a munkanélküliségi arány. Azt Lantos is elismerte, hogy a gazdaságfejlesztés és a munkaszocializáció küzdelmes, a családok akár generációk óta kieshettek a foglalkoztatásból. Pedig a Máltai Szeretetszolgálat olyan munkáltatókkal is tárgyalt, amelyek akár másnaptól fel tudnának venni több száz embert.
„Nem egyszerű odavinni ezer embert, aki beáll dolgozni. Nagyon nehéz küzdelem az emberek átképzése. Ez után sem biztos, hogy nagyon régóta nem dolgozó emberek kibírják a nyolc óra szalagmunkát, a monotonitást, és másnap megint bemennek. A bizalomépítés a legfontosabb: ha kell, fel kell kelteni őket reggel, el kell őket kísérni. Lehet, hogy utána vennünk kell egy kisbuszt, amivel bevisszük az embereket. Ez véres-verejtékes munka, de ha van kellő idő, sikerülhet” – mondta az operatív vezető.
A férfiak még csak-csak felülnek a reggel hatos buszra, az édesanyák foglalkoztatása az igazi kihívás. Nekik négy-hat órás, helyben végezhető munkát kell szervezni, például olyan varrodákban, mint amilyet Nagyecseden nyitott a Magyar Református Szeretetszolgálat.
A közmunkán kívül azonban nincs, vagy alig van munkalehetőség a leszakadó településeken. Sokan a feketezónában keresnek munkát, mert szinte mindenkinek van behajtócéges tartozása, ami a legtöbb esetben a fél fizetés levonását jelenti. Ez nem a legális munkavállalás, hanem a feketemunka felé tolhatja az érintetteket.
Tetőkommandó uniós táblákkal
A komfort nélküli lakások aránya is szerepet játszott a felzárkózó települések kiválasztásában. Sok gyerek otthonában döngölt, beton-, vagy földpadló van, egy helyiségben akár nyolcan-tízen is aludhatnak. A KSH adatai szerint a legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben élnek komfort nélküli, vagy szükséglakásokban.
A nagyobb felzárkózó településekre jellemző, hogy minden ötödik-tizedik lakásban nincs melegvíz, vízöblítéses vécé és fürdőszoba, a kistelepüléseken ennél rosszabb az arány. A résztvevő településeken a házak negyede komfort nélküli, ami azt jelenti, hogy vízvezeték sincs az épületekben.
A rendezett tulajdonviszonyú ingatlanok viszont hamarosan 2-3 milliárd forint közötti összeget kaphatnak a Tetőkommandó nevű programban. Ennek keretében nemcsak a tetőket és a kéményeket építik újjá, hanem, ha szükséges, a vízvételi lehetőséget és a vécét is kiépítik, pótolják a nyílászárókat és felújítják a padlót is. A pályázati felhívás azonban még nem jelent meg. „Az uniós beruházási projektek elvárása alapján minden ingatlanra ki kellene tennünk a 9,8 milliárd forint uniós támogatásról szóló tájákoztató táblát. Látunk hajlandóságot arra, hogy ezeket az akadályokat kivegyük a programból, de ez nem mehet az átláthatóság kárára. A táblát a Jelenlét Ponton, a közösségi házban, vagy a megvalósító szervezet központjában is ki lehet tenni” – mondta Lantos.
Szociális bérlakások építésére, felújítására viszont már rendelkezésre áll 25,1 milliárd forint. Ebből 670 bérlakást alakítanak ki: 120 új építésű lesz, a többit megvették és felújították. 100 lakást már kiadtak, és csak egy családnál volt fizetési probléma. A többivel azonban igyekezni kell: a projekt határideje 2026. június 30.
„A lakások bérleti díja 25 ezer forinttól indul. Ez a családok szintjén jelentős összeget jelent, de az ingatlanokat húsz évig bérlakásként kell működtetnünk, fenntartanunk, ami bérleti díj nélkül nem megy. Aki jártas ezeken a településeken, az megtapasztalhatja, hogy az igazán rászoruló családoknak 50-70 ezer forintért adnak ki fáskamrákat, lakhatásra nem igazán alkalmas helyiségeket” – mondta a program vezetője.
