A beérkezett pénz miatt a nyári mínusz 65 milliárd után jelenleg 32 milliárd forint van a fővárosi önkormányzat számláján, ez azt jelenti, hogy a főváros likviditási helyzete most rendben van, de minden azon múlik, hogy mi történik a szolidaritási hozzájárulás ügyében – mondta Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerdán, egy budapesti háttérbeszélgetésen, amiről az MTI is beszámolt.
A főigazgató hangsúlyozta, az, hogy a főváros számláján jelen pillanatban 32 milliárd forint van, nem azt jelenti, hogy akkor minden rendben van, hanem azt jelenti, hogy „jelenleg likvidek vagyunk, de minden arról szól, hogy a szolidaritási hozzájárulás kapcsán hogyan tudunk dűlőre jutni a kormánnyal, vagy legvégső esetben a bírósággal”.
Fotó: Klasszis Média / Izsó Márton
Ebben az évben eddig körülbelül 290 milliárd iparűzési adóbevétel forint folyt be, és a büdzsében a bevételt 303 milliárdra tervezték, így azt látni, hogy ezt a célt „el tudjuk érni, tehát a költségvetés jól terveztük ebből a szempontból.”
A főigazgató azt mondta: a költségvetés módosítása „akkor érkezik” a Fővárosi Közgyűlés elé, ha a kormány biztosítja azokat a forrásokat, amelyek „a budapesti közszolgáltatások működését eredményezik”. Jelenleg ilyen nincsen, semmifajta tárgyalás nem volt, de remélem, hogy lesz" – jegyezte meg.
A „csődbe lökés” súlyos következményei
Kiss Ambrus kitért arra is, hogy az elmúlt napokban tárgyaltak egy nemzetközi hitelminősítő intézettel, és ebből – mint mondta – az látszik, hogy „a mi hitelminősítésünk, Budapest csődbe lökése és az ország hitelminősítése eléggé szorosan össze van kapcsolva láthatólag a fejekben”.
„Nem látok olyan forgatókönyvet, hogy ha a kormány csődbe löki a fővárost, akkor ez ne járna azonnal a magyar hitelminősítés lerontásával és az euró-forint árfolyam romlásával” – fogalmazott Kiss Ambrus, aki szerint az a fajta verzió, hogy „ez ilyen politikai lökdösődésként szexin néz ki a kormány számára, ez gazdasági krachhal tud együtt járni a végén”.
Otthon Start
A főigazgató beszélt az Otthon Start programról is: az a megközelítésük, hogy kellenek új lakások a városba, amik megfizethetőek is. Azt kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy a kormány a 250 lakásosnál nagyobb építkezéseket kiemelt beruházássá minősíti. Figyelni szeretnének arra, hogy az alapvető közszolgáltatások (közvilágítás, csatorna, közösségi közlekedés) meglegyenek az új lakóparkok környékén – teszi hozzá a Telex.
A főváros azért, hogy a beruházások illeszkedjenek a városképbe, és valóban jó projektek valósuljanak meg, egy olyan konstrukciót dolgozott ki, amivel együttműködés esetén próbálják segíteni a beruházót.