Bérlakásokat a korábbi telepprogramokban is hoztak létre, de a működtetés, fenntartás sok helyen az önkormányzatokra maradt. Lantos szerint egy önkormányzat jelképes bérleti díjat tud elkérni, és ha nincs pénz karbantartani az elhasználódó lakásokat, akkor egy ördögi körbe kerülnek.
A Máltai Szeretetszolgálat bérlakásai azonban védett környezetet adnak: oda nem megy az uzsorás, a végrehajtó, és nem tudják elvenni a lakótól az ingatlant, vagy kitenni onnan – miközben sok helyen erre is volt példa. „Szerintem a projekt legkockázatosabb eleme a szociális bérlakások létrehozása. Nagyon nagy lehetőség, ami településenként két-három családot érint. Ha igazságtalannak tartják a döntést, akkor vasvillával is elkergethetnek minket. Fél éve [a Heves megyei] Nagyfügeden belháború lett ebből, választásokat is ki kellett írni” – emlékezett vissza.
A szociális bérlakás-programok sikeréhez azonban az önfenntartási képességeket is fejleszteni kell a családok nagy részénél, hogy a házak állapotát karban tudják tartani.
Focipálya van, de az erdőből még 50 év lehet kijutni
„Egy népi bölcsesség szerint egy erdőből legalább annyi időbe telik kijönni, mint amíg bementünk. Azt érezzük, hogy a felzárkózó településeken ez akár még több idő is lehet. Ezek a települések az elmúlt 30-50 év alatt értek el erre a szintre, ha nem több. Kijönni sem lesz gyorsabb”
– mondta a program operatív vezetője.
Lantos szerint intenzív szociális munkával, tudatos építkezéssel tízéves távlatban is nagy eredményt lehet elérni a közösség és a családok szintjén. A tiszabői mintaprogram lényege, hogy a szociális munkások emberről emberre végigmennek, közösséget építenek. Az igazi eredmény ott látszik.
„Nem mondom, hogy mindenhol elindulunk felfelé, mert nem mernék ilyen nagy szavakat használni, de legalább nem süllyedünk tovább. A 2019-ben csatlakozott településeknél már látható a változás a szülők hozzáállásában, vagy abban, amikor a gyerekek bemennek az óvodába, iskolába. Tiszabőn rengeteg épületet tudnék mutatni, ahol az utóbbi tíz évben lett konyha, kerítés, nincsenek kóbor kutyák, bővült az iskola; focipálya és bölcsöde épült. De az igazán fontos, hogy ott ült velünk szemben az a tizenöt fiatal, aki főiskolára jár, és tanító, vagy rendőr szeretne lenni” – tette hozzá.
A generációkon átívelő szegénység több százezer magyar ember mindennapjait jellemzi. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata közel kétmillió embert érint, a magyar lakosság 20,2 százalékát. A mutató szerint érdemi fejlődés volt Magyarországon az elmúlt tíz évben, hiszen 2015-ben még meghaladta a hárommilliót a kockázati csoportba tartozók száma. Tíz éve még a kiskorúak 40,3 százaléka volt kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának, ezt sikerült 18,1 százalékra csökkenteni 2022-re. Tavaly a gyerekek 21,1 százalékát sorolt a kockázatos csoportba az Eurostat.
Az országos szintű adatokban látványos fejlődés látszik, de a régiók között továbbra is óriási eltérések lehetnek. Tíz éve még Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön is a lakosság 36 százaléka tartozott a kockázatos csoportba, ezt sikerült Észak-Magyarországon 29,9 százalékra, Észak-Alföldön pedig 26,8 százalékra csökkenteni. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma is csökkent a KSH adatai szerint, de Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az arányuk továbbra is az országos átlag többszöröse.
A FeTe-hez hasonló, összetett programokra városoknak is szüksége lenne. Ózd, Hajdúhadház, vagy Mezőcsát hallatán Lantos felsóhajtott. „Ez egy másik, nagyon nehéz műfaj. Egy két-háromezer fős település még befogható, belátható, bejárható. Ózd egészen más. Intenzív szociális munka és munkahelyteremtés nélkül nem megy, de a problémák attól sem oldódnak meg automatikusan, ha odamegy egy munkáltató” – mondta.
A közvélemény-kutatásokat jelenleg vezető Tisza Pártot megkérdeztük, folytatnák-e a Felzárkózó Települések programot, de többszöri megkeresésünkre sem válaszoltak.
